Rohanó élet.

2

Megigazítottam a nyakamban lógó belépőkártyát, miközben kiszálltam a taxiból. Mellettem Emily is izgatottan nézelődött.

- Hova menjünk először?- kérdezte Emily, miközben a nyakában lógó kártyára pillantott. Az izgatottság a hangjában egyértelmű volt.

- Az edzés harminc perc múlva kezdődik, szóval először a McLaren garázsához szeretnék menni, hogy találkozzak a csapattal. – mondtam, miközben a forró ausztrál napsütésben sétáltunk a pálya területén. Az apám karrierje utolsó három évében a McLaren színeiben versenyzett, és ezért sok csapattaggal jó kapcsolatban voltam.

Amikor megérkeztünk a rajtrácshoz és a McLaren garázsához, Emily lelkesedése csak fokozódott.

- Szia Camille! – üdvözölt Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója, amikor beléptem a garázsba.

- Szia Zak!- – mosolyogtam vissza, miközben megölelt. Az idősebb férfi már régóta ismerte az apámat.

- Ő az új csapatfőnökünk, Andreas Seidl.– mutatta be Zak az apám korábbi csapatának új vezetőjét. - Andreas, ő itt Camille. Andy Sinclair lánya.

- Örülök, hogy megismerhetem,– mondta Andreas mosolyogva, miközben kezet rázott velem.

- Én is. – mosolyogtam vissza, de hirtelen egy érintés megijesztett. Carlos Sainz Jr. két kézzel érintette meg a hasamat, ahol az inge kissé felcsúszott, amitől megugrottam.

- Carlos!– mondtam, miközben egyet csaptam a spanyol pilóta mellkasára.

-Szia.– mosolygott vissza, miközben karba tette a kezét, versenyruhájának felső része csípőjén lógott.

- Rám hoztad a frászt!– mondtam nevetve.

-Ez volt a cél.– felelte Carlos egy csintalan mosollyal.

Ekkor egy torokköszörülés hangja hallatszott mögüle. Megfordultam, és Emilyt láttam, aki összefont karokkal állt, majd mosolyogni kezdett.

- Carlos, ő a legjobb barátnőm, Emily. Emily, ő Carlos Sainz, a McLaren pilótája. – mutattam be őket egymásnak. A kezet rázó barátaink között éreztem, hogy Emily belül visítozik izgalmában.

- Örülök, hogy megismerhetlek.– mondta Emily lazán, bár láttam, hogy az izgalma ellenére próbálja megőrizni nyugalmát.

- Én is. – mosolygott vissza Carlos.

- Carlos, 10 perc az edzésig. – szólt egy brit hang, ahogy egy fiatal, barna hajú fiú közeledett felénk.

- Köszi, Lando. – mondta Carlos szemforgatva a McLaren csapattársának.

- Szia, Lando Norris vagyok. – mutatkozott be Lando.

- Tudom.– válaszoltam ösztönösen, bár úgy éreztem, hogy nem teljesen úgy sikerült, ahogy szerettem volna.- Bocs, rosszul jött ki. Láttalak már vezetni. Camille Sinclair vagyok.

- Sinclair? Mint...

- Andy Sinclair, igen, ő az apám.- mosolyogtam, nem akartam, hogy a fiú kellemetlenül érezze magát, amiért felhozta az apámat.

- Ó, sajnálom. – mondta Lando gyorsan.

- Semmi baj. Ne aggódj. – nyugtattam meg.

- Az apád miatt akartam McLarennél vezetni. – árulta el a brit pilóta, ami mosolyt csalt az arcomra.

- Örülök, hogy ezt hallom. És biztos vagyok benne, hogy ő is így gondolná. – válaszoltam, próbálva eloszlatni a feszültséget.

- Öt perc, fiúk. – szólt Andreas hangosan a garázsban, jelezve, hogy hamarosan kezdődik az edzés.

- Mi el is megyünk. Sok sikert!– mondtam, miközben Emily karjába karoltam, hogy elinduljunk a McLaren vendéglátó részlegébe, ahol nézhetjük az edzést.

- Sziasztok! – szólt Lando utánunk, miközben Emily mosolyogva integetett vissza.

- Annyira helyes!– kuncogott Emily, miközben felmentünk a vendéglátó területre vezető lépcsőkön.

- Ki?– kérdeztem, miközben kinyitottam az ajtót, ahol már néhány ember tartózkodott. Az emberek többsége az edzések helyett inkább a szombati időmérőre vagy a vasárnapi versenyre tartalékolta az energiáját.

- Lando. – felelte Emily, mintha ez lenne a világ legnyilvánvalóbb dolga. - Mit tudsz róla?

-Semmit. F2-ben versenyzett, és ez az első éve az F1-ben, valamint a McLarennél. Inkább a versenyzői karrierjéről tudok, mint róla személyesen. De biztos kedves, beszélj vele a hétvégén. – magyaráztam, miközben két üveg vizet rendeltem.

Ezután visszatértünk a pálya szélére, hogy megnézzük a 2019-es szezon első szabadedzését Ausztráliában.

Hagyj nyomot!⭐️
Kicsit vissza mentem az időben, de remélem nem okoz ez gondot.🤍