Miért gyűlölsz?

Legyen így!

A szívem a torkomban dobogott ahogyan Attila beterelt egy félhomályba burkolózott szobába és bezárta maga mögött az ajtót.
Egy apró hálószobában voltunk, ahol tisztaság és rend uralkodott, nem úgy tűnt, hogy bárki is lakott volna ott.
Ati megkerült, felém fordította az íróasztal előtt álló széket és lazán levetette magát.
- Most őszintén, miért jöttél? - meredt rám szúrós tekintettel.
- Mert Bori meghívott és érdekelt a kész klipp is - mivel szótlanul továbbra is bámult, bevalottam a teljes igazságot. - És azért is jöttem, hogy megkérdezzem mi történt azon az estén Siófokon.
Ati arcán átfutott egy pillanatra valami, amit nem tudtam beazonosítani. Lassan felállt és elkezdett felém közeledni, újra olyan közel került, hogy orromat teljesen betöltötte az illata.
- Nem történt semmi - suttogta. - Le kellett csillapítanom a vágyaimat és éppen te voltál ott. Aztán meg hülyén nézett volna ki ha egész este Eszterrel kavarok reggel meg tőled jövök ki.
Majd flegmán vállat vont és elindult a mögöttem lévő ajtó felé.
Mellkasomat összeszorította a fájdalom, megbénított, mozdulni sem tudtam.
- Egyébként - fordult vissza az ajtóból -, talán jobb lenne ha hazamennél.
Azzal kilépett az ajtón és én újra egyedül maradtam.
Egy pillanatig, egy hosszúra nyúlt pillanatig annyira túlfeszítettek az érzelmek, hogy úgy éreztem elsírom magam. Torkom égett a ki nem engedett kiáltástól.
Sorsom elfogadva nyúltam a kilincsért, hogy hazafelé vegyem az irányt, ám egy apró hang szólalt meg a fejemben, ami egyre hangosabb lett és csak azt szajkózta, hogy erős vagyok.
Erőt vett rajtam a makacsság, így eltökélten nyomtam le a kilincset, miközben elhatároztam, hogy nem engedek utat a fájdalomnak, jól fogom magam érezni.
Az ajtón kilépve egyből megállt előttem egy lány, vidáman, két pohárral a kezében táncolt.
- Tessék! - tolta a kezembe az egyik felest, amit azonnal le is húztunk. Egész testem beleborzongott ahogyan lefolyt a torkomon a vodka. Grimaszolva mutattam ki a nemtetszésemet, akárcsak a barna hajú lány is.
- Hú de szar volt! Gyere, igyunk valami mást! - azzal elindult a konyhába, én pedig örömmel követtem.
Ezt követően sorra ittam a feleseket és a hosszú italokat a számomra ismeretlen társasággal, akik habár bemutatkoztak, senkinek nem jegyeztem meg a nevét. A jó kedvem arányosan növekedett az elfogyasztott alkoholmennyiséggel, átvette a testem felett az irányítást, így csatlakoztam a nappaliban táncoló lányokhoz.
- Bori! - borultam a nyakába, amikor megpillantottam a táncparketten. Önfeledten áttáncoltunk pár zenét, majd csatlakozott hozzánk Eszti is, amivel teljes lett a kis csapatunk.
- Mit beszéltetek Atival? - kérdezte Eszter. Lelassult beszédéből lehetett hallani, hogy már ő is részeg.
- Csak haza akart küldeni - mondtam ki kertelés nélkül, ugyanis az alkohol kikapcsolta a szűrőmet.
A lányok arcán átsuhat valami, de nem tudtam és nem is akartam értelmezni, csupán a tánc és a zene érdekelt akkor. Így csak akkor vettem észre, hogy Eszter eltűnt mellőlünk, mikor Bori meginvitált a konyhába, hogy oltsuk a szomjunkat.
- Ezt nem mondhatod komolyan! - hallottuk Eszter hangját a konyha irányából, majd néhány másodperc múlva meg is jelent a folyosón. Dühösen elviharzott mellettünk nyomában Attilával. Bori meglepődve, kérdőn nézett rám, én pedig hasonló döbbent kifejezéssel az arcomon ráztam meg a fejem jelezve, hogy fogalmam sincs mi lehetett ez.
- Mindjárt jövök - közölte egy hosszúra nyúlt pillanat után és elindult Eszterék irányába.
Én folytattam utam a konyha felé és még mielőtt kibonthattam volna a sörösüveget, Bori megjelent az ajtóban.
- Összevesztek Atival, haza akar menni, úgyhogy elkísérem. - vázolta fel a helyzetet a lány.
- Megyek veletek!
- Maradj csak! Nem lakik messze, lefektetem, aztán jövök is vissza.
- Legyen így! Azért majd írj, ha odaértetek.

