Young & Beautiful (l.s.) (magyar fordítás)

XI

AN: Louis megpróbál felépülni a Harry Styles-al való interakció után. De nem igazán sikerül neki.

***

Abban a pillanatban, hogy Louis belép a lakásába egyenesen Niall hálója felé veszi az irányt, az elméje még mindig a "MI A FASZ"-tól zúg és parázslik a bőre alatt azokon a részeken ahol hozzáért Harry-hez, amikor még ahhoz is túl részeg volt, hogy a saját lábára álljon.

Mert kurvára biztos, hogy nem tud jelen pillanatban csak úgy bebújni az ágyába és békésen elaludni. Nem, ezer százalék, hogy erre most nem lenne képes, mivel a feje bármelyik pillanatban felrobbanhat és a szíve nagyon furán ver össze-vissza, és a vérnyomása már valószínűleg elérte a plafont; a halál már szinte biztosan be fog következni.

És, oh igen, még arra a kis Ír picsára is haragszik, mert hol a kurva életben volt egész este? És mi a fenéért engedte el Louis-t, otthagyva őt, hogy életben tartsa az alig képben levő Harry Styles-t? És még ágyba is segítse? És rákényszerítve, hogy megfogja a kezét, mint egy kibaszott kisgyereknek?

Az egész Niall hibája.

Továbbra is feldúltan, áttör a bezárt ajtón és azonnal megpillantja a fiú alvó alakját takarók között, feje nyugodtan a puha párnákon pihen, ajkai elnyílva. Még midig fel van öltözve, cipő meg minden, a szoba kifejezetten marihuánától és whiskey-től bűzlik és a pulykás szendvics maradványaitól, ami az éjjeliszekrényen csücsül félig megéve, részegen otthagyva.

De Louis megnyugodott két ok miatt:

1. Niall hivatalosan is otthon van nem pedig valahol halottan.

2. Niall egyedül van, ezzel rá van kényszerítve, hogy minden figyelmét Louis-ra fordítsa, aki most éppen kiszolgáltatottnak és követelőzőnek érzi magát. (Valamilyen szinten attól is félve, hogy félbeszakít valamit, ami egy életre sebet hagyna benne.)

"Nialler, Niall, Írország," szól Louis, miközben az óriási ágy tetejére mászik (és azta, hát nem kurva puhák azok az ágyneműk?) és elkezdi rázni a fiút egészen addig, amíg fel nem kel. "Hé, beszélnünk kell. Kérdeznem kéne tőled néhány dolgot. Írország! Törődj velem!" tapogatja az arcát, mintha csak dobolna, a türelmetlensége győzedelmeskedik az önmegtartóztatása felett.

És Niall, lassan és zavartan, olyan magasra húzott szemöldökökkel, amit még Louis sohasem látott, borongósan kezdi kinyitni a szemeit. Úgy vágnak át a sötétségen, mint a kristályok, Louis-t fürkészve, és a belőlük áradó ellenségeskedés valójában egészen meglepő.

De Louis akkor is tovább ekézi.

"Oh, csodás! Ébren vagy. Most pedig, meg kell kérdeznem, hogy- "

"Kopj le."

Louis pislog. Várjunk, micsoda?

"Kopj. Le." ismétli Niall és a hangja alvással terhelt, a szemei mély, sötét karikákkal vannak díszítve, és lehet, hogy csak úgy tombol benne a másnaposság, vagy talán Niall utálja, ha felkeltik (végül is szeret aludni...) de tökmindegy, mert Louis már majdnem, nagyjából, meglehet, hogy fél.

Egy kicsit megemelkedik az ágyról, aggodalmasan bámulva a torkot elvágó szemekbe, ahogy elvezeti a kezeit a pirannyától.

"Niall...?" kérdi óvatosan.

Niall tekintete idegesebb lesz. "Louis, ha most nem szállsz le rólam, esküszöm, hogy kurvára leszakítom a kibaszott fejed a picsába."

Louis-nak megdöbbenten leesik az álla. "Leszakítod- "