A tervem tökéletesen be vállt Chrissel kapcsolatban. Másnap nem jött se az egyetemre, se pedig a szakdolgozatára csinálni a munkáját.
Elégedettség tölt el, hogy a Janettől kapott tinktúra hatásos volt. Este felhívtam és elárulta, hogy volt benne egy kis igazsásszérum. Egyedül neki mondtam el miért kérdezem. A vonal túlsó végén nagy volt a hallgatás. Ugyanazt jelentette ki, ami nekem is a fejemben zakatolt:
Ha Mike megtudja és rájön arra mit mondott neked akkor ellátja Chris baját. Meg Ti is repültök.
Imádom Janetet, de amikor dupla bajt hoz a fejemre a saját hülyeségem miatt akkor parázni kezdek.
Most nem engedhetem meg ezt magamnak, hogy kiakadjak. Sokfelé kell figyelnem, de érzem magamon, hogy egyre inkább fáradok.
Kedden van a legkevesebb órám az egyetemen. Mike-nak bejött a futó edzése, így lemondta a keddi napokra a gyakornokságot.
Sajnálom, hogy nincs itt velem és tudom, hogy ki fog akadni mikor elmondom neki az igazat Chrisről. Nincs bűntudatom, hogy megbetegítettem. Ettől szívtelen lennék?
Egyedül, nyugalomban csinálom a dolgomat a múzeumban. Várom, hogy jöjjön a cica, de csaknem érkezik meg.
Úgy vonz magához Margaret története, mint amikor leülök könyvet olvasni. Minél előbb tudni akarom a végét. Ahogy arra is kíváncsi vagyok, hogy Margaret és Shaw összeházasodtak-e?
Mike autójában hazafelé csendesebb vagyok a szokásosnál. Mike arca megviseltségről árulkodik, ahogy a szeme alatti nagy karikák.
– Holnapra van beadandód? – Kérdezem kissé félénken.
Elgondolkozva mereng a vizes útra, majd befordulunk. Még öt perc és otthon vagyunk. Az eső ma sem állt el. Inkább csillapodott a hevessége.
– Nincs. Majd jövő héten lesz egy beadandóm Clarence órájára. Múltkor jó nagy lecseszést kaptam, hogy hajnalban küldtem el neki.
– Kicsúsztál az időből?! Miért nem szóltál?
Hangos sóhaj hagyja el az ajkát.
– Akkor még fáradtabban néztél ki és már este kilenc órakor kidőltél. Eszemben sem volt zaklatni téged a saját bajommal. Az időbeosztásomat kéne felfejlesztenem, de nem megy.
– Ha ilyen van kelts fel!
Felhorkan.
– Nem.
Közben hazaérünk és leparkol a garázs előtt. Kint még mindig mozdulatlanul állnak a téli tüzelésre előkészített, összeaprított fa hasábok szép piramis alakba rendezve.
Felcsapom a kapucnimat, fogom a táskámat és berohanok a házba. Nyomomban Mike lohol és eltűnünk a bejárati ajtó mögött.
Bent meleg fogad. A levegőt pedig megtölti az almás pite illata. A gyomrom nagyot kordul, melyre Mike elenged egy kis mosolyt. Segít levennem a vizes kabátomat és egyenesen a konyhába megyek.
Clarence ül a konyhapult mögött a számítógépével. Szemüvege az orra hegyén hintázik. Valamit nagyon olvashat, mert fel sem néz. Csak akkor mikor belépek, leülök mellé és elveszek egy szelet almás pitét a tálalóról.
Hirtelen megugrik mire én mosolyogva integetek neki.
– Jesszusom, October! A frászt hoztad rám! Már ennyi az idő?
– Siettünk haza – lép a védelmembe Mike, aki a mellettem ülő széken foglal helyet. – Negyed óra múlva hét óra lesz.
Lazán elvesz egy sütit mellőlem és beleharap. Közben a második sütimet kezdem.
– Anyu és Val?
Clarence felsóhajt és a bal kezére támaszkodik. – Valt megfürdettük, most Helen eteti. Aztán majd altatja. Nem tudom mikor tudja letenni.
– Szerinted anyu nagyon megharagszik, ha ő kimarad ebből a hívásból?
A fejét ingatja.
– Tuti nem lesz mérges. Akkor lesz viszont haragos, ha nem mondjuk el mit mondott Mason.
Egyszerre bólintunk Mike.-al.
Türelmesen kivárjuk mikor megszólal Clarence laptopján a videóhívás hangja. A két férfi mosolyogva köszönti egymást, majd pár udvarias mondat után a nevelőapám belecsap a lecsóba:
– Azt írtad az e-mailedben, hogy van információd, Margaret Cleopatra Fathy-ről.
