Két világ határán

10.rész

Helen szemszögéből:

Az elmúlt hetek eseményei teljesen felőröltek. Hectorral való kapcsolatomra állandóan árnyékot vetett Maria hazugsága, és egyszerűen nem tudtam tovább viselni ezt a terhet. Eldöntöttem, hogy véget vetek ennek az egésznek, még akkor is, ha ez fájdalmas lesz mindkettőnk számára.

Egy délután áthívtam Hectort, hogy beszéljünk. Leültünk a medence szélére, a csend szinte tapintható volt közöttünk.

-Hector, nem bírom tovább ezt az egészet – kezdtem el, szinte suttogva - Minden nap csak egyre nehezebb, és nem tudom, hogyan tudnánk így folytatni.

Hector arca elkomorult.
-Helen, kérlek, ne mondj ilyet. Tudom, hogy Maria hazudik, és én csak téged szeretlek. Nem értem, miért hagyod, hogy ez a hazugság közénk álljon.

-Sajnálom, Hector – mondtam könnyeimet visszatartva - De nem tudom tovább csinálni ezt. Minden nap ezen őrlődöm, és ez teljesen felemészt. Be kell fejeznünk.

Hector szemei megteltek fájdalommal és kétségbeeséssel.
-Helen, kérlek, ne hagyj el. Meg fogom bizonyítani, hogy Maria hazudik. Csak adj még egy esélyt

Megráztam a fejem.
-Nem tudom, Hector. Egyszerűen nem bírom tovább ezt a bizonytalanságot. Szeretlek, de el kell engednünk egymást.

Láttam, ahogy Hector szíve darabokra törik, és éreztem, hogy az enyém is vele együtt szakad meg. Csendben ültünk még egy darabig, majd Hector felállt, és lassan elsétált.

Hector szemszögéből:

Helen szavai minden reményt megsemmisítettek bennem. Az elmúlt hetekben próbáltam mindent megtenni, hogy bebizonyítsam az igazamat, de hiába. Helen döntése teljesen összetört.

Aznap este, és az utána következő napokban nem találtam vigaszt. Minden éjszaka részegre ittam magam, remélve, hogy az alkohol elfeledteti velem a fájdalmamat. De bárhová néztem, Helen arca jelent meg előttem.

Egyik este Maria megjelent a bárban, ahol minden éjjel ittam.
-Hector, ne rontsd tovább az életedet. Helen úgyis elhagyott téged – mondta halkan, miközben leült mellém.

-Nem érdekel semmi, Maria. Csak Helen számít nekem, és ő nincs itt – válaszoltam fáradtan, anélkül hogy ránéztem volna.

Maria közelebb hajolt.
-Hector, próbálj meg továbblépni. Én itt vagyok neked.

De bármit is mondott, nem tudtam másra gondolni, csak Helenre.
-Maria, hagyj békén. Nem érdekel, hogy mit mondasz, vagy mit próbálsz tenni. Helen az egyetlen, aki fontos nekem.

Rajmund szemszögéből:

Húgom, Helen teljesen összetört az utóbbi időben. Alig mozdult ki otthonról, és minden nap láttam, hogy mennyire szenved. Aggódtam érte, és próbáltam vigaszt nyújtani neki, de tudtam, hogy csak Hector tudná igazán megmenteni őt.

-Helen, kérlek, beszélj Hectorral. Talán még mindig van esély arra, hogy rendezzétek a dolgokat – mondtam neki egy reggel, amikor a nappaliban ültünk.

-Nincs értelme, Rajmund. Egyszerűen túl sok fájdalom van közöttünk – válaszolta szomorúan.

Láttam a fájdalmat a szemében, és éreztem, hogy valamit tennem kell. Felhívtam Avát, és elmondtam neki a helyzetet.
-Ava, Helen nagyon rosszul van. Segítenünk kell neki.

-Rajmund, tudom. Én is aggódom érte. Próbáljunk meg valami tervet kitalálni, hogy újra összehozzuk őket – válaszolta Ava.

Helen szemszögéből:

Az elmúlt napok egyre elviselhetetlenebbé váltak. Hectorral való szakítás után úgy éreztem, mintha minden elvesztette volna a jelentőségét. Minden reggel egyre nehezebb volt felkelni és bemenni dolgozni a Barcához. Úgy döntöttem, hogy nem tudom tovább folytatni így, és végül meghoztam a döntést: felmondok.

