Híd [Harry Potter szösszenetek]

30. Furcsa Longbottom

- Shotok! - kurjantotta el magát a soha meg nem öregedő, immár 13 éve ezen a - jobb szó híján- kísérteties Godrics' Hollowban élő James Potter. - A fiam, Harry James Potter - nem foglalkozott Lily erőteljes "és az enyém" közbeszólásával a fiam szónál - 13 éves lett, és megkezdi a harmadik évét a Roxfortban! 

- A téteket nálunk lehet megtenni! - Felállt a férfi mellé, kissé dülöngélve a melegtől és a már elfogyasztott alkoholmennyiségtől Gideon Prewett. - A témák...
- Ne kezdd! - szúrta közbe Marlene. Mióta összeveszett Bonesszal, hiába békültek ki, érzékenyebb volt a szokásosnál is. Sejthető volt, hogy a háttérben inkább az állt, Benjy Fenwick nem állt ki mellette teljes vállszélességgel, de amióta ezt az idősebb ikertestvér meg is említette egy borgőzös estén, őket is nehezebben viselte.
- Ne légy már hangulatromboló! - torkollta le Marlene-t, de ő csak a fejét rázta, és Benjy Fenwickre mutatott.
- De azt hiszem - sóhajtott-, és nem hiszem el, hogy ezt én mondom, de elég lesz ebből - szigorú hangja szinte visszhangot vert a csendben, majd a félig kiivott Prewett poharáért nyúlt. - Beszélnünk kellene róla, hogy mi történt, nem?

Benjy megértően bólintott, de a Prewettek egyike sem volt túl jó állapotban. Mindenesetre a McKinnon lány elhatározta magát, tehát beszélni fognak.

- Ginny egy ártatlan, elsőéves lány volt. Ami vele megtörtént, tragédia, de  nem tehetett róla. Nem ő volt, hanem Tom Denem.

- Ezt Dumbledore is megmondta - tette hozzá Benjy. Ügyet sem vetett most Marlene szúrós tekintetére. - Ginny nem rossz lány, és Lucius Malfoy állt az egész mögött. Ne hibáztassátok magatokat emiatt.

- Ginny nem tudott kihez fordulni - Fabian szeme vérben forgott, ahogy ezt kimondta. - Ha lett volna valaki mellette.... Ha mi ott lettünk volna ez meg sem történik.

- Édes, jó Merlinem! Már több évtizede itt vagytok, mert miszlikbe aprított Lestrange-ék bandája! Dolgozzátok fel! - zengett a hangja. Azonnal elhallgatott, de már késő volt: mind hallották, visszaszívni pedig nem tudta. Ott és akkor mindent megadott volna érte, hogy ne emlékeztesse őket arra a napra. Nem szerették viszonthallani mi történt velük.
Prewettéknek ráadásul nagyon fontos volt a család - mind nekik, mind az életben maradtaknak.

- Azt akartuk mondani, hogy mi is voltunk már nagyon hasonló helyzetben, de el kell fogadnunk, hogy nem tehetünk semmit az élő rokknainkért, srácok. És szerencsére Lilynek sem lett semmi baja, hála Bonesnak és Regulusnak.

Benjy inkább hallgatott arról, hogy Ginny megpróbált, de nem tudott beszélni a problémájáról senkinek.

- A kamrának kiderült a titka - szólalt meg az eddig csendben, sarokban meghúzódó férfi is.
Ahányan ott voltak, a visszaérkező Jamesszel együtt, mind másképp reagáltak.
Gideon észre sem vette, hogy valaki beszélni kezdett, Marlene a legádázabb tekintetét elővette, mert utálta a férfi jelenlétének még a gondolatát is, Fabian és Benjy viszont már-már hisztérikus hahotába fogtak, amitől James úgy megijedt, hogy kis híján elhajította a tálcát.
- A titkok kamrájának.... A titka... - mormolták könnyeiket törölgetve.

- Végül is.... Minden apró humormorzsát meg kell becsülni - vont vállat Marlene.

- A lényeg, hogy nincs mitől tartanotok, fiúk. Láthattátok is, hogy a húgotok sokkal jobban oda fog figyelni a lányára, mint eddig. Segítenek Ginnynek, így rendbe fog jönni a lelkivilága.

Ahogy nekem is sokat segített Edgar Bones, még ha nem is tudtatok róla.

Nem beszélve Potterről, akivel kalandosan indult a barátságuk: James ugyanis, abban a hiszemben, hogy ő Sirius, kis híján péppé verte a saját kezével. Már, ha ilyen történhet.... Nos, velük.
Regulus kételkedett benne, hogy valaki meghalhat kétszer is, de az életéből ha egy tanulságot le tudott vonni, akkor azt igen, hogy semmi nem lehetetlen.
De Prewették nem hagyták, hogy sokáig ezen morfondírozzon - visszatérve az eredeti témára, egyből ajánlásokat kezdtek tenni, és az esélyeket latolgatták, hogy Harry megérkezik- e épségben az iskolába.