Foglyod vagyok

16

Levettem a védőruhát magamról és a hajamat kifésültem, majd egy magas kontyba kötöttem, mert nem szerettem volna ha a hajamat víz érné. A fürdőruhámat megigazítva mégegyszer leellenőriztem magamat, de akaratlanul is csak arra az ismeretlen lányra tudtam gondolni. Az én hajam az övével ellentétben nem kiengedve volt, hanem bogyánul felkötve, a dekoltázsom fele akkora, a fürdőruhám sem valami hű de drága és szép, hiába hogy gazdagok vagyunk én nem szeretek nagyon magamra költeni. A bőröm sem volt olyan szép barna mint az övé, az enyém inkább ilyen homok színű volt. Elhúztam a számat mikor megálltam a tükör előtt. Semmi esélyem sincs ellene. És kitudja milyen régen együtt vannak? A kép van vagy 2-3 éves! Pff.

És mi a legrosszabb az egészben? Az hogy én vagyok az aki betolakodott közéjük, méghozzá az akaratom ellenére! Biztos sok problémát fog okozni a jövendőbeli házasságunkban az a hármas kapcsolat... és van egy olyan érzésem, hogy én fogom húzni a rövidebbet.

Nagyot sóhajtva elfordultam a tükörtől és kimentem a ruháimmal a fürdőből. Danien is már le volt vetközve, motoros ruhája pedig a kanapé egyik sarkában volt összehajtogatva. Én is letettem az enyémet oda, majd körbefordulva Danient kerestem, de ő sehol se volt. Megindultam a konyha felé, amikor a fülemet a fa recsegése csapta meg. Felőlem jött. Vissza mentem a nappaliba, ahol egy lépcső vezetett fel az emeletre. Óvatos léptekkel mentem fel, ahol két ajtó fogadott. Az egyik a lépcső mellett pár méterrel volt, a másik pedig a folyosó végén.  Én a másodikat választva elindultam, mivel ha jók a számításaim az van a konyha felett.

Résnyire kinyitottam a fehér ajtót és belestem. Danien épp akkor nyitotta ki a tenger felé néző terasz ajtaját. Az ajtó nyitásra hátra nézett.

- Gyere be.

Zavartan léptem a szobába, csak akkor tudatosult bennem hogy konkrétan fürdőruhában vagyok, mikor már becsuktam az ajtót magam mögött. Összefogtam magam előtt a kezemet a lehető legjobban takarva magam. Nagy izgalmamban reggel elfelejtettem váltó ruhát pakolni. Danien nem fordult meg, csak elrendezte a függönyöket. A szoba másképp nagyon szép volt, de jelen helyzetben nem nagyon tudtam erre gondolni. Danienen a fürdőruhán kívűl még egy vékony fehér ing is volt, ami a fél bicepszét eltakarta. Mikor megfordult megállt egy pillanatra és nagyot nyelt.

- Van esetleg valami amit feltudnák venni....? - hangom akár egy meleg nyári napon egy szellő olyan gyenge volt. Danien azonnal elnézett, majd köhintve zsebre vágta a kezét és nem nézett rám, helyette a szekrény felé biccentett.

- Felveheted az egyik ingemet.

Gyorsan az említett bútorhoz léptem, amin egy nagy tükör volt. Kinyitottam és az első kezem ügyébe kerülő vékony inget magamra kaptam, ami egy égszínkék ing volt. Mikor becsuktam a szekrény a tükörbe láttam, hogy Danien néz, amit ő azonnal észrevett és elkapta a tekintetét.

- Most nincsenek hullámok... szóval ha... khm. Ha most lemennénk akkor....

- Persze, menjünk.

Danien utánam haladva mondta, hogy merre menjek, mert a hátsó kijáraton mentünk ki, így a partra jutottunk.

Ahogy kiléptem az ajtón a hátsó teraszra a szél belekapott az ingembe, ami így mellettem lobogott akár egy zászló. A meleg mostmár érezhetően több mint 25 fok volt. Az eddigi nagy felhők már messze jártak, helyében pedig ragyogó napsugár cikázott az égen majd a vízen visszaverődve csillogott tovább. Szerencsére a homok még nem melegedett fel annyira hogy ne lehessen mezítláb járni, így én a benti papucsomat le rúgtam a lábamról és belefutottam a puha fehér homokba. A kagyló nélküli part tökéletes volt a sétára, hiszen nem kellett attól tartanom, hogy rálépek egy kagyló rá ami elvágná a lábamat. Leguggolva a kezembe vettem egy marék homokot és azt elmorzsolva elvitte az enyhe szél ami néha-néha fel suhant mellettünk. A tenger halk csobogását éles hangú sirályok törték meg. Amik az egyik pálmán sorakozva lesték, hogy mikor megy feljebb egy-egy hal, amit megtudnak fogni. Az egyre vizesebb homokon haladva a tenger felé otthonos érzés fogott el. Régebb sokat voltam a parton ahol vagy motoroztam, vagy festettem. Már a végén egy egész naplónyi tájképem volt arról a partról.

