Hősök? (Sonic fanfiction)

17. fejezet

Pontosan egy hét telt el Gregor költözése óta. Tails  úgy élte újra azt a napot, mintha átok ülne a vasárnapon. Kisírt szemekkel ült asztalánál, és a bambuláson kívül nem csinált semmi mást. Gloria kopogott ajtaján, és óczkodva benyitott.

  - Szia, Tails. Minden rendben?

  - Szia, Gloria. Asszem...

  - Hoztam egy kis teát.

  - Köszönöm.

  - Nincs mit. - tette le az asztalára a bögrét.

  - Utálatos vagyok? Azért ment el?

  Gloria leguggolt elé.

  - Nem. Csak nem vette észe, mennyire csodálatos fia van. Vagy talán... észrevette, és úgy érezte, nem érdemel meg téged.

  - Engem?

  - Nem neked kell jónak lenned a szülődhöz. Elsősorban neki.

  - Tényleg?

  - Bármennyire szidott, nem neked kell megfelelni. Neki kell. Az ő feladata. Ő a felnőtt.

  Tails szipogni kezdett, és megtörölte az orrát. Felállt.

  - Enni mész?

  - Nem. Csak hozok egy zsepit.

  Gloria visszaültette a fiút, és kiment a szobából, majd visszatért kezében egy zacskó zsebkendővel. Odaadta a gyereknek.

  - Köszönöm. - bólogatott Tails, és kifújta az orrát.

  Gloria megsimogatta.

  - Miért vagy velem ilyen kedves? Azért mert Sonic barátja vagyok?

  - Nem. Nem azért.

  - Csak ilyen a természeted.

  - Fontos vagy nekem, Tails.

  - Miért?

  - Azért, mert szeretlek téged. Azért, aki vagy.

  - Tényleg? Ennyit jelentek?

  - Sokkal többet jelentesz, mint gondolnád.

  - Nekem is sokat jelentetek.

  - Tudjuk. Már aki...

  - Hm?

  - Valakinek külön el kell magyaráznod.

  - Sonic?

  - Kicsit zokon veszi, hogy én több időt töltök veled, mint ő.

  - Jaj, istenem... - esett meg rajta a szíve.

  - Beszéljetek. Nagyon erős kapcsolatotok van, és ő ezt nagyra értékeli. Szeret téged, Tails. Neki is fontos vagy.

  - Hát... elnevezett. - mosolygott.

  - El. Ez többet jelent, mint hinnéd.

  - Tudom. Hálás vagyok neki.

  - Elmondhatod neki is. Nagyon örülne.

  Sonic az udvaron játszott Knuckles-sel. Tails lesétált a lépcsőn, és kiment a házból, az udvaron pedig csak Knucklest látta.

  - Szia Miles! Bocsánat... Tails. - köszönt neki Knuckles.

  - Szia. - kuncogott Tails. - Mit csináltok?

  - Ne haragudj, meg fogom szokni a neved. Csak még rá kell állnia a számnak. De amúgy eszméletlenül jól áll! Nagyon tetszik!