ANONYMUS ||Pető Brúnó FF.|| Befejezett

X. Fejezet - Fél éve..?

A Rodalinda klipjét néztem nagy szemekkel, igazából tetszett ez is mert nagy marhaság lett és persze Bruno benne van. Nem beszéltem vele napok óta. Ő írt nekem de ezek után nem akartam vele beszélni, haragszom rá mert hazudott és csak arra ment ki az egész, hogy lefeküdjünk egymással. Gondlom jól meg van Sárival aki nem is tud az egészről, nem akarok vele se barátkozni mert úgy is csak elmondanám neki és akkor megint én kapnék pofont. Meghallgattam a MONA LISA-t is, hiányzik Bruno de én így nem akarok vele semmit, hogy csak játszik velem. Sóhajtva vettem fel a tornacipőmet és bedugtam a fülhallgatót a fülembe, megfogtam a táskámat és elindultam le sétálni. Már a lépcsőfordulóban megtorpantam ahogy Bruno éppen jött fel velem szemben, a telefonomat elővettem és rohadt gyorsan kapcsoltam ki a MONA LISA-t.

-Bruno.. - Néztem rá meglepődve.

-Mész valahova pont? - Kérdezte.

-Igen, sétálni indultam de mit keresel itt? - Kérdeztem és eltettem a táskámba a telefonomat.

-Veled akartam lenni.. - Vont vállat zsebre tett kézzel, a szeme alatt egy kisebb monokli volt.

-Mi történt az arcoddal? - Léptem hozzá közelebb, az arcát vizsgáltam.

-Ja, csak egy kis balhé.. - Nevetett halkan. - Semmi komoly.

-Miért jöttél ide? - Néztem rá sóhajtva.

-Csak gondoltam.. - Sóhajtott, kicsit zavartnak tűnt. 

-Minden rendben? - Ráncoltam kissé össze a szemöldökömet.

-Nem túlzottan..  -Nevetett halkan. - Hiányzol és sajnálom, hogy átvertelek és így feküdtünk le..

-Hát, elég szemét húzás volt tőled.. - Nevettem halkan. - Gondolom együtt vagy Sárival mintha mi sem történt volna.. - Néztem rá. Az arckifejezése mindent elárult. - Csak azt nem értem, hogy akkor mi a francért nem hagysz engem békén? - Nevettem.

-Mert nem tudlak.. - Sóhajtott. Felnevettem ismét.

-Pedig jó lenne, ha leszállnál rólam mert én nem leszek sem szerető sem pótlék.. - Veregettem meg a vállát. - Gyere szépen, kimegyünk a lépcsőházból és én megyek jobbra te pedig balra..

-Miért nem megyünk el sétálni egyből? - Sóhajtva tartotta meg nekem az ajtót.

-Mondjuk azért.. - Gondolkoztam nevetve. - Hazudtál, átvertél, megdugtál, elhagytál, most meg itt vagy mint valami szánalmas kis kutya.. - Néztem rá. - Hagyjál békén a francba és legyél Sárival vagy csald meg mással, mit bánom én de engem hagyj ki az életedből. - Mondtam majd sarkon fordultam és sietősen mentem a kocsim felé inkább, haza megyek.

***

Ariana Grande - No tears left to cry című számát hallgattam és a lemenő napot néztem a kocsiban ülve a rakparton, kicsit jól esett látni Brunot de egyben rossz is volt mert nem tudok uralkodni az érzéseimen és legszívesebben berángattam volna a lakásban de komolyan gondoltam amit mondtam neki. Nem leszek sem szerető, sem pótlék. A telefonomra néztem ahogy a tartóban volt a műszerfalon és rezgett, Sári hívott. Idegesít. 

-Szia. - Vettem fel.

-Szia, nem hívlak rosszkor? - Kérdezte. De.

-Nem, mond csak. - Néztem a telefonom kijelzőjét.

-Igazából csak azt szeretném kérdezni, hogy találkoztál-e Brunoval mostanában.. - Sóhajtott.

-Nem.. - Mondtam. Muszáj volt hazudnom.

-Mert szerintem rohadtul megcsalt.. - Nevetett halkan. Megakadt a levegőm. - Tudom nem téged kellene hívnom emiatt hisz veled is csak megakart csalni de végül nem tette szóval ezért mondom ezt neked.. - Sóhajtott.

-Miből gondolod, hogy megcsalt? - Sóhajtottam nagyot.

-Hát, egyrészt voltak a hátán karmolások. - Nevetett halkan. - Másrészt pedig valaki behúzott neki és gondolom a csaj pasija lehetett vagy ilyesmi..

-Értem. - Mondtam. - Én nem találkoztam vele szóval...

-Jó, köszi. - Mondta sóhajtva. - Amúgy hol is ismerkedtetek ti meg?

-Egy ilyen oldalon.. - Mondtam halkan. - Nem tudom már a nevét mert nem használom már egy ideje és előtte is csak fél évig használtam míg beszéltünk Brunoval.. - Sóhajtottam majd a homlokomra csaptam.

-Mi? - Kérdezett vissza. - Fél... - Mondta. - Fél éve beszéltek? - Kérdezte halkan, nem tudtam megszólalni. - Bogi.. - Mondta kétségbeesett hangon.

-Öhm... - Böktem ki magamból nehezen.

-Egyszer rajta kaptam, hogy éppen kiveri magának a telefonja előtt.. - Mondta halkan. - Veled beszélt?

-Valószínű.. - Mondtam halkan. - De nem biztos mert azt mondta nekem több lány is van.. - Sóhajtottam. - Sajnálom, Sári..

-Akkor legalább te lépj ki az életünkből, Bruno szeret engem csak most valami bekattant az agyában.. - Mondta.

-Én nem is vagyok már köztetek.. - Sóhajtottam. - Egyébként nem tudtam, hogy ő az mert anonym a beszélgetős oldal..

-Bárki más pasija lehetett volna, te hülye ribanc.. - Nevetett. Teljesen megváltozott a hangja is. - Szállj le Brunoról vagy tönkre teszlek. - Mondta és kinyomta a hívást, pislogtam párat majd elnevettem magam. Ez a formám. 

Ha tetszett nyomj a vote-ra és ne felejtsd el olvasólistára tenni és akkor mindig fogsz kapni értesítéseket az új részekről ❤️‍🔥

Instagram: demona.white.wattpadiro

Facebook: Demona Wattpadíró White