Klisé kalandorai

Level 6 : A Rejtélyes Hegyi Tó

Quest:Találd meg a tó mélyén rejtőző varázstárgyat, amely a falu jövőjét biztosítja.

A következő célunk egy kristálytiszta forrás volt, amely a hegyek között, egy eldugott helyen található. A falu gyógyítója, Morwena, pontosan leírta az útvonalat, de tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk. A hegyek veszélyesek, és az ösvények gyakran járhatatlanok.

Ahogy elindultunk, a táj egyre vadabbá és zordabbá vált. A sziklák között keskeny ösvények kanyarogtak, amelyek gyakran a mélységbe vezettek. A levegő egyre hűvösebb lett, és a szél süvítése néha elnyomta a beszélgetésünket.

– Figyeljetek, itt óvatosnak kell lennünk – mondta Grulf komolyan, miközben egy különösen keskeny ösvényhez értünk. A sziklák peremén egyensúlyozva haladtunk előre, minden lépésünkben érezve a szédítő mélység fenyegetését.

Hirtelen egy madár rebbent fel mellettünk, Grulf ijedten lépett félre, és majdnem elvesztette az egyensúlyát.

– Te vagy a legbátrabb harcos, Grulf! – mondta nevetve Elsie, miközben segített neki visszanyerni az egyensúlyát. A nevetésünk hamar oldotta a feszültséget, és egy kicsit könnyebb szívvel haladtunk tovább.

– Köszönöm, Elsie – mondta Grulf zavartan, majd igyekezett határozottan lépni tovább. – Csak a madár volt váratlan.

Az ösvények egyre meredekebbek és veszélyesebbek lettek, de végül elértük a forrást. A tisztásra érve megpillantottuk a kristálytiszta vizet, amely a holdfényben csillogott. A látvány lenyűgöző volt, mintha a természet maga is egy varázslatos helyet teremtett volna.

– Megérkeztünk – mondta Finbar, miközben a forrás felé mutatott. – Nézzétek, milyen tiszta a víz!

– Ez biztosan az a hely, amit Morwena említett – mondtam, miközben elővettem a térképet, amelyet tőle kaptunk. A papír már kissé gyűrött és kopott volt, de a rajzok és az írások világosan mutatták, hogy jó helyen járunk.

Elsie ekkor hirtelen megállt, és a szemeivel fürkészte a környezetet. – Érzitek ezt? – kérdezte halkan. A levegőben valami furcsa, vibráló érzés volt, mintha a forrás közelében nemcsak víz, hanem valami más, láthatatlan erő is rejtőzne.

– Igen, valami különös ebben a helyben – bólintott Finbar, miközben előhúzta a fegyverét. – Jobb, ha óvatosak vagyunk.

Ahogy közeledtünk a forráshoz, a hang egyre erősebbé vált, és a csobogás szinte hipnotikus volt. A kristálytiszta víz valóban különlegesnek tűnt; mintha belőle áradna valami titokzatos erő. A víz olyan tiszta volt, hogy szinte átlátszó, és a nap sugarai úgy törtek meg rajta, mint egy prizma színeit.

– Ez az – mondta Elsie izgatottan, és már nyúlt is a vizesflaska után, hogy megtöltse. De mielőtt bármit is tehetett volna, a víz felszíne hirtelen fodrozódni kezdett, és egy különös alak emelkedett ki belőle.

– Vigyázz! – kiáltottam, miközben előrántottam a lantomat, készen arra, hogy varázslatos dallamokkal védjem meg a csapatot. A vízből kiemelkedő lény egy női alak volt, de szemei jéghidegek és arca rideg volt.

– Ki merészel megzavarni a forrás nyugalmát? – kérdezte a lény, hangja mély és visszhangzó volt, mintha egyszerre jött volna a víz mélyéből és a hegyek csúcsáról.

Grulf előlépett, bár látszott rajta, hogy kissé habozik.

– Bocsánatot kérünk a zavarásért – mondta tiszteletteljesen. – De szükségünk van erre a vízre, hogy megmentsünk valakit.