This is everything only not Romantic II.

4. Ki az író?

"Az este ahhoz képest, elég hamar el jött. Petric és Josh rögtön futottak is a masszőrhöz, Vera pedig haza kullogott, már amennyire a lába bírta. Én egy gyors takarítás után bezártam, és mentem vissza a hotelba. Andrew látta rajtam a kimerültséget, így kivételesen egy beszólást sem ejtett meg, mire egy hálás mosoly volt a válaszom. A kulcsaimat kézbe véve vonszoltam magam a liftig. A falának dőlve, állva eltudtam volna aludni. A lift pittyegése rángatott vissza a való életbe. Kiléptem a liftből, és sebesen szedtem a lábam, hogy beérjek az ajtón.Bent, állott levegő fogadott, és dög meleg! Az ablakhoz siettem, és kinyitottam. Így estére, kellő képen lehűlt az idő, kellemes volt a délutáni forrósághoz képest. Bekapcsoltam a TV-n a zenecsatornát, s a ruháimat szanaszét dobálva indultam meg a fürdőbe, hogy megszabaduljak az izzadságtól, a rám tapadt kosztol, és a perverz megjegyzésektől. Ahogy hallgattam a zenét, ellazultam a jó meleg vízben.

- A Tokio Motel együttes minden jövőbeli koncertjét lemondta, a turnéjukat is mindezek mellett. Vajon, egybe marad a banda, vagy csak egy ideiglenes probléma miatt fordult be a nyilvánosság elől a négy fiú? - üvöltött a fülemben az együttes neve.

- Mi a.. - néztem a nyitott ajtó felé, s nem gondolkodva rohantam a TV-hez, magamra tekerve egy törülközőt.

-A Tokio Motel nevezetű banda visszavonult, előre láthatatlan ideig. A frontemberük, Billie, és bátyja, Thomas nincsenek a legjobb állapotukban. A két másik tag se örvendezhetnek kiváló állapotban, de még is jobban vannak, mint az ikrek.

Nem hittem a fülemnek, se a szememnek! Tátott szájjal bámultam a TV-t. Hogy micsoda? Miért? Még is hogyan? Basszus! Estem le az ágyamra ülve. Csöpögött rólam a víz, de az sem érdekelt. Még is, ilyen állapotban vannak? Hát elég gyér, szerintem. Nem csodálkozom, engem is megviselt ez a hirtelen távozás. De ezt láttam a legjobbnak. Most pedig, itt ülök a hotel szobámban, csurom vizesen, egy szál törülközőben, a könnyeimmel küszködve. A következő zene sem dobta fel a kedvem.James Blunt - Goodbye my Lover!

- Már csak ez hiányzott. - fordítottam a tekintetem a csillagos, tiszta égbolt felé.

Egy fájdalmas sóhaj hagyta el a számat. Visszamentem, és normálisan megfürödtem. Elvetettem a testem áztatásának az ötletét. Már attól is elment a kedvem. Gyorsan átvettem a pizsimet, ami egy melegítő gatyából és egy sportmelltartóból állt, majd az ágyamra feküdve a TV-t kezdtem el kapcsolgatni, hátha valami értelmes filmet is találok benne. De, nagy szerencsémre, semmi nem ment. Se egy nyamvadt szappanopera, se egy átkozott horror film. Semmi! Holnap szabadnapos vagyok, és nincs mit csinálnom már most. Tök jó, nem? Nagy frászt! A fejemet leejtettem a takaróba. Nyűgös voltam, de még mennyire. És mint valami égi csoda, a telefonom rezegni kezdett. Levettem az éjjeli szekrényemről. Veronica.

"Nem tudok aludni, és ebben a szutyok TV-ben sincsen semmi. Valamit?"

Hatalmas mosoly kúszott az arcomra, s visszapötyögtem neki rögtön, hogy jöjjön fel hozzám, csinálunk valamit, amúgy is van mit mesélnem.Nem telt bele tíz percben, már valaki kopogtatott is. Gyorsan nyitottam ajtót Verának, mert képes és kiszedi a helyéről tokostul.

- Mesélj, mi a baj! - nézett rám aggódva.

