Kérlek.

12.

Taehyung alig hitt fülének. Létezik az, hogy a fekete hajú még ha egy kicsit is, de megnyílt neki?

Örült, hogy kiadta azt a pár szót magából, ami láthatóan nyomta őt belülről és ami megpecsételte eddigi viselkedését.

Bár még mindig nehéz volt neki felfogni szavait. Annyira nem látta át őket és nem volt benne biztos, hogy most ez jó neki vagy sem. Emiatt utálja őt a bokszoló vagy nem?

Nem mert rákérdezni, Jungkookon így is látszódott hogy megbánta hogy egyáltalán megszólalt. Nem ismerte eléggé ahhoz hogy tudja mi zajlik most le benne, de érezte hogy semmi jó.

Nézte ahogy a fekete hajú többször is hajába túr idegesen, miközben ő csak összehúzva magát tekint néha felé. Nem tudta ilyenkor mi lenne a helyes cselekvés. Elmenni onnan vagy elkezdeni beszélgetni? Egyik sem tűnt helyesnek abban a pillanatban.

Jungkook nem akart összetörni a szőke előtt, emiatt megemberelte magát. Mély levegőt vett és kihúzta hátát. Még egyszer utoljára megdörzsölte arcát majd Taehyungra nézett.

A másik várta hogy mit fog mondani neki a sportoló. Elküldi? Lekiabálja? Mindenre fel volt már készülve, mégsem ezektől az opcióktól félt. Attól tartott hogy a bokszoló elfogja ismét lökni magától.

Dübörögni kezdtek az ajtón, emiatt egyikük sem tudott megszólalni. Nem mintha Taehyung akart is volna.

A fekete hajú kissé értetlenül ment az ajtóhoz, hisz nem tudta ki fogja fogadni mögötte. Yoongi nem jött vissza, biztos volt benne. Megsértődött és Jungkook sem akarta látni még egy jó darabig.

Ám viszont mikor kinyitotta, egyik szemöldökét felhúzta meglepettében. Undorodva mérte végig a másik bokszolót, aki nem más volt mint a szőke exe, Kyungsoo.

-Mit akarsz?-hanyagul dobja oda neki a szavakat, semennyire nem tiszteli az előtte állót.

-Itt van?-a másik kissé összeszorítja fogait és nyújtózkodik, hátha belát a házba a másik mögött.

-Ki?-direkt úgy áll hogy a nappaliba még véletlenül se tudjon belátni a bokszoló.

-Taehyung. Itt van?-áll egyik lábáról a másikra-Nincs otthon.-nyújtja még a nyakát, hátha.

-Miért lenne itt?-emeli fel értetlenül szemöldökeit.

-Megérzés.-húzza gúnyos mosolyra ajkait.

-Én elmegy..-jött oda a szőke az ajtóhoz, de amint meglátta exét maga előtt, inkább megállt.

-Még hogy nincs itt.-horkantott fel szórakozottan-Mi a faszért nem veszed fel a telefont?!-fennhangon szól a kisebbhez.

-Nem hallottam hogy csörög...-hajtja le a fejét, nem akar ránézni a másikra.

-Hogy gondoltad ezt, ha?-lép egyet közelebb hozzá. Jungkook csak vár a megfelelő pillanatra.

-Én..-nem tudta befejezni, félbe szakították.

-Most szépen hazamegyünk.-nyúlt volna hirtelen Taehyung karjához, de ezt a fekete hajú megállította.

-Nem akar veled menni.-löki el a másik kezét.

-Ki vagy te, hogy ezt eldöntsd?-kérdez rá vigyorogva, ezzel is kimutatva idegességét.

-Tudtommal Taehyung szakított veled.-áll jobban a kisebb elé-Semmi jogod rángatni, ha nem akar veled menni.-dönti kissé oldalra fejét és úgy néz vele farkasszemet.

-Kurvára semmi közöd ehhez.-fogta meg hirtelen a szőke kezét és már húzta volna magával.

Jungkook megragadta a másik bokszoló karját és lerántotta a kisebb csuklójáról. Meglökte az előtte levőt és jobb kezét lendítette, hogy az célba találjon. Kyungsoo csak hátra esett, arcát fogva.

A fekete hajú leguggolt hozzá és ruhája nyakánál fogta meg a másikat, majd emelte meg kissé azt.

-Ne merj mégegyszer hozzáérni.-sziszegte fogai közt idegesen-Ha még egy lila vagy piros foltot meglátok Taehyungon, megkereslek és a mérkőzésünk előtt öllek meg.-elengedi a földön fekvőt, de úgy hogy az beveri a fejét.

Jungkook csak végigméri mégegyszer, de arca fintorba vág. A szőkére néz aki eddig úgy állt az ajtóban, mint egy szobor.

Közelebb megy hozzá, lenéz rá és megfogva oldalát tolja be a házba. Bezárja maguk mögött az ajtót és úgy fordul vissza felé.

-Várd meg míg elmegy aztán..-nem tudta befejezni.

Két ölelő kart érzett meg maga körül. Teste megfeszült, kezeit ökölbe szorította. Mély levegőt vett és lenézett Taehyungra. A szőke csak könnybe lábadt szemekkel nézte a magasabb fekete bogarait.

-Köszönöm.-suttogta, majd halványan elmosolyodott ahogy egy könnycsepp lefolyt arcán.

Jungkook csak lassan felemelte kezeit és átfonta a kisebb teste körül. A másik cselekedete valamilyen oknál fogva melegséggel töltötte el és ezt nem tudta hova tenni.

Most viszont nem ez volt a lényeg. Taehyungra koncentrált, aki fejét elbújtatta a magasabb mellkasában, míg az hátát simogatta nyugtatásképp.

Megvédelek.