Két világ határán

8.rész

Helen szemszögéből:

A nyár közepén járunk, és Hectorral egyre közelebb kerülünk egymáshoz. Bár még egyikünk sem mondta ki, hogy hivatalosan együtt vagyunk, a köztünk lévő kapcsolat egyértelműen elmélyült. Ava és Rajmund időközben összejöttek, ami még inkább összekovácsolt bennünket.

-Helen, képzeld el, Rajmund és én végre összejöttünk! - újságolta Ava egyik nap, ragyogó szemekkel.

-Nagyon örülök nektek, Ava! Olyan jó látni, hogy boldogok vagytok együtt - válaszoltam mosolyogva.

Hector apja, Fernando, nemrég költözött Beatrice-hez, így Hector és én még több időt tölthetünk együtt. Gyakran találtuk magunkat hosszú sétákon, beszélgetésekben és közös programokon.

-Örülök, hogy apám itt van Beatricével. Így sokkal több időt tölthetünk együtt, Helen  - mondta Hector, miközben kéz a kézben sétáltunk a parkban.

-Én is örülök, Hector. Tényleg boldog vagyok, amikor veled vagyok - válaszoltam, és megéreztem, hogy mennyire fontos számomra.

Egy nap a fiúk kitalálták, hogy elutazunk Ibizára nyaralni. Izgatottan készültünk a kiruccanásra, és másnap már úton is voltunk. Az utazás során sokat nevettünk, beszélgettünk és tervezgettük a következő napokat.

-Ibiza lesz az év nyaralása, srácok! - lelkesedett Rajmund az autóban.

-Nem is tudom, mikor voltam utoljára ilyen izgatott egy nyaralás miatt - nevetett Ava.

Amikor megérkeztünk Ibizára, azonnal megéreztem a sziget varázsát. A tengerpart, a napfény és a vidám hangulat mindannyiunkat magával ragadott.

-Helen, nézd csak azt a gyönyörű strandot! Alig várom, hogy kipróbáljuk - mondta Hector, miközben átkarolt.

-Igen, csodásnak ígérkezik - válaszoltam mosolyogva, és úgy éreztem, hogy ez a nyaralás még közelebb fog hozni minket egymáshoz.

A következő napokban felfedeztük a szigetet, strandoltunk, buliztunk és élveztük egymás társaságát. A kapcsolatunk Hectorral egyre szorosabbá vált, és bár még nem mondtuk ki hangosan, mindketten éreztük, hogy valami különleges van kialakulóban.

Hector szemszögéből:

Ahogy telt a nyár, Helen és én egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Minden pillanatot élveztem vele, és tudtam, hogy valami különleges van köztünk. Egy nap elhatároztam, hogy szervezek neki egy meglepetést, amivel hivatalosan is megkérdezem, hogy legyen a barátnőm. Rajmundtól kértem segítséget, hiszen ő Helen testvére, és biztos voltam benne, hogy támogatni fog.

-Rajmund, segítenél nekem megszervezni valamit Helennek?- kérdeztem tőle egy délután.

-Persze, Hector! Miről lenne szó? - kérdezte érdeklődve.

-Arra gondoltam, hogy egy romantikus meglepetést készítek neki a parton. Virágokkal, lámpákkal, mindennel, ami csak eszébe juthat. És ott szeretném megkérdezni, hogy lesz-e a barátnőm - mondtam izgatottan.

Rajmund mosolygott.
-Ez nagyszerű ötlet! Segítek mindenben, amit csak kell.

Titokban kezdtük el szervezni a meglepetést, de észrevettem, hogy Helen és Ava gyanakodnak.

-Hector, biztos vagy benne, hogy nem fogják kiszimatolni? - kérdezte Rajmund egy este.

-Megpróbálunk óvatosak lenni. Tudom, hogy kíváncsiak, de megéri a meglepetés - válaszoltam mosolyogva.

Elérkezett az este, amikor mindent elkészítettünk a parton. Virágok és lámpák borították a homokot, a tenger morajlása pedig tökéletes háttérként szolgált. Rajmunddal együtt leszöktem a partra, és elkezdtük előkészíteni a helyet. Éreztem, hogy Helen és Ava követnek minket, de ezúttal nem bántam.

-Hector, készen állsz? - kérdezte Rajmund, miközben megigazította az utolsó virágcsokrot.

Igen, Rajmund. Köszönöm a segítséget - válaszoltam hálásan.

Helen és Ava óvatosan közeledtek, és láttam, ahogy Helen arcán meglepetés és öröm tükröződik, amikor meglátta a díszített partot.

-Hector, ez mind rólam szól? - kérdezte Helen könnyekkel a szemében.

-Igen, Helen. Szeretnék megkérdezni valamit - kezdtem, miközben megfogtam a kezét -Helen, leszel a barátnőm?

Helen szeme könnybe lábadt, és azonnal válaszolt.
-Igen, Hector, boldogan leszek a barátnőd!

Örömmel öleltem magamhoz, és tudtam, hogy ez a pillanat örökké emlékezetes marad. Rajmund és Ava tapsolva gratuláltak nekünk, és az este további részében a parton ünnepeltünk, nevettünk és beszélgettünk.

Ez a nyaralás Ibizán tényleg különleges lett, és minden pillanatát élveztem. Helen és én hivatalosan is egy pár lettünk, és tudtam, hogy együtt minden akadályt legyőzhetünk.