- Ne feszülj, annyira nagy baj nincs. - próbáltam mosolyt erőltetni magamra, de ezt ő nem vette be.Bent, leültünk vissza az ágyamra. Oda sétáltam a bárpulthoz, elővettem 2 poharat és egy üveg pezsgőt.

- Tényleg nagy baj lehet, ha már pezsgőzünk este tizenegykor. - nézett az órára Veronica.

- Eléggé. - adtam be a derekam.Míg kitöltöttem, visszatekertem a TV-n az adást, s az első pohár meghúzása után, elindítottam a felvételt, hogy Vera is tudja a bajom okát. Pislogva meredt a TV-re, úgy, ahogy én is mikor meghallottam.

- Gondolod, hogy.. - fagyott belé a szó.

- Thomas, tuti hogy miattam van padlón. Billie meg amiatt, hogy a testvére. - bólintottam, hiszen tudtam mire gondol.

- Jaj, Medi! - kapott a szájához."

Hátra döntöttem a fejem. Égett már a szemem, de nem csak az olvasástól. Vissza gondoltam arra az estére. Mintha ezernyi kést forgattak volna a szívemben, olyan rossz volt végighallgatni a hírt. Megmasszíroztam a tarkómat, kinyújtóztam egy kicsit. Elnevettem magam.

- Thomas és Billie. - mondtam ki hangosan a nevüket.

Ennél átlátszóbb neveket már nem is tudtam volna kitalálni. Egyszerűbb lett volna kerek perec az ő nevüket leírni. Emlékszem, Stella akkor nagyon bűntudatosan nézett rám. Nem a fiúk miatt, hanem maga miatt, hiszen nem tudta hogy elfeledtetni velem őket. Ezért hibáztatta magát, amiért meg is mondtam a magamét neki. pedig hányszor megígértette velem, hogy gyötröm magam. Mosolyogva néztem az éjjeli szekrényemen lévő közös képünkre Stellával. Mellette volt Tommal a közös képünk, ahogy a levegőbe tartjuk a kezünket, felmutatva a gyűrűt. Keserű mosollyá változott az arcomon lévő, boldog mosoly.

- Hiányzol! - simogattam meg a képen Tomot. A párnámra helyeztem, letettem a laptopot, s lefeküdtem. Egy ideig még néztem a képünket, majd elnyomott az álom.

***

Eközben, valahol Németország egyik házában.

- Gustav! - csettintett George barátja szeme előtt. - Haló!

- Hmm? - pislogott fel az illető. - Mondjad.

- Jól vagy? - kérdezte tőle Andy.

- Persze. - mosolygott vissza. - Az ikrek?

- Már elmentek. Fáradtak a repülő út miatt, ezért nekik már lövik a pizsit. - viccelődött George.

- Te amúgy! - fordult Andy Gustavva szembe. - Mit olvastál egész úton? Nagyon bele voltál merülve.

- Most is azon gondolkodok, hogy őszinte legyek. Nem tudom kiverni a fejemből a történetet. - vakarta meg kínosan a tarkóját Gustav.

- Mi a címe? - kíváncsiskodott George, bár ő utált olvasni.

- Ez minden csak nem Romantikus. - gondolt vissza a könyvre Gustav.

- Ah! - legyintett Andy. - Tuti, valami csöpögős szar.

- Amúgy nem! - nézett félszemmel rá Gustav. - Csak az elejéig jutottam, a benne szereplő banda nevét sem tudom még, de a főszereplő lány Medison. Pont ebbe az országba utazott egy munka miatt, ahol megismerkedik majd élete szerelmével, Thomassal, de az szerintem csak a könyv közepén lesz majd.

- Deja vu! - vágta rá George és Andy egyszerre.

- Milyen nevek vannak még benne? - hunyorgott Andy.

- Gregor, Gustavo, Billie és Thomas, a banda négyese, és egy idióta legjobb haver srác, Anthony. - sorolta az ujjain számolva Gustav. - Daniel volt a banda menedzsere, Medison.. CSEZD MEG! - pattant fel homlokon csapva magát Gustav.

- Medison micsoda? - értetlenül néztek rá.

- Nagybátyja.

- Mi?!

- Gustav, hol az a könyv! - pattant fel végül Andy is idegesen.Gustav felrohant az emeltre, hogy meg keresse, majd lefele sietve a könyv hátulját böngészte.

- Ki az író? - lépett mellé George.