Seven days JIKOOK

Kilencedik rész

Apuéknál jól fogadták Jimint is, hiába volt úgymond hívatlan vendég. Nagyon örültem neki, hogy Taejoo, apa barátnője is jól viszonyult kettőnkhöz, annak meg pláne, hogy Dongyul, a féltesóm sem akadt ki, hogy egy srácot hoztam ide. Bár lehet nem sejti, hogy Jimin és köztem lehet valami. Nem mutatjuk ki olyan szinten, hiszen még meg sem kértem, hogy legyen a barátom, csupán randizunk.

- Hyung, majd tudnál segíteni nyelvtanból?-vakarta a fejét Dongyul, én pedig csak zavartan mosolyodtam el. De szerencsére Jimin el is terelte rólam a témát. Vállamimra simítva lépett a fiú elé, majd kedvesen megszólalt.

- Majd én segítek, Jungkook nagyon elfáradt ma.-eszes vagy! Én valószínű csak dadogtam volna, mint egy hülyegyerek.

- Kemény napod volt, igaz?-nézett rám szomorúan, én pedig helyeseltem.- Nem is vagy annyira beszédes, mindjárt jövök.-mondta, s tanszereit az asztalon hagyva indult meg a szobájába.

- Ne stresszelj. Mindjárt kimegyünk cigizni, akkor egy kicsit megnyugszol talán.-kulcsolta össze ujjait nyakam mögött, én pedig egyből derekára simítottam.- Időben lefekszünk ma aludni, jó?

- Rendben. Igazából csak félek, hogy Dongyul mit szól majd kettőnkhöz. Nem tudom mit gondol az ilyesmiről... Taejoo és apa könnyű eset volt. De nem tudom, hogy az öcsém nézetei milyenek.

- Mindegy, hogy mi a véleménye. A testvére vagy és nem fog emiatt elítélni. Ne rágódj ezen.-puszilt ajkaimra. Nem akartunk nagyon belemélyedni, mégsem egy olyan helyen voltunk, ahol illendő lenne az ilyen.

- Itt vagyok! Ezt egy osztálytársamtól kaptam, amikor nagyon keveset aludtam a tanulás miatt. Azt mondta ez segít elaludni. Valami növényi eredetű tablettáról beszélt.-nyújtott felém egy tasak kis fehér tablettát. Ez nem növényi eredetű. Szedtem ilyet, nagyon sokat és tapasztalatból tudom, hogy nem növényi eredetű.

- Nem szedtél be belőle egyet sem, ugye? Ez nem növényi eredetű.-kaptam ki a kezéből a tasakot, s néztem rá szigorúan.

- Nyugi, Hyung. Nem szedek semmit sem. Nincs rájuk szükségem. De miért mondod ezt?

- Mert pontosan tudom, hogy mi ez. És nem növényi eredetű tabletta. Ez nem az alvást segíti. Ez roncsol.-dörzsöltem orrnyergemet, s sülyesztettem bele a zsebembe a tasakot. - Ne barátkozz vele...

- Miért akarod megmondani, hogy...

- Azt mondtam ne, és kész. Nem fogsz drogosokkal barátkozni, nem lehetsz olyan mint ők, nem követheted el azt a hibát amit én!-fakadtam ki teljesen, ugyanis felzaklatott ez az egész.

- Te is használod ezeket?-sápadt le, mire megingattam a fejemet. - Hát akkor?

- Csak használtam. Vagyis...leszokóban vagyok ezekről. Dongyul, figyelj. Fiatal vagy még, baromira fiatal. Én elkövettem egy hibát...barátkoztam ilyen arcokkal és én is ráfüggtem, pedig nem akartam. Elveszítettem a legjobb barátomat, érted? Meghalt tizenhét évesen, ezek miatt.
Azóta is hajtom be a pénzt azoktól, akik vettek tőlem...nagyon nincs erre szükséged. Nincs szükséged ilyen emberekre. Ígérd meg, hogy soha, semmi ilyesmit nem próbálsz ki.

- Basszus, Hyung...ezt nem tudtam...ne haragudj, hogy rád förmedtem...azt hittem te is csak parancsolgatni akarsz nekem...

- Eszem ágában sincs parancsolgatni. Nem teszem azt másokkal, amit én sem szeretek. Csak nem akarom, hogy ekkora hibákat véts. Kimegyünk Jiminnel cigizni, utána segít neked a nyelvtanban, jó?-válaszul bólintott, s mikor megfordultam, kishíján a vér is meghűlt az ereimben.

- Köszönöm, hogy így vigyázol az öcsédre...-borult nyakamba Taejoo, s miután eltávolodott, csak legyintettem.

- Ez a testvérek dolga, nem igaz?-mosolyogtam, majd Jimin derekára simítva mentünk ki a teraszra.