* Bruno szemszöge *
Bogi elment a mosdóba, most aztán elkapom ezt a Levi gyereket.
-Most akkor együtt vagytok Bogival vagy mi? - Néztem rá. Ő a festményt nézte.
-Igen, talán zavar? - Nézett rám végre.
-És téged nem is zavar, hogy mi lefekszünk egymással? - Nevettem.
-Tudtommal nem feküdtetek le egy ideje.. - Nevetett halkan.
-Tegnap is lefeküdtünk, tesó. - Mosolyogtam.
-Kamuzol.. - Nevetett furán.
-Te kamuzol, tesóm. - Néztem rá. - Tudom, hogy csak húzza az agyamat Bogi..
-Ez nem igaz.. - Vont vállat.
-De, kurvára.. - Néztem a szemébe. - Legyen már benned annyi, hogy nem leszel a kis kutyája.. - Vontam fel a szemöldökömet.
-Nem vagyok a kis kutyája.. - Forgatta meg szemeit.
-De az vagy mert eljátszod itt nekem a paliját.. - Nevettem. - Ne legyél már csicska..
-Nem játszom el és hagyj békén.. - Állt arrébb.
-Tuti még buzi is vagy.. - Vontam fel a szemöldökömet.
-Nem vagyok buzi, szállj le rólam.. Mondta majd arrébb ment, elnevettem magam halkan majd az ajtó mellett álló csajhoz mentem.
-Helló! - Mosolyogtam rá.
-Szia! - Mondta mosolyogva.
-Szeretném megkérdezni, hogy azt a festményt megtudnám-e venni? - Kérdeztem és arra a képre mutattam ami tetszett Boginak.
-Persze, semmi akadálya! - Mosolygott rám bájosan.
-Akkor szeretném megvenni! - Mondtam mosolyogva.
-Rendben! - Mondta. - Ádám! - Intett egy csávónak. - Az Úr megvenné az egyik képet!
-Melyiket? - Jött oda hozzám, rá mutattam.
-Másfél millió forint az a kép. - Mondta.
-Kártyás lesz. - Mondtam a képet nézve majd Bogit ahogy kijön a mosdóból.
-Szuper! - Mosolygott a csávó. - Niki, Gréta! - Szólt másik két lánynak. - Ezt a festményt csomagoljátok be gondosan! - Mondta nekik, Bogi oda ment a kutya gyerekhez és szájon puszilta őt. Kamu az egész.
* Bogi szemszöge *
-Nem hagy békén ez a seggfej.. - Súgta oda nekem Levi. - Le kutyázott..
-Ne foglalkozz vele.. - Forgattam meg szemeim. - Nem törhet meg!
-Ez hülye.. - Mondta és mögém bámult. Megfordultam.
-Bruno.. - Sóhajtottam. - Remélem nem neked vetted ezt.. - Vontam fel szemöldökömet ahogy oda ért hozzánk a festménnyel.
-De! - Nevetett. - Ajándék, neked! - Puszilta meg az arcomat. Bevallom pillangók lepték el a gyomromat de nem gyengülhetek el.
-Nem fogadhatom el. - Nyomtam vissza a kezébe.
-De, elfogod. - Nyomta ő is a kezembe. Ide-oda adtuk egymásnak a festményt.
-Minek játszod meg magad, Bogi? - Kérdezte hirtelen Levi. Szemeim tágra nyíltak, Bruno elmosolyodott.
-Annyira tudtam.. - Csóválta a fejét Bruno.
-Húzz a picsába. - Néztem Levire csalódottan. - Soha többet ne kérj tőlem semmit.. - Fogtam magamhoz a festményt és kifelé mentem a galériából.
-Ne sértődj már így be. - Jött utánam Bruno nevetve. - Tudtam végig!
-Hagyj békén te is.. - Néztem körbe mielőtt átmentem volna az úttesten.
-Hazáig fogod cipelni azt a festményt? - Sóhajtott.
-Igen.. - Mentem tovább. Amúgy rohadt nehéz volt.
-Bogi! - Fogta meg mielőtt lecsúszott volna a kezemből a festmény. - Haza viszlek.. - Nézett a szemembe.
-Nem mert akkor lefekszem veled újra.. - Néztem én is a szemébe.
-És akkor mi van? - Nevetett. - Te is akarod és én is! - Mosolygott.
-Vigyél haza. - Sóhajtottam. - De nem jössz fel! - Mutattam fel a mutató ujjamat.
-És velem mi lesz? - Kérdezte Levi ahogy kijött az ajtón. - Tök messze lakom..
-Vegyél buszjegyet.. - Mondtam ahogy betettük hátra a festményt. Bruno felnevetett.
-Haza doblak. - Nézett rá Bruno. - De többet ne legyél senki kis kutyája..
-Jó.. - Forgatta meg a szemeit.
-Te meg ne ugráltass senkit többet mert úgy is tudom, hogy csak húzod az agyam! - Nézett a szembe. Megforgattam szemeim és beültem előre.
***
-Na, erre mondta Petőfi, hogy Füstbe ment terv. - Nevetett ahogy megállt a ház előtt.
-Megakartalak leckéztetni de fel se fogod, hogy miért csináltam.. - Néztem rá. - Egyáltalán voltál féltékeny egy percig is?
-Ezek szerint jól álcáztam. - Nevetett halkan és rám nézett ő is. - Agyon akartam baszni a te Levikédet de amikor közöltem vele, hogy lefekszünk egymással és ő rezzenéstelen arccal reagált rá akkor már tudtam, hogy csak kamu.. - Vont vállat.
-Azt akartam, hogy tudd én mit érzek.. - Mondtam halkan.
-Én meg azt akarom, hogy higgy nekem, ha azt mondom, hogy pókerezek vagy stúdiózok a srácokkal.. - Sóhajtott.
-Csak is a te hibád, hogy nem hiszek neked.. - Néztem a szemébe.
-Tudom de megmondtam neked, hogy nem hazudok többet. - Nézett a szemembe ő is.
-Idő kell, hogy ezt el is higgyem és tenned is kell érte, Bruno. - Sóhajtottam.
-Hidd el, hogy ezen vagyok! - Sóhajtva tűrte el a hajamat.
-Jól van. - Néztem rá majd kicsatoltam a biztonsági övemet. - Segíts felvinni a méreg drága festményt amit vettél nekem. - Néztem rá.
-Akkor már be is mehetek! - Mosolyodott el féloldalasan.
-Még átgondolom míg felérünk.. - Forgattam meg szemeim mosolyogva.
Ha tetszett nyomj a vote-ra és ne felejtsd el olvasólistára tenni és akkor mindig fogsz kapni értesítéseket az új részekről ❤️🔥
Instagram: demona.white.wattpadiro
Facebook: Demona Wattpadíró White
VOUS LISEZ
ANONYMUS ||Pető Brúnó FF.|| Befejezett
FanfictionBogi egy ideje egy anonim beszélgetős appon beszélget egy sráccal, sok reményt nem fűz hozzá mert bárki lehet az. Bár küldtek egymásnak olyan fotókat amiken az arcuk nem látszik de sosem lehet tudni ki van a telefon másik végén, ám eljön a nap amiko...