Sziasztok! Ez a történet a saját földünkről és a James Cameron Avatar c. filmjében megjelenő Pandora világáról fog szólni. Egy irodában dolgozó lányról akinek teljesen megváltozik az élete miután lehetősége nyílik egy nagy utazásra.
Folytatódott a nyaralás, délután Jake és az ő asszonya Neytiri elmentek az erdőbe ebédért, hogy minden "táborlakó" jóllakhasson, én addig a családommal és Ceevel visszamentünk a sátrainkba átöltözni. Jól esett a száraz ruha és a bikinit egy hosszú leggingsre és pólóra cseréltem. - Hogy érzitek itt magatokat?- kérdeztem a családomtól, amikor mindenki elkészült és leültünk a földre. - Amúgy nem olyan rossz, aranyosak az állatok.-vonta meg a vállát a nővérem. Anya rámnézett és biccentett a fejével. Ezt a szokásos nézést veti be mindig ha valami mondanivalója van, valamit rosszul csináltam vagy csak szimplán ideges, úgyhogy nem volt idegen tőle ez a pillantás.
-Gyere le egy picit segíteni Bee.- szólt anya aki már ki is mászott a sátorból, hogy kamu segítséget kérve, leválasszon a családomtól beszélgetni eggyet. Kisétáltunk a sátorból és megállt velem szemben a parton. - Oké lányom, ismerlek téged úgyhogy most jól figyelj rám. Ezen a bolygón más emberek élnek más szokással más kinézettel. Nem tudom miért kell egy itteni helyi fiúval romantikus horgászásra menned, de azt meg főleg nem értem, hogy utána miért kell a testvérével flörtölgetned. - Anya! Nem romantikus horgászásra mentem, hanem nektek akartam jót, hogy legyen mit ennetek reggel. Neteyammal meg nem tudom mi van, feltünt, hogy gyakran bámul, hogy furán viselkedik velem de erről meg nem tehetek. Csak próbáljuk meg jól érezni magunkat, rendben anya?- néztem rá kérlelően, mire láttam, hogy kicsit megenyhült. - Rendben, szimplán csak nem akarom, hogy lehetetlen dolgokba keveredj, aminek végül szomorkodás lesz a vége. Nem egy faj vagyunk, eszedbe ne jusson akármit is kezdeni egy ittenivel csak erre kérlek. És hamarosan elhagyjuk ezt a helyet, ezt se feledd. - Nem fogom anya. Tisztában vagyok vele, hogy mi emberek vagyunk ők meg na'vik. Eszembe nem jutna ilyen hidd el! - Rendben! Most már visszamehetünk! - mosolyodott el és visszasétáltunk a sátorba.
Jake és Neytiri csodás ebédet készített, a na'vik és az emberek együtt fogyasztották el a remek lakomát, mely elkészítését mi is elleshettük. Remek volt a hangulat, csodás illatok és jó kedv áradt a kis faluból ahol az egész klán és a nyaralók is együtt békében ettek. - Leülhetek melléd? - jött meg Lo'ak egy jó nagy fa tányérral, ételekkel megrakodva. - Persze gyere csak! -mosolyogtam rá. Kedvesen elmosolyodott és elkezdtük enni a finom ebédet. - A népünknek vannak ünnepei. Holnap lesz a nagy vadász nap, amelyet egy esti táncos lakoma követ. Örülök, hogy pont most érkeztetek, legalább nem maradtok le róla! - nézett rám csillogó szemekkel. - Oh tényleg? Én is nagyon örülök neki, mindig szeretem a bulikat!- válaszoltam neki lelkesen miközben örömömben a karjára tettem a kezem. Lo'ak a kezemre nézett, aztán pedig rám. - Ne haragudj!😅 - szóltam hozzá zavartan.
Lo'ak elmosolyodott és elfordult majd folytatta tovább az evést. - Holnap reggel van programod?- kérdezte hirtelen. - Attól függ mit találnak ki a szervezők, miért? - Csak gondoltam elvinnélek vadászni, megtaníthatnék neked pár dolgot, szerintem tetszene. - Persze szívesen! De nem lesz baj, hogy a vadász fesztiválon nem leszünk itt? - Estére visszaérünk. De Bee, kérlek ne szólj erről senkinek ha lehet. - Rendben.. - néztem rá furcsán. -Nem szólok..
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