A gondolat menetemből a hideg víz zökkentett ki, ami időközben elérte a lábamat. Nem volt valami hideg, viszont kellemesnek sem mondtam volna, mivel a felmelegedett testem nem szokta meg azt a hőmérsékletet. Léptem még egyet, hogy bokáig érjen nekem a víz, majd vártam pár pillanatot. A kisebb hullámok kezdték kimosni a talpam alól a homokot, majd a kiszedett mennyiséget a talpamra lökve pillanatok alatt elepte a lábamat a víztől szürkés homok.

- Ha hideg neked a víz bemehetünk a házba, majd később kijövünk. - Danien mellettem állva látta hogy hezitálok, így ő sem ment bennébb.

- Nem, pont jó, csak meg kell szokjam. - ránéztem egy pillanatra a férfire majd ismét a tengert nézve bólintottam mint aki saját magának ad igazat, és az ing széléhez nyúlva lehúztam a vállamról, majd levettem magamról és megfordulva kerestem egy megfelelő helyet, ahova letudjam rakni úgy hogy ne legyen vizes és ne vigye el a szél, majd határozottan beletrappoltam a vízbe, ami ettől cseppekben repült a levegőbe, majd vagy rám, vagy Danienre, vagy pedig csak simán vissza hullott a tengerbe. A gyomrom a hidegtől összehúzódott, a levegő belém szorult. Gyorsan lebuktam a vízbe egészen nyakig, majd levegőért kapva álltam fel a derékig érő vízben mostmár vizes testtel. Légzés én felgyorsult amitől az egész mellkasom erőteljesen emelkedett, majd süllyedt. A víz már nem volt olyan hideg és már az idő is kezdett rendesen felmelegedni. Még beljebb mentem a vízbe, már a mellem alatt hullámzott a víz. Megfordultam, hogy lássam Danien jön e, közben a kezemmel vizeztem a víz felett maradt testrészemet.

- Jössz? Nem annyira hideg a víz, sőt! Egyre melegebb.

A férfi még mindig ugyan ott állt és csak nézett mintha életében nem látott volna embert. A kezem megállt a levegőben és felhúzott szemöldökkel fordultam teljesen felé. Kettőt csettintve tártam szét a kezem.

- Föld hívja Danient! Hahó?! - a csettintésemre mint aki hipnózisból kelt volna fel úgy tért magához. Elnézett rólam, majd zavart tekintettel vette le magáról az inget és hanyagul az enyémre dobta. - Minden rendben van?

- Aha. Jövök...

Danien pillanatok alatt mellém ért, neki a víz csak a hasa feléig ért ezzel is látszott mennyivel magasabb nálam. Elgondolkodtam, hogy mi üthetett belé, de csak egy dolog jutott eszembe amitől azonnal elmosolyodtam. Danien értetlen fejjel nézett rám.

- Danien, te nem tudsz úszni? - nevetésemet vissza fojtva néztem fel a férfira, de ő meglepődve nézett vissza rám.

- Ezt meg honnan veszed?

- Olyan rémülten néztél rám az előbb. Ugyan, nem szégyen az ha nem tudsz úszni.

- Tudok. És nem is néztem rémülten.

- Nos ez egy nagyon jó hír. - előjött belőlem a kisgyerek és játékosan megböktem a vállát, majd elrugaszkodtam és teljes erőmből úszni kezdtem minél messzebb Danientől, akinek kellett pár másodperc míg leesett neki mit is csinálok, majd nevetve utánam vetette magát. Már azt hittem nem fog utolérni mikor megragadta a bokámat és visszahúzott magához. A húzás miatt a víz alá buktam, majd ösztönből megfordultam, így a hátam a tenger ajjára nézett. Csukott szemmel, a váratlan esemény miatt alig tudtam levegőt venni, radtan kaptam valamiért hogy ki tudjak bukni a vízből, ami sikeresen Danien válla volt, így konkrétan belekapaszkodva emeltem ki magam a vízből majd nagy levegőt véve nyitottam ki a szemem. Mivel itt már nem értem az alját, csak Danien, így nem engedtem el. Köhögve nevettem el magam.

- Ez igazán aljas volt tőled! - mondtam még mindig nagyokat lélegezve.

- Te kezdted. Megkell hagyni gyors vagy, de nem eléggé.

- Ó még nem is próbálkoztam. Hagytam, hogy nyerj, nehogy az egód még a végén megsérüljön. -  a kezeim elernyedtek, így már szinte csak Danien derekamra rakott keze tartott. A férfi a megjegyzésemre unottan megforgatta a szemét és elengedett, így ismét a víz alatt közöttem ki.

Ennyit arról, hogy nem lesz vizes a hajam...