A Ferrari F1-es pilótája, Charles Leclercnek mindene megvan, amire valaha is vágyott: egy csodálatos karrier, nagyszerű barátok és egy csodálatos család.
Camille Sinclair annak a néhai Forma-1-es pilótának, Andy Sinclairnek a lánya, aki a 2014-es Mo...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Cami.Sinclair: Ausztrália hív🇦🇺🏎 @emilyrichards
25k kedvelés || 1905 hozzászólás
Danielricciardo: Hamarosan találkozunk☺️ ➡️ Alig várom❤️
Felhasználó776: Olyan csinos😍
Emilyrichards: Még nem is vettél fel🙄 ➡️ Úton☺️
Felhasználó776: Megy a Nagydíjra🥰
Lewishamilton: Hamarosan látjuk egymást, kicsi lány💙 ➡️ Hamarosan, Lew😌
Carlossainz55: Gyere, látogass majd meg🙃 ➡️ Természetesen☺️
-További hozzászólások betöltése-
————— Camille Sinclair szemszöge
Felkészültem, ahogy éreztem a repülő kerekeit, ahogy érintkeznek Melbourne repülőterének betonjával. Hozzá voltam szokva a hosszú repülőúthoz; az ausztrál Grand Prix mindig a szezonnyitó volt, és az egyik kedvenc versenyem a naptárban.
Az évek során már hozzászoktam, hogy egyedül járok a versenyekre, mivel az anyám már eltávolodott az F1-es események látogatásától, és sosem kérdőjeleztem meg ezt a döntést, mert tudtam az okát.
De idén, mivel Emily születésnapja éppen a szezonnyitóra esett, úgy döntöttem, hogy meglepem gyermekkori barátomat egy jeggyel az eseményre, teljes hozzáféréssel a McLaren garázsához.
Összegyűjtöttük a holminkat és a kézipoggyászunkat, majd elindultunk a repülőgépről a forró ausztrál hőségbe.
- Annyira izgatott vagyok - hallottam Emilyt kiáltani izgatottságában, először kiléptünk a repülőtérről, ahol több taxi várta az utasokat.
Egy taxiba ültünk, és a központba mentünk Melbourne-ben, ahol egy hotel foglaltunk, ami miatt 7 percre volt a pályától.
- Így ez hogyan működik? - kérdezte Emily, beléptünk a hotelbe, hogy bejelentkezzünk a következő néhány napra.
Ma csütörtök volt, és a versenyhétvége csak pénteken kezdődik, gyakorlással és médiával, majd szombaton a kvalifikációval, hogy eldöntsék a hivatalos verseny pozícióit vasárnapra.
- Ma pihenhetünk, holnap lemegyünk a pályára. Be kell ugrani a McLarenhez, hogy üdvözöljük őket, aztán szabadon nézhetjük őket gyakorlás közben. Szombaton a fiúk újra gyakorolnak a kvalifikáció előtt, ami mindig izgalmas, és aztán vasárnap a hivatalos verseny. - magyaráztam, ugyanúgy a recepciónál haladtunk.
- Azt hiszem, kihagytad azt a részt, amikor bemutatod nekem az összes cuki pilótát - mondta Emily, amire felnevettem.
- Miben könnyenek? - kérdezte az idősebb nő a recepciónál, amikor észrevette, hogy közeledünk.
- Szeretnénk bejelentkezni. Egy szoba Sinclair néven. - mondtam mosolyogva.
A nő elkezdett a számítógépen, majd egy nyomtató zaja hallatszott. Megfordult, hogy kivegyen egy papírt, majd visszafordult.
- Kérem, írja alá itt, Miss Sinclair. - mondta, hasonló a papírt és a tollat átnyújtotta a pult felett. - A 10. emeleten lesznek. 972-es szoba.
Aláírtam a papírt, majd visszateszem a tollat a pultra. Az idősebb nő ezután két szobakulcsot adott át nekem, cserébe az aláírt papírért.
- Köszönöm. - mondtam, én elvettem a bőrönd, és Emilyvel együtt az lift felé indultunk.
- Még mindig nem válaszol a kérdésemre. - emlékeztetett Emily, megnyomta a gombot a 10. emelethez.
- Azért, mert néhány pilótát, nem ismeri azt, hogy mindetem - válaszoltam, visszadőltem a lift falának.
- Rendben van. Csak Max Verstappen ismerd - mondta Emily mosolyogva.
- Van barátnője. - tájékoztattam a legjobb barátomat, ami miatt az arca leesett.
- Mi?! - kiáltotta Emily hangosan, ami miatt kicsit megijedtem.
- Ó, nincs szükség a kiabálásra.- mondtam, Isten először kiléptünk a liftből.
- El sem hiszem, hogy sosem mondtad el - mondta Emily, igazán mérgesen nézett rám.
- Soha nem kérdezted?!- válaszoltam, hogy elindultunk a szobánk felé.
- Rendben. Akkor találok valaki mást. Milyen más pilótákat ismersz még? - kérdezte Emily, hasonló rám nézett.
Egyszerűen barátnőmön, csak nevettem a szobánk előtt. Meglengettem a szobakulcsot a kártyaolvasó felett, és hallottam, ahogy a zár kattant, majd benyomtam az ajtót.
- Ó, Istenem. Miért felejtem el mindig, hogy milyen gazdag vagy? - kérdezte Emily hangosan, majd beléptünk a szobába, ami elég nagy volt, két duplaággyal a középen, és egy tévével a falon.
- Huzatold fel. - mondtam mosolyogva, megint rávetettem magam az egyik ágyra, és lehunytam a szememet a hosszú repülés után, amit éppen teljesítettünk.
