Az őrület fogságában III. | Part 3. COMPLETED ✅

10.rész - A válasz / Reece 🔞‼️‼️‼️

Egy kapcsolat fenntartása olyan, mint a gyereknevelés. Ahhoz, hogy két ember szülővé váljon elengedhetetlen az együttműködés. Közös nevelés hiányában a gyerekek szófogadatlanok lesznek. Nos ez a helyzet velünk is. Az emberi kapcsolatunk csak úgy lesz működőképes, ha hajlandóak vagyunk kompromisszumot kötni, és együttesen majdnem ugyanakkora munkát belefektetni.

A haragom egy cseppet sem csillapodik iránta, sőt a makacssága és a daca méginkább táplálja bennem a tüzet.
És itt van a de.
Meg akarom hallgatni.
Nem hiszem, hogy mondhat olyan elfogadható kifogást, ami megválaszolná a kérdéseimet. Viszont valahol a tanár énem megmaradt, és ha látom, hogy valaki javítani akar, annak helyt adok. Igazság szerint a börtönben sok minden eltanultam.

– Te mióta dohányzol? – néz rám Kat értetlenül.

– Sok minden megváltozott. – válaszolja szomorúan.

– Gyenge célzás.

– Erős visszavonulás. – vettem fel a szópárbajt vele, hisz engem nem nagyon tud befolyásolni és irányítani. Azért ehhez hozzátartozik, hogy nagy korkülönbség van köztünk, sokkal tapasztaltabb vagyok, illetve hogy Kat csak felületesen mutatja a magabiztosságát. Szinte pezseg a vérem, hogy romboljam és törjem őt meg.

Nem az enyém, és amíg a haragom nem csillapodik, addig nem is engedem Őt másnak. Még csak annyira sem, hogy más ránézzen.
Istenem amikor a falnak szorítottam a fürdőben és elkezdett remegni, szívem szerint azonnal felnyársaltam volna a farkammal még szárazon is. Hisz ő mondta. A bűnösök bűnhődjenek.

– Nem igazán érdekel a felesleges magyarázkodásod Kat. Amikor kellettél elhagytál, amikor bíztam benned elárultál, és most hogy szerethetnélek már nem tudlak. – szinte üvöltöm a nőnek a fejébe, aki egykoron a mindent jelentette nekem, és látom a szemeiben azt a fájdalmat, amit kiérdemel.

– Ezt fejezd be. Ez mocskolódás és undorító Tőled. – támaszkodik a falnak, és ez a flegma stílus annyira felbasz, hogy egy hajszál választ el attól, hogy megmutattam neki mennyire haragszom.

– Tán' te nem voltál undorító? – lépek közel hozzá és egyből észreveszem, hogy fél Tőlem – talán egy hazug, semmitmondó ember nem az? Gyáva vagy. Számomra halott vagy, megszűntél létezni. – arcát teljesen elfordítja, így ezt már csak suttogom a fülében.

Azt gondoltam volna, hogy ezek után elszalad, sírni fog, megüt vagy bármit tesz , ami kimutatja az érzelmeit. De Kat is megváltozott. Meggyőződésem, hogy még mindig álarc van előtte, de az bitang erős.

– Bizonyítsd. – fordítja vissza a tekintetét rám, és leheli a számra. Ahelyett, hogy elmentem volna emelt fővel, ahelyett kihozta belőlem a vérszomjas farkast.

– A picsába is. – összeszorítottam a fogaimat, és kezemet torkának szegtem, kényszerítettem, hogy kimutassa félelmeit. – nézz a szemembe Kat. Most fogom ezt utoljára elmagyarázni Neked. Nem jelentesz már semmit. – láttam, ahogy szemei csillognak a könnyektől, de nem adja magát. Szemeimmel ide-oda követtem az övét majd a szájára néztem, és győzött a bosszú.

A szó legszorosabb értelmében neki estem. Szorítottam testemmel a falnak, ahogy csak tudtam, éreztem hogy nehezen veszi a levegőt. Megbolondulok ettől az érzéstől. Apró szívének szabálytalan mozgása egy másik világba repít.
    
Persze, hogy nem utálom és az sem igaz, hogy nem jelent semmit, de ha ő is álarcban van, akkor nekem is jogom van felvenni. A teraszt derékig érő üvegkorlát fedi, és az éjszakai fény pompás romantikus hangulatot varázsolhatna ide. Megértem Devont miért szereti ezt a lakást. Gyönyörű a kilátás, és ahogy ismerem a nők többségét ezzel le is veszi a lábáról.