Fogvatartva

13.rész

SOHA NEM ADOM FEL!! - kiabáltam.

Felismertek engem is. Hallottam, amikor  páran kérdezték, hogy kinek a barátnője vagyok. Ignoráltam mindezt. Szorosan a fiúk melett haladtam, mert közben megjött Georg és Gustav.
Mint kiderült egy fotózásra jöttünk, de hogy én miért kellek ehhez nem tudom.
Bevezettek minket a helyszínre, majd engem egy külön szobába kísértek. Azt mondták, hogy nekem is fotózkodnom kell. Kisminkeltek, kaptam másik ruhát, aztán visszakísértek a fiúkhoz. Sosem vettem még részt fotózáson, nem tudom milyen.

Először a többieket fotózták le, majd jöttem én. Tommal és Billel külön-külön kelett. Elsőnek Tommal, beállítottak minket a kamera mögé. Kezeit derekamra helyezte, s így húzott magához közel. Nem szívesen akartam melette lenni, de nem lett volna más választásom.
Sok képet csináltak rólunk, a végére már untam is. Aztán Billel is ugyan így.
A legvégén mind az öten lefényképeztek minket.
Átöltöztem a rendes ruhámba, a sminkemet nem mostam le, ráér a hotelba.

-Kész vagyok! - értem vissza az előtérbe.

-Akkor indulhatunk. - indult meg kifele Tom.

Ismét rengeteg fotós, és rajongó várt kint minket. Meglepődtem, mikor valaki aláírást kért tőlem, de nagyon szívesen adtam is neki.

-Stargirl..- súgta fülembe Bill.

Ezután beszálltunk az autóba, és pár perc után egy étteremnél álltunk meg. Nagyon szép hely volt, nekem tetszett, és az étel is. Jólesett, hogy most nem szigorúak velem. Tom vajon tényleg komolyan mondta azt, hogy nyertem? Remélem, mert akkor egy ideig biztos békén hagy.

Én fejeztem be elsőnek az evést, ezért Tom felajánlotta, hogy eljön velem a szemközti ruha boltba. Csodálkoztam is rendesen. Otthagytuk a többieket, és átsétáltunk az üzlethez.

-Imádom ezt a helyet! - álltam meg a Victoria's Secret bolt előtt. - Ide bemegyek! - mondtam Tom felé fordulva.

-Oké. - felelte kicsit unottan.
Kihasználtam a lehetőséget, és vettem magamnak pár ruhát. Nem is néztem az árakat, csak kapkodtam le a polcről őket.

Egy teli szatyorral jöttünk ki. Láttam Tomon, hogy forr a dühtől, de mivel az utcán vagyunk, ezért nem tud bántani.
Mire visszamentünk az étterembe màr mindenki végzett. Fizettek, s elhagytuk a helységet.

~ Time skip ~

Este van. 1-2 órája jöttünk "haza", ami jelenleg a hotel.
Nagynehezen lemostam a sminkemet, fogalmam sincs mit kentek rám, viszont tartós volt az biztos.
Mivel már vacsoráztunk, ezért itt nem ettem semmit. Bedőltem az ágyba. Csak gondolkodtam, a mai napon, meg úgy mindenen.

Hajnalban arra keltem, hogy Bill rajtam fekszik derekamat átölelve. Megpróbáltam leszedni magamról, de esélytelen volt.

-Bill! Kelj fel! - szólongattam.

-Mi az? - kérdezte még félig álomba.

-Nehéz vagy, szállj le rólam! - mondtam.

-Nem akarok.. - ölelt szorosabban.

-Pedig muszáj lesz, most! - lökdöstem.

-Akkor sem. - szorított ugyanúgy.
Éppen fel akartam ülni, de nyakamnál fogva visszalökött. Alig kaptam levegőt. Ilyedten néztem szemeibe, nem tudtam mi tévő legyek. Erősebben fogott le, mint eddig. Kezeimmel ellökni próbáltam, mire közelebb hajolt.

-Nem szabadulsz, akármennyire is erőlködsz! - mondta. Nem hittem el, amit hallottam. Miért? Kezdődik minden előlről? Vagy mi a fene ez?

-Elég volt a szenvedésből! - kiáltottam, és a maradék erőmmel a zsebemből előrántottam a késemet (mert mindig nálam van), majd oldalba szúrtam vele.

-SOHA NEM ADOM FEL!! - kiabáltam. Bill az oldalához kapott, ruhája tiszta vér lett. Én felálltam, a cuccaimat összepakoltam, közben késémet Bill felé tartva, nehogy megtámadjon.
Böröndömbe minden holmimat beleraktam, felöltöztem.

-Rohadj meg! - vágtam oda Billnek, majd elhagytam a szobát. Futottam a kijáratig, fogtam egy taxit, jött is, pedig éjszaka volt.

A reptérre vitt, ahol a leghamarabb induló járatra foglaltam jegyet. Németországba megyek, kicsit tudok németül. Anyum  sokat tanította a nyelvet, meg az iskolámban is azt tanultam évekig. Ezért az első gondolatom Németország volt, hogy oda megyek, minél hamarabb.

2 óra múlva a gépen voltam, elindultunk. Az út nagyon hosszú, de nem unatkoztam.
Magazinokat olvasgattam, néha aludtam vagy nassoltam.

~  September 20.  ~

Csodálatos napsütésre ébredtem a repülőn. Ennél szebb reggel itt nem is lehetne. Bemondták, hogy fél óra múlva landolunk. Izgatottság kapott el, hisz egy idegen országba megyek, mégis örülök.
Remélem jó fogom magam érezni. Az a tervem, hogy munkát szerzek, az iskolát nincs kedvem befejezni. Mindig is nagy álmom volt a modellkedés. De még túl fiatal vagyok hozzá, pedig annyira szeretnék egyszer az lenni...
Vonulni a kifutón gyönyörű ruhákban. Emberek ezreit lenyűgözni, és persze pénzt keresni, bunkón hangzik, viszont ez is fontos. Nem gazdag családba születtem, de nélkülöznünk sem kelett soha. Szóval ilyen átlag ember vagyok.

A berlini reptér gyönyörű. A repülőn megreggeliztem, szóval ezzel már nem kell bajlódni.
Elhagytam a helyet, taxival a belvárosi szállodák egyikében találtam is megfelelő szobát magamnak.
Új életet kezdek, ebben az országban.

Ideúton megpillantottam egy plakátot, miszerint model casting lesz pár nap múlva, és nincs is olyan messze. Gondoltam most vagy soha. Elmegyek, aztán lesz, ami lesz. Valóra akarom váltani az álmom. És ha sikerül, a legboldogabb ember leszek.

~763 word~
Végre új rész! Az elmúlt pár napban semmi ötletem sem volt, de mára összeszedtem magam és megírtam ezt a részt. Holnap újra suli, de én akkor is minél hamarabb próbálom hozni az újabb részt/részeket! <3
(Nagyon köszönöm az 1,6K olvasót!)

2023.11.05.