Felszabadultan mozgattam testem a zene ritmusára a nappali közepén és habár körülöttem mindenki jókedvűen beszélgetett, számomra csak a zene és a tánc létezett. Attila egy haverja - talán szintén Attila - berakta az új dalát és testem máris felidézte a betanult mozdulatokat. Nem is inkább betanultak voltak ezek, hanem maga volt az érzelmek megjelenése testi formában. A klippben táncolt lépéseket szétbontottam, új elemeket építettem bele, tetszésemre formáltam.
A zene végéhez közeledett, én pedig lihegve pillantottam körbe. Többen is engem néztek, ki döbbenten, ki utálkozva, ki elismerően.
A szoba kezdett túl kicsi lenni és már nem csak a tánc heve miatt kapkodtam a levegőt.
Nyugalmat keresve tértem be a szobába, ahová az este kezdetekor Attila beterelt. Ugyanolyan lazán elterültem a székben, mint korábban a fiú és becsukott szemekkel, mélyeket lélegezve próbáltam nyugtatni magamat, ám néhány levegővétel után hallottam, ahogyan az ajtó kinyílt és az ajtórésben megpillantottam azt akit legkevésbé kívántam látni.
- Mondtam, hogy jobb lenne ha hazamennél. - mondta ki kertelés nélkül.
Az alkohol és a düh keverékének hatására nagy lendülettel megindultam felé és taszítottam rajta egyet. Ám a várt hatás elmaradt, ugyanis ő csak vidáman felkacagott, amitől csupán még a korábbinál is nagyobb düh öntött el.
Ati két kezével közre fogta az arcom, belőlem pedig az összes düh elpárolgott, helyét a vágyakozás vette át.
- Ha hazamentél volna - kezdte fülig érő mosollyal -, akkor nem láthattam volna ezt a szexi táncot és akkor ez sem történhetett volna meg.
Azzal közelebb hajolt és ajkaink lágy csókba forrtak össze. Bizsergés rohant végig a testemen, szívem a korábbiaknál is szaporábban vert. Egy pillanat erejéig elszakadtunk egymástól, kezei még mindig az arcomon pihentek, így nézett rám fátyolos tekintettel.
Égtem a vágytól, az ajkait akartam érezni az enyémeimen, puha haját akartam érezni az ujjaim között, simogató kezét akartam érezni a derekamon, érezni akartam az illatát, érezni akartam a belőle áradó meleget, érezni akartam őt.
Így most én mozdultam felé, kezeimmel átkaroltam a nyakát és kicsit a földtől elemelkedve csókoltam meg. Én nem játszottam vele, egyből a közepébe vágva vadul ostromoltam az ajkait. Válaszul belenevetett a csókunkba és egy könnyed mozdulattal az ölébe kapott. Kezeit a fenekem alá csúsztatta, míg én lábaimmal átöleltem a derekát. Lassan indult el, majd pár lépés után finoman lefektetett az ágyra és karjára támaszkodva fölém magasodott, így csókolt tovább. Ajkai vándorolni kezdtek az arcomon, lefelé az állcsontomon, egész a nyakamig. Forró és érzéki csókokkal árasztotta el azt a pontot, ahol a nyakam és a vállam találkozik, mire belőlem kiszakadt egy halk sóhajt. Egész testem lángolt a vágytól, csókjai nyomán pedig még forróbbá vált a bőröm.
Egy pillanatra rám nézett, szeme csillogott, de nem tudtam, hogy az alkoholtól, drogtól vagy a vágytól. Az utóbbiban reménykedve emelkedtem fel és leheltem egy lágy csókot a szájára. Ő válaszként visszanyomott az ágyra és egyre vadabbá válva lejtettek táncot a nyelveink.
El nem szakadva egymástól folytattuk, miközben Ati finoman a pólóm alá csúsztatta a kezét, majd feljebb haladva finoman megmarkolta a mellemet és hüvelykujjával melltartó által fedetlenül hagyott részt kezdete el simogatni.
Újabb kéjes sóhaj hagyta el a számat, mire Ati egy pillanatig megdermedt és a korábbiaknál szelídebben folytatta a csókolózást.
Ebben a pillanatban megrezgett az ágy, amit igyeketunk figyelmen kívül hagyni, de egyre csak rezgett, így elszakadtunk egymástól. Oldalra pillantva felfigyeltem, hogy a rezgés forrása a telefonom az ágy végén. A képernyőt leolvasva megfagyott bennem a vér és éreztem, ahogy Ati is megdermedt.
Mély levegőt véve indultam el a telefonom felé és nyomtam meg a zöld gombot.
- Szia Eszter! - mondtam a telefonba félve, miközben a bűntudat mardosta a torkomat.