VIII. Fejezet - Szerencsétlen

943 63 4
                                    

* Bruno szemszöge*

-Ez mi a franc volt? - Nézett rám Sári miközben letöröltem az arcomat a pólómmal szitkozódva.

-Mit tudom én.. - Néztem rá.

-Miért tetted tönkre a randiját? - Nézett rám.

-Ki kéne fizetni a limonádét is.. - Mondta a pincér.

-Jó, persze. - Vettem ki egy húszezrest a zsebemből. - Ebből csak ki jön minden. - Nyomtam a kezébe majd elindultam le a teraszról, még láttam Bogit szóval utána kocogtam.

-Bruno! - Kiabált utánam Sári, a hang hallatára Bogi megfordult és rémületet láttam az arcán.

-Állj meg, kérlek.. - Mondtam sóhajtva, lassítottam a tempón. - Nem akarlak bántani, úgy nézel rám mintha egy állat lennék..

* Bogi szemszöge *

-Úgy is viselkedtél.. - Néztem rá nevetve. - Megőrültél?

-Na jó, mi ez az egész? - Jött oda Sári is kissé lihegve. Brunot néztem majd Sári felé fordultam.

-Bogi.. - Mondta Bruno.

-Nem vagyunk rokonok. - Mondtam halkan. Sári felnevetett kínjában.

-Mi? - Kérdezte halkan. Bruno a homlokát fogta.

-Én elakartam már mondani csak nem akartalak megbántani.. - Mondtam halkan. Sári pofon vágott mire az arcomhoz kaptam a kezemmel.

-Ne őt bántsd! - Állt elém Bruno. Ő is kapott egy pofont.

-Dugtok is? - Kérdezte remegő hanggal.

-Sosem feküdtünk le egymással, ne csinálj jelenetet.. - Mondta sóhajtva. Én Bruno hátát néztem az arcom fogva.

-Ne? - Nevetett fel. - Egy rohadék vagy Bruno, te meg egy ribanc Bogika.. - Mondta és elindult kifelé a szigetről. Brunora néztem.

-Jól vagy? - Kérdezte sóhajtva.

-Engem még sosem pofoztak meg.. - Mondtam halkan.

-Nekem elég sok pofont adott már. - Vette el a kezemet és végig simította az arcomat. - Majd megbékél.. - Nézett rám.

-Az igazság ára egy nagy pofon volt.. - Sóhajtottam halkan. - Azt hiszem haza megyek és gondolom úgy is utána mész szóval.. - Tűrtem el a hajamat a fülem mögé.

-Ha most utána megyek akkor kibelez.. - Nevetett halkan. - Haza viszlek, az én hibám, hogy így alakult ez az egész.. - Sóhajtott. Bólintottam egyet és mi is elindultunk ki a szigetről.

***

-Ki kéne magyaráznod magad.. - Néztem Brunora ahogy a kocsiban ültünk.

-Igen, tudom.. - Sóhajtott. - Végül is nem volt köztünk semmi csak telefon szex.. - Nevetett halkan.

-Ezek után nem tudom hogyan tovább.. - Néztem rá. - Most mi lesz?

-Nem tudom.. - Nézett rám ő is. - Semmi kedvem meghallgatni mekkora szemét vagyok.. - Nevetett halkan.

-Nem kellett volna hazudni. - Sóhajtottam halkan.

-Nem kellett volna elmondanod az igazat. - Nevetett.

-De Bruno nem lehet így élni.. - Nevettem fel. - Most ez így jó volt, hogy hazudtunk?

-Jobb volt mint az igazság.. - Dobolt ujjával a kormányon.

-Nem volt jobb.. - Néztem rá. - Nem is tudod mi lett volna, ha eleve az igazat mondod meg, hogy csak barátok vagyunk..

-Volt már ilyen.. - Nevetett halkan. - Nem te vagy az első lány akivel barátkoztam és egyszerűen olyan féltékeny volt Sári, hogy megszakadt a csajjal a barátság..

-Gondolom most is ez lesz. - Mondtam halkan. - Ne is húzzuk akkor ezt tovább.. - Nevettem halkan.

-Nem így terveztem, Bogi. - Mondta halkan.

-Mindegy, azért örülök, hogy megismertelek és jó volt az a fél év is.. - Mosolyodtam el halványan.

-Gyere ide! - Mondta sóhajtva és felém fordult amennyire tudott, magához húzott és megölelt szorosan.

-Ezt inkább ne. - Toltam el magamtól. - Ez így csak szarabb.. - Nevettem halkan. - Szia.

Mondtam majd kiszálltam sietve a kocsiból, tök mindegy Bruno úgy is visszamegy Sárihoz.

***

Vacsorázás közben megnéztem Sári napját az instagrammon, elmosolyodtam halványan és letettem a villámat. Tudtam, hogy ez lesz.

/ a kép forrása: pinterest /

Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.

/ a kép forrása: pinterest /

Hát ez ennyi volt, tudhattam volna, hogy Bruno úgy is Sárit választja és én csak egy szórakozás voltam neki. Hogy lehettem ekkora szerencsétlen? Annyira ostobának érzem most magam, hogy az nem igaz csak az a baj, hogy én beleszerettem Brunoba és megszakad most a szívem mert én elhittem amiket eddig csinált velem és amiket mondott. Hogy hihettem azt, hogy kellek neki?

* Bruno szemszöge *

-Szeretlek! - Súgtam Sári fülébe, a boromba kortyoltam ismét. Nagyon sokáig veszekedtünk mire elhitte nekem, hogy tényleg nem volt köztünk semmi Bogival.

-Én is de többet ne csinálj ilyet basszus.. - Sóhajtott és rám nézett. - Tényleg azt hittem megcsaltál ezzel a szerencsétlen lánnyal..

-Jól van de tudod milyen vagyok.. - Nevettem. - Bár kicsit sajnálom, hogy reményt adtam neki mert most biztos szomorú..

-Ez meg a másik.. - Tette le a poharat. - Hülyére vettél egy lányt aki azt hitte bejön neked pedig te csak hülyítetted.. - Sóhajtott. - Szórakoztál valaki érzéseivel..

-Egyébként megmondtam neki, hogy nem akarok semmi komolyat.. - Nevettem halkan. - Az, hogy ő beleélte magát arról én nem tehetek.. - Tűrtem el a haját és végig néztem rajta.

-Mert hülyítetted.. - Forgatta meg szemeit. - Ennek ez a lényege.. - Nevetve hajolt közel hozzám, lehunytam szemeim de nem csókolt meg és én csak nyomtam előre a nyakam mire ő jobban nevetett.

-Na! - Mondtam nevetve és kinyitottam szemeim.

-Látod milyen szar, ha hülyítenek.. - Állt fel és a törölközőért nyúlt.

-Jó, megtanultam a leckét. - Nevetve álltam fel én is és magam köré tekerve a törölközőt kiléptem a kádból.


Ha tetszett nyomj a vote-ra és ne felejtsd el olvasólistára tenni és akkor mindig fogsz kapni értesítéseket az új részekről ❤️‍🔥

Instagram: demona.white.wattpadiro

Facebook: Demona Wattpadíró White

ANONYMUS ||Pető Brúnó FF.|| BefejezettOnde histórias criam vida. Descubra agora