Az őrület fogságában III. | Part 3. COMPLETED ✅

17.rész - A halál kezében / Kat 🔞‼️‼️‼️‼️

A kurva életbe. Megint győzött. Talán tényleg el kéne fogadnom, hogy nem tudom becsapni. Annyira ismer. Minden mozdulatomból tudja mire gondolok.

Nem tudom mi vezérlett ahhoz, hogy a maradék gátlásomat is ledobjam előtte, de megtettem. Szemeiben egyetlen dolgot láttam, ami mindent elárult.
A birtoklást.
Izzott a tekintete a kéjtől, láttam ahogy ujjai teljesen kezdenek elhalni a szorítás miatt.

Kemény farka majdnem tönkreteszi a nadrágját. Lehet, hogy csak az alkohol beszélt belőlem jelenleg, de kiakartam szabadítani.
Miután elélveztem, és éreztem, ahogy a nedvem folyik az ujjainkon, Reece elengedte hirtelen a kezem, és felém fordul.

– Ne játssz a türelmemmel. És adj hálát, hogy még egyben vagy .– piros arca és mellkasa nagyon gyorsan mozogott. Mintha csak ő élvezett volna el.

– Nem játszadozom. És ha most leszophatlak, te akarsz majd hálát adni nekem. – túl menthetetlen volt ez a szitu ahhoz, hogy visszafogjam magam és ne mondjam ki, amire gondolok.

Mire válaszolhatott volna, addigra már kicsatoltam az övét és újra a gyönyör forrása tárult elém, benedvesítettem az ajkam, és egyből torokra vettem teljes egészét.

A váratlan érzéstől felszisszent, szemeim becsukta, és a hajamba kapaszkodott. Nem ellenkeztem, hagytam had élje ki magát.

Fejemet erősebben tartotta a farka tövénél nem engedte a mozgást. Ki akarta élvezni ezt az egész helyzetet. Szemeim könnybe lábadtak, csak az orromon kaptam levegőt.

Feltérdepeltem az ülésre és ismét magamhoz értem. Csiklóm annyira érzékeny volt már, hogy egy apró szellőre is megrendült volna a testem.

De Reece gyorsabb volt, oldalra dőlt, és ujjait tövig nyomta belém, miközben alulról döfködte a számat. A testemet nem kímélve vadul ujjazott, mindaddig amíg az orgazmus szélére nem sodrott, viszont nem hagyta abba és engem folyamatában értek a jobbnál-jobb, erősebbnél-erősebb orgazmusok.

Már fájt mindenem, és csodálkoztam, hogy ő hogy nem élvezett el idáig. Éreztem többször azt, hogy megfeszül, de nem élvez el. Ennyi önuralma nem lehet valakinek.

– Nem élvezed? – hagyom abba az eddigi tevékenységem.

– Virágom. Ha most elvennéd az életemet, azt se bánnám. De ennél sokkal jobbra akarom ezt tartogatni. – majd mutató ujját hirtelen a seggembe nyomta és maradék 4 ujjával addig izgatott tovább, ameddig nem pisiltem be. Utálom ezt.

Miután összeszedtem magam, és elszívtunk egy cigit, visszaszálltunk az autóba.
– Hazavinnél?– kérdezem reménytelenül fáradtan és részegen.

– Ez volt a terv. De felbasztál. Szóval gyakoroljuk, hogyan kell csendben maradni. – Reece elmosolyodik, majd továbbvezet annak ellenére, hogy jócskán túl van az ittas állapoton.

Megérkeztünk a számomra egyáltalán nem ismeretlen helyre, ahol mindketten önmagunk lehetünk egészében.
Amint leállított az autót, már tudtam is mi a dolgom. Két csuklómat elé nyújtottam, és mivel egyszer azt mondta, hogy mindig van nála egy selyem sál ha találkozunk, így igazamat bizonyítva kivettem azt a könyöklőből.

– Szép színe van. – mondtam kicsit kacagva.

– Meglátjuk el tudja-e takarni majd a sebeket. –
szememre kötötte az agyagot, majd segített bemenni az épületbe.

Hangosan becsapta az ajtót, de meg sem rezzentem. Mára teljesen kiismertük egymást, egymás érzéseit, rezgéseit, légzését. Tudtam hol van, hiába próbált becsapni.