Az őrület fogságában III. | Part 3. COMPLETED ✅

5.rész -Emlékeztető / Reece

A mai nap újabb tárgyalásom lesz, és már előre félek. Legutóbb közölték velem, hogy még mindig tart a nyomozás, a nejem öngyilkosságát illetően, és egyenlőre nem tudnak felmenteni a vádak alól.
Röhejes ez az egész bazdmeg. Hogy a picsába hihet valaki egy olyan embernek, aki labilis hosszú évek óta?

Azért az embernek a cellában van ideje gondolkodni. Igazából csak erre van lehetőséged. Átgondolni és megbűnhődni mindazért, amit tettél.

Az igazi toxikus kapcsolat nem a miénk volt Kattel. Egyáltalán nem nevezném azt annak, inkább két szerelmes szív vívása a gonosz világ ellen. Az ágyban viszont minden totál toxic volt, ezt kár lenne tagadni. Kat is igyekezett letagadni, hogy nem érzi ezt a perverz uralkodási vágyat, pedig üvöltött nekem minden izma, mozdulata, porcikája.
Hiányzik... nagyon hiányzik...

De vallom, hogy az emberek között és minden egy kapcsolatban addig jó, amíg nem jelenik meg az a bizonyos "de" szócska.

– Szép vagy, de....
– Megbízom benned, de..., és társai.

Ami a "de" előtt van az hasztalan és jelentéktelen, minden csak az lesz az előtérben, ami utána hangzik el.

Hiányzik, DE cserben hagyott. Pedig megfogadta. És én hűen hittem szavainak.

...

– Reece Peterson tárgyalása, több vádpont alapján, tanúmeghallgatással. A vádak a következők.

1. Fiatalkorú megrontása
2. Kábítószerrel való visszaélés és birtoklás"

Próbálom a helyzetet a lehető legjobb módon felfogni, illetve számításba venni, hogy priuszom lesz. Persze nem ez foglalkoztat leginkább, hanem, hogy jönnek tanúk. Remélem nem az fog most történni, amire gondolok. Kat 3 éve nem hallat magáról semmit felém. Miért pont az ítélethozatal napján bújna elő?

– Jöjjenek a tanúk. Elsőként Devon Petersont hallhatjuk.
    
Devon érzékezésére számítottam, ugyanis ő volt az egyedüli , aki minden nap meglátogatott, és segített az ügyben. Valahol magáénak érezte az egészet, amit megértek.

– [...], esküszöm, hogy az igazat mondom. Reece életében nem volt jelentős szerepem, és az ügyről is annyit tudok, amennyit ők elmondtak.

Ők. Nem olyan rég ölni tudtam volna ezért a szóhasználatért. De mára csak ő és én van. Nincs mi. Igaz, vannak szerelmek, melyek emléke a sírig kitart. Na persze, ez nem csak szerelmekre, hanem egyéb sérelmekre is vonatkozik.

– Reece Peterson valóban szexuális kapcsolatban állt Katherina Burnel, de ez kölcsönös viszony volt, nem erőltették rá a kapcsolatot. A kábítószer birtoklás pedig teljes mértékkel kizárható, ugyanis az egész a volt neje mesteri alakítása. – nyilatkozott Devon szarkasztikusan. Minden egyes szót alaposan elemezett a bíróság.

– Köszönjük. A tanúpadba most Katherina Burnt szólítom. – szólt a bíró.
    
Akarok egy percet, hogy megcsókoljalak.
Akarok egy órát,hogy újra lássalak.
Akarok egy napot,hogy kettesben legyünk.
Akarok egy életet, hogy azon keresztül szeresselek.
    
A szívem megállt egy kis ideig. Libabőrös lettem neve hallatára. Életem szerelmét már 3 éve nem láttam. Hiányzik minden porcikája, hallani akarom, hogy lélegzik.

Megpróbálok uralkodni magamon, és nem átugrani a padon, hogy megcsókoljam.
Haragszom rá, és bármennyire is vágyom arra, hogy tekintetünk újra elmerüljön a végtelenségben, de tudatni fogom vele a haragom.

Amint meghallom édes, törékeny hangját egy világ omlik össze bennem. Lesütött szemekkel bámulom bilincsbe vert kezeimet, és némán sírok.