Erőteljes torokköszörülés hallatszik a vonal túlsó végéről. – A neve helyesen Margaret Claeopatra Fathy Hunt! – A szívem örömömben a torkomba ugrik és nem győzőm abbahagyni a mosolygást. Hunt felesége lett! Clarence csendre int. – Régészeti munkája az ezerkilencszázhuszas és harmincas években volt jelentős, ahova a férje és fia, Oscar Hunttal vezette. – Mike elkap hátulról és nagy tenyerét az ajkamra tapasztja, hogy maradjak csendben. – Jelentős ásatásokon vett részt a család, de van egy jelentős szobor, mely a forrásaink szerint ezerkilencszázhuszonegyben került általuk Amerikába.
– A bazaltól készült egyiptomi mau szobora – ámuldozok hangosan.
A tenyeremet az ajkamra csapom. Nem tudom Mike mikor vette le rólam az övét, de ahogy felhúzza a fejére pulcsija kapucniját tudom: bánja, hogy nem tartotta ott. Clarence lemondóan a fejét rázza.
– Barnes! Van ott veled valaki? – Öhm, igen. Ne haragudj, hogy eddig nem mutattam be neked a nevelt lányomat, October Slora-t. – Kénytelen vagyok közel ülni hozzá, hogy lássam a hanghoz tartozó arcot. Egy idős Clarence-el. Kisebb lehet az átlagos magasságnál és vékony, mely az arcán látszik. Rövid, fehér haja és fehér kecskeszakálla teszi igazán tudósossá, ahogy a nagy, fekete keretes szemüvegje mögül szürke szemek néznek rám vissza.
– Nahát, Barnes! Nem mondtad, hogy van egy nevelt lányod! – Hülledezik a férfi.
– Év elején beszéltünk és akkor mondtam, hogy October a nevelt lányom.
– Tényleg mondtad! Ne haragudj, Haver, de tudod milyen szita az agyam a magánéleti dolgokhoz. Ne, de térjünk vissza a tárgyra! Honnan tudod, hogy egy bazaltból készült szobor került Amerikába?
Segítség kérésként Clarence-re pillantok.
– Restaurátorként tanul a New York-i Egyetemen. Tavaly rengeteget tanult, hogy feljebb jusson egy évet és iskola első lett. Olvashattál vele egy interjút a neten.
– Nem láttam azt az interjút. Majd küld át a linket, de térjünk át a lényegre! Mit szeretnétek tudni?
– Konkrétan mindent, amit tud!
Nagyokat pislog rám mellettem Clarence, de nem szól semmit. – Margaret egy nagyon okos nő volt. Félig amerikai, félig egyiptomi származású. Nagyon csinos nő volt, akin kiütköztek édesapja jegyei, aki Egyiptomból utazott az USA-ba, majd ott megházasodott és megszületett, Margaret. Itt nem sok tudomásom van arról merre tanult és mit, de azt tudom, hogy könyvtárosként is dolgozott és restaurátornak tanult. A féjével való kapcsolatáról annyit tudunk, hogy a családja kitagadta mikor elvette a nőt. Egy évre rá megszületett fiúk, Amun. A család ingázott Egyiptom és az USA között. Az a bazalt macska, ahogy a lányod mondja. Ki volt állítva a Metropolitan Művészeti Múzeumban. Egy nap azonban eltűnt, ahogy a nő naplója.
Eléggé értetlenül nézhetek, mert Mason elégedetten dől hátra.
– Ennyi?
– Mi az, hogy ennyi?
– Ennyi össz – vissz az egész, amit az esetről tudnak? Hogy eltűnt a szobor és Margaret naplója. Mi lett Margarettel és a családjával?
Clarence és Shaw egyszerre rúgnak bokán két oldalt, mire fájdalmasan felnyikkanok, de a professzor rám sem figyel.
– Miután eltűnt a szobor Margaret stroke-ot kapott és elhunyt. A férje és a fia tovább folytatták a munkáját, de pár éven belül Shaw elhunyt. A fiúk pedig Egyiptomban maradt. Állítólag a leszármazottai ma is ott élnek.
ESTÁS LEYENDO
Nessi Tonks: October álma III. A Múzeum szelleme
Misterio / SuspensoOctober élete tavaly fenekestül felfordult, mikor tavaly kiderült, hogy vele született varázsereje van és a helyi coven tagja lett. Idén megkezdte utolsó évét az egyetemen, de vajon az utolsó tanulással töltött éve nyugodt lesz? Ugyanis a Metropolit...