2; A csók

2K 185 35
                                    

Ashton

Végül elmentem. Hülye kérdés lett volna megkérdezni, biztos elmegyek e?
Izgultam. Rohadtul izgultam, mert fogalmam sem volt, hogy te hogyan szeretnél ismerkedni.

Egész héten vártam, hogy valami jelet adj. De még csak rám se néztél. Ilyenkor pánikba estem, hogy talán nem is nekem szántad a levelet, hanem valami szivdöglesztően szexi csajnak.

Viszont nem tudtam volna nem elmenni. Egy életre bántam volna.

A park felé sétálva azon gondolkodtam hogyan köszönjek neked. Lehet ezt gyerekesnek nézted volna. Vagy csak kiröhögtél volna. De ez most mind nem fontos.

Inkább az foglalt le ahogy az egyik fánál támaszkodtál. Amikor megláttalak elállt a lélegzetem. Még visszafordulhattam volna. De nem tettem.

Észre vetted hogy egy másik fánál épp téged figyellek. Elmosolyodtál. Én meg meghaltam.

Közeledni kezdtél felém. Halvány mosoly jelent meg az arcomon.
Mikor már 2 méteres körzetembe értél köszöntem. Te is így tettél.

Leülltünk egy padra. A padon graffitik sokassága díszelgett.

,,Örülök, hogy eljöttél" haraptál ajkadba.

,,Azt írtad szeretnél megismerni.. Igaz?" kérdésemet egy bólintással válaszoltad. ,,Én is szívesen megismernélek"

Újra elmosolyodtál.

,,Gyere együnk egy fagyit" ajánlottad fel.

Biccenttettem egyet és melletted sétálva a legközelebbi fagyizó felé indultam.

Én barackos, te pedig almás fagyit kértél.

Leültünk egy másik padhoz.

,,Megkóstólhatom?" kérdeztem tőled félénken.

,,Persze" felém nyújtottad a tölcsért.

Nyaltam belőle egyet.

Elnevetted magad.

,,Mi az?" kérdeztem kínosan.

,,Fagyis lett az orrod" vigyorogtál.

Gyorsan az orromhoz kaptam és próbáltam letörölni a foltot.

,,Így csak jobban elkened"

Közelebb jöttél hozzám és nyelveddel lenyaltad az orrom.

,,Szalvétát nem adtak" mondtad tűzpirosan égő fejjel.

Közelebb ültem hozzád. Lábaink már összeértek.

Rám néztél. Egyenesen a szemeimbe.
A gyomrom összerándult és úgy éreztem nem bírom tovább.

,,Haza kell mennem" álltam fel.

Bólintottál.

,,Haza kísérlek"

Együtt indultunk el haza felé. Még mindig nem tudtam a kérdésemre a választ. Hogyan szeretnél barátkozni?

A házunk kapujába lépve megtorpantam.

,,Köszönöm a fagyit. Jól éreztem magam"

,,Én is" közelebb léptél hozzám.

Fél méter se volt köztünk.
Az arcomat két kezed közé szorítottad. Nyeltem egy nagyot. A szívem őrülten dobogott. A térdem megremegett. Arcomat közelebb húztad a sajátodhoz. Pár centi választott el minket egymástól. Homlokodtat enyémnek támasztottad. Össze-vissza vettem a levegőt.

Majd megéreztem ajkaidtad az én ajkaimon. Lassan táncoltak egymással. A te szád tökéletesen passzolt az enyémhez.

Kezeimet a tarkódra vezettem. Beletúrtál a hajamba. A kezemet a tarkódról a fenekedre vezettem, majd óvatosan belemarkoltam. Aprót nyögtél, amitől én egyre jobban beindultam.

Hirtelen elhúzódtál. Az arcod piros színben pompázott. Bár én sem lehettem jobb állapotban. Össze-vissza kapkodtuk a levegőt. Fel sem tudtam fogni, hogy mi történt.

,,Mennem kell" mondtad egy nagy levegőt véve majd sarkon fordultál. És elmentél.

Most már tudom a kérdésemre a választ.

only you; lashtonWhere stories live. Discover now