6.

291 21 0
                                    

....

A reggel nem volt valami kényelmes.A tegnapi hasfájásom ma megmutatkozott és hányinger követte.Anya nem akart egyedül hagyni a lakásban Jennyt pedig hazarendelte az anyja.Hiába győzködtem anyut,hogy egyedül hagyhat ő nem tágitott és felhívta Adamet.Csak ez hiányzott.

Délre meg is érkezett és aggodva nézett anyára várva hogy elmesélje mi bajom.Anya kiosztotta neki a feladatokat ,majd sietett munkába,ugyanis behivták dolgozni.

Adam hamar feltalálta magát és bejött hozzám a szobába.

-Hú,elég rosszul festesz.-ült le mellém az ágy szélére.

-Kösz.

-Mire van szükséged?

-Rád.-mi van velem?Már lázam is van??

-Nem megyek el mellőled.-feküdt le mellém.

-Szoval Emma a barátnőd?

-Hát megpróbáljuk és meglátjuk mi lesz.

-Értem.

-Miért?Zavar?-mosolyodott el.

-Nem.Örülök ha boldog vagy vele.Végülis illik hozzád.

-Hát nem is tudom.Gyönyörű és okos,de nem belé vagyok szerelmes.-itt megdobbant a szivem.Ha nem szerelmes belé mért van vele?-De elkel felejtenem a lányt és Emmával el is tudom majd.

-Az klassz.-én hülye idióta.Még egy ilyen alkalmamm nem lesz,hogy bevalljak neki mindent.

Hogy kiskorom óta csak rá vágyom.
Hogy szerelmes vagyok belé,bármennyire is tagadom.
De valami legbelül visszafogott.
Nem rontom el a hülyeségeimmel a boldogságát.Ahoz nekem ő túl fontos.

....

Adam nálunk aludt és mint mindig most is velem.Csak most a fejem a mellkasán pihent a kezével pedig a hátamat simogatta.
Úgy csináltam,mint aki alszik még,csakhogy utoljára kiélvezhessem őt,mielőtt végleg elengedem.
Csakhogy túl jól ismer.Tudta,hogy már fent vagyok.

-Jóreggelt!-vette le kezét a hátamról.

-Nekedis.-annyira helyes felkelés után is.Nincs belőve a haja,de mégis beáll neki jól.

Kicsit sokáig nézhettem a kelleténél,ugyanis furán vizslatta az arcom.

-Ennyire szarul nézek ki?-kérdezte mosolyogva,holott tudta a választ.

-Nem,dehogy.

Halványan elmosolyodott,majd szorosan magához ölelt.Annyira jó mellette.Vele biztonságban vagyok.

-Figyelj,drága.-vette komolyra a szót.-Maradhatnék pár napot nálad,összekaptam a szüleimmel még az este.-ezt direkt csinálja velem?

-Persze.Anya is biztos bele megy.

-Köszönöm.Jó tudni,hogy rád bármikor számíthatok.-puszilt arcon.

Remélem sokáig mellettem marad.
Ki tudja...Lehet betudom neki vallani az érzéseim,míg itt van.

Ketten együtt.Wo Geschichten leben. Entdecke jetzt