Xavier, a főnököm, próbált visszatartani. -Helen, tehetséges vagy, és a csapatnak szüksége van rád. Gondold át még egyszer – mondta, miközben az irodájában ültünk.

-Sajnálom, Xavier, de nem tudom tovább csinálni. Túl sok minden történt, és szükségem van egy kis időre, hogy rendbe hozzam magam – válaszoltam eltökélten.

-Értem, Helen. De ha bármikor vissza akarsz jönni, az ajtónk mindig nyitva áll előtted – mondta szomorúan.

Közben Beatrice, anyám, folyamatosan próbált rávenni, hogy szerepeljek az egyik divatbemutatóján.
-Helen, ez egy nagyszerű lehetőség lenne számodra. Tudom, hogy most nehéz időszakon mész keresztül, de talán ez elterelné a figyelmedet – mondta biztatóan.

Nem igazán volt kedvem semmihez, de végül beleegyeztem, hogy részt veszek a bemutatón. Nem tudtam, hogy Hector is ott lesz.

Hector szemszögéből:

Helen távozása teljesen összetört. Az edzésekre alig jártam be, és amikor mégis megjelentem, csak árnyéka voltam önmagamnak. Apám, Fernando, észrevette, hogy valami nincs rendben.

-Hector, ezt nem folytathatod így. Az edződ és a csapattársaid is aggódnak érted. Ha nem szeded össze magad, komoly következményekkel kell szembenézned – mondta szigorúan, miközben az irodájában ültünk.

-Tudom, apa, de egyszerűen nem megy. Helen nélkül semmi sem ugyanaz – válaszoltam keserűen.

-Talán itt az ideje, hogy tényleg bebizonyítsd neki, hogy igazat mondasz. Ne hagyd, hogy Maria és Marc hazugságai tönkretegyék az életedet – tanácsolta.

Az edzésekre való visszatérés egyre nehezebbé vált. Rajmund és én folyamatosan Helen nyomait kerestük, de sehol sem találtuk. Végül Xavier elmondta nekünk a szomorú hírt.
-Hector, Helen felmondott. Nincs már itt – mondta együttérzően.

Ez csak tovább mélyítette a fájdalmamat. Tudtam, hogy tennem kell valamit, de nem tudtam, hogy hol kezdjem.

Rajmund szemszögéből:

Láttam, hogy Hector teljesen elveszett. Helen távozása mindannyiunkat megviselt, de Hector különösen szenvedett. Megpróbáltam beszélni vele, de úgy tűnt, hogy semmi sem hozza vissza a régi önmagát.

-Hector, nem adhatod fel. Meg kell mutatnod Helennek, hogy tényleg törődsz vele – mondtam neki egy edzés után.

-Próbálom, Rajmund, de minden nap egyre nehezebb – válaszolta fáradtan.

Beatrice eközben rábeszélte Helent, hogy szerepeljen az egyik divatbemutatóján. Nem tudta, hogy Hector is ott lesz. Talán ez az esemény végre lehetőséget ad nekik, hogy rendezzék a dolgokat.

Divatbemutató napja:

A bemutató napján mindenki izgatottan készült. Helen észrevette, hogy valami furcsa van a levegőben, de nem tudta, hogy mi vár rá. Ahogy belépett az öltözőbe, meglátta Hectort, aki épp egy ruhapróbán volt.

-Hector, te mit keresel itt? – kérdezte meglepetten.

-Helen, nem tudtam, hogy itt leszel. De most, hogy itt vagy, szeretném elmondani, hogy mennyire hiányzol. Maria hazudott. Én soha nem tettem volna ilyet – mondta elcsukló hangon.

Helen szemei megteltek könnyekkel. -Hector, nem tudom, mit higgyek. Annyira összezavarodtam – válaszolta.

-Adj egy esélyt, hogy bebizonyítsam neked az igazat. Kérlek, ne hagyj el minket így – könyörgött Hector.

Helen egy pillanatra elgondolkodott,  -Nem Hector. Nekünk már nincs jövőnk törödj bele kérlek - mondta halkan