– [...], esküszöm, hogy az igazat mondom. Valóban igaz, hogy kettőnk kapcsolata kölcsönös volt, egy percig sem tagadom. Rám ugyanakkora felelősség tartozik, mint rá. Igazság szerint, az egész viszonyt én kezdeményeztem. Bízom a bíróság megfelelő ítélőképességében, és belátják, hogy Reece Peterson nem követett el bűncselekményt. Amennyiben mégsem, úgy zárjanak be engem is. – még mindig nem néztem a szemeibe, pedig a tekintete lukat égetett a tarkómba.
     
Nem láttam évek óta. Egyszer már átmentem a poklok poklán az újratalálkozás után. Ott volt előttem, de nem nem érinthettem meg. Az enyém volt, mégsem kaphattam meg teljes egészében.

Iszonyatosan nagy erőre tett szert, sosem néztem volna ki belőle, hogy ennyire határozott kiállása lesz. Bár én még tudnám irányítani.... Nem, nem zökkenhetek ki basszameg.

–"Nem látom értelmét, hogy miért kéne őt szabadon engedni."– értetlenkedett duzzadt mellekkel Linda családjának ügyvédje.
    
– Tudja tisztelt ügyvéd úr, csak a bűnösök bűnhődjenek, és a halandók ne szeressenek halhatatlanokat. Egyébként meg gondolom nem is tudja, hogy a világon van egy szív, melynek dobogása egy enyémmel. – itt eldobtam az elveimet és az elhatározásomat. Ránéztem, és tudtam, hogy ezt már nekem mondja. – De ezt én sem tudtam, amíg ő a közelembe nem került.
Remélem a tisztelt bíróság nem választ szét két párt, akiknek csupán egyetlen bűnük van, hogy szeretik egymást. – Kat olyan meggyőződéssel beszélt, mintha erre készült volna, nem pedig rögtönzött beszéddel állna elő.

–"A tárgyalást 30 perc múlva folytatjuk" – szólt a bíró, aki a kalapácsával vágta félbe a teóriámat.

A teremből kiviharzott mindenki, csak Devon maradt velem. Nem értem Katet, itt elmondja, hogy szeret annyira, hogy ha bűnösnek nyilvánítanak, akkor zárják be őt is , de amúgy meg ha van alkalom, hogy őszintén csak magunk legyünk (meg egy pár börtönőr), akkor elszalad...

Sose engedném, hogy egy zárkában legyen. Még innen bentről is eltudnám érni, hogy kiengedjék rögvest.

– Mi lesz vele? – hangzott el tőlem, az egyetlen kérdés, ami évek óta foglalkoztat, de nem kérdeztem sose.

– Biztonságban van. Megőrzöm Neked, amíg itt poshadsz. – Devonnak szomorúsággal teli a hangja.

– Egyszer már Rád bíztam egy számomra fontos nőt. Te is tudod, hogy mi lett a vége.

– A nagy lófaszt volt fontos Neked. De értem a célzást. Megteszek minden tőlem telhetőt. – nekem teljesen mindegy ki, mikor, vagy hol van , de ha baja esne neki abba belehalnék. Így is minden egyes rohadt nap meghalok, csak reggel visszaránt valaki mindig.

Devonra egy macskát sem bíznék rá, és lássuk be, voltak előzményei annak, hogy nem beszélünk hosszú évek óta. Tudom, hogy a testvérem és csak rá fogok tudni számítani, ha baj van, de nem felejtek. Majd idővel.

...

–" a bíróság, és a védelem meghozták az eredményt, miszerint Reece Peterson továbbra is bűnös , – ezek a szavak adták meg a végső ítéletet és belül kezdtem elfogadni a sorsomat, hogy életem végéig idebent fogok rohadni. – tekintettel arra, hogy intézményünkben 3 éve megalapozatlanul fogságban van, enyhítő körülményeket szabtunk ki. További 1 hónap fogságra ítélem."

Mindenki lefagyott. Nem erre nem számítottam. 3 év 1 hónap. Vége a rémálomnak. Legalábbis egyenlőre. Nem tudom mi vàr rám kint. És jelenleg azt sem tudom, mihez kezdek kint a való életben...

Az is lehet, hogy a bíróság előtt csak megjátszotta magát, mert úgy érzi ennyivel tartozik. Különben mi magyarázat lenne erre? Lehet már rég más karjaiban van megint, én pedig ismét lecsúszok róla.

Nem számít. Csalódtam benne. Ezt nem fogja tudni helyrehozni, legyen bármi is a magyarázata.
A lehető legnagyobb ívben elkerülöm Őt. Ha tehetném újra elköltöznék és vissza se néznék.
De egyenlőre Devonnál kell meghúznom magam, amíg más lakást nem találok...