Rohanó élet.

17

Ahogy beléptem a Paul Ricard Paddockba, Franciaország déli partján, éreztem, hogy izgalom és nyugalom keveredik bennem. Ma volt az első szabadedzés napja, és alig vártam, hogy végre láthassam Charles-t.

Tegnap este későn érkeztem, így azonnal a szállodámhoz mentem, hogy kipakoljak és kipihenjem magam a hosszú hétvége előtt. Most azonban teljesen készen álltam arra, hogy eltöltsem a napot a Paddockban, ahol minden apró részlet érdekes volt számomra, és persze, ahol Charles-t is megtalálhatom.

Sétám közben figyelmesen kerestem a Ferrari motorhome-ot, biztos voltam benne, hogy Charles ott lesz, hiszen még fél óráig nem kellett a garázsban lennie. Amikor észrevettem, hogy Charles Pierre Gasly előtt áll, és a versenyhétvégéről beszélgetnek, egy széles mosoly jelent meg az arcomon. Charles megjelenése mindig feldobott, és most sem volt ez másképp.

- Bonjour.- köszöntem mosolyogva, miközben kezemet Charles vállára helyeztem. A meglepetéstől Charles szíve gyorsabban kezdett verni, és Pierre nevetése is felkeltette a figyelmemet.

- Cami.- Charles válaszolt, miközben szíve még mindig gyorsan vert.- Megijesztettél.

- Helló.- mosolyogtam, élvezve, hogy sikerült meglepnem őt.

- Láttad volna az arcát.- Pierre mondta, miközben nevetett.

- Bár láttam volna.- válaszoltam, miközben Charles-ra néztem. - Hogy vagyunk?

- Tekintve, hogy a szívem még mindig gyorsan ver, nem túl jól.- Charles válaszolta, miközben levette a kezét a mellkasáról.

- Te 300 km/h-val vezetsz, és ettől gyorsan ver a szíved? Azt hiszem, nem a megfelelő szakmát választottad, Leclerc.- viccelődtem, miközben átkaroltam.

- Hát, tudom, mit várhatok a vezetéskor. Az, hogy egy angol nő megtámad, az más.- Charles válaszolta, ami újra nevetésre késztetett.

Pierre csak állt és figyelte a párbeszédünket. Tudta, hogy Charles-t régóta ismeri, de még sosem látta ilyen boldognak és gondtalanulnak.

- Jobb, ha elindulok, különben elkések. Később találkozunk.- Pierre mondta, majd elindult.

- Viszlát. Sok szerencsét ma.- integettem, miközben búcsúztam a Red Bull versenyzőtől.

- Au revoir, Pierre.- Charles mondta, miközben barátja távolodott.

- Páváskodó.- mondtam, miközben megpaskoltam Charles mellkasát.

- Gyerünk. Gyakorlásom van.- Charles mondta, miközben megfogta a kezem és elvezetett a Ferrari garázsához.

Az FP1 és FP2 alatt a Ferrari garázsában ültem fejhallgatóval a fülemen, miközben Charles mindkét edzésen a harmadik legjobb időt futotta. Nostalgia öntött el, ahogy visszaemlékeztem arra, hogy sok időt töltöttem el édesanyámmal ugyanitt, amikor apámat figyeltük versenyezni. Az első 15 évemet így töltöttem, amint követtem őt a világ körül.

Gondolataimból két kéz érintése zökkentett ki, ami kicsit megijesztett.

- Minden rendben?- kérdezte Charles, miközben lenézett rám.- Hívtalak, de nem hallottad.

- Igen, rendben vagyok.- válaszoltam, miközben eltávolítottam a fejhallgatót a fejemről és az ölembe tettem. - Jó vezetést.

- Köszönöm.- mondta mosolyogva.- Készen állsz?

- Igen, csak vissza kell tennem ezeket.- mondtam, miközben felálltam a fejhallgatóval a kezemben.

Visszatettem a fejhallgatót az üres helyére, ahonnan elvettem, majd odamentem Charles-hoz, aki éppen a verseny overálját kötötte meg a derekán.

- Néhány srác és én vacsorázni megyünk ma este, szeretnél jönni?- Charles kérdezte, miközben elindultunk a Paddock felé a garázsból.

- Nem kell rám vigyáznod, Charles. Tölthetek időt egyedül is, tudod?- válaszoltam mosolyogva. Nem akartam zavarni Charlest a barátaival.

- Hát, én szívesen töltök veled időt.- biztosította, miközben átkarolta a vállamat, amit gyakran tett mostanában.- És a lányok is ragaszkodnak hozzá, hogy gyere.

- Lányok?- kérdeztem csipkelődő tekintettel.

- Valaki féltékeny?- Charles kihívó mosollyal nézett rám.

- Én? Soha.- mondtam drámaian, ami Charles-t nevetésre késztette.

- Esteban, Pierre és Anthoine barátnői is ott lesznek, és szeretnének megismerni.- Charles magyarázta, miközben elértük a Ferrari motorhome-ot.

- Szóval azért hívsz meg, mert nem akarsz egyedül lenni?- kérdeztem, miközben ügyeltem, hogy ne ütközzek bele senkibe.

- Egyszerűen csak fogadd el a meghívást és azt, hogy szívesen töltök veled időt.- mondta sóhajtva.

- Természetesen elmegyek, Charles. És egyébként, én is szívesen töltök veled időt.- mondtam, miközben kinyitottam az ajtót a motorhome-ba, mielőtt ő megtehette volna.

Hagyjatok nyomot!⭐️