Baby, I loved You first! [Harry Styles Ff]

8.

  Reggel, mikor ébredeztem hallottam, hogy valakik susmusolnak a közelemben. Próbáltam figyelmen kívül hagyni és tovább aludni, mivel eléggé utálok felkelni. Sőt egész nap hisztis és nyűgös vagyok, ha nem tudom magam kialudni.  De az illetők olyan kitartóan suttogtak, hogy végül kinyitottam a szemem és felültem.
Kicsit meglepődtem a látottakon. Harry és Lou ült az ágyam végén és engem néztek. Azért ez egy kicsit para.
-Srácok ti mi a fenét kerestek itt? Nem gondoljátok, hogy ez egy kicsit furcsa. Nem hallottatok még a magánszféráról?-kérdeztem nyűgösen.
Láttam, hogy Harry akar valamit mondani erre, de Lou megfogta a kezét, ezzel utalva arra, hogy talán szerencsésebb, ha ő beszél.
-Nem akartunk zavarni, csak megbeszéltük a fiúkkal, hogy ma átjönnek, mert medencézünk meg ilyen pasis dolgokat csinálunk.- magyarázta. - És arra gondoltunk, hogy talán nem pizsibe szeretnéd fogadni őket.
-Ohh köszi. Amúgy nem zavarok, hisz mégis csak egy fiús program.-mondtam a számat húzva.
-Dehogy zavarsz, a fiúk már alig várják, hogy újra lássanak.-lelkesedett Harry.
-Mikor érnek ide?-kérdeztem ásítva.
-Fél óra és itt vannak.-mondta Lou
-Micsoda??-akadtam ki.- Miért nem keltettetek fel hamarabb?
Gyorsan felugrottam az ágyból, azzal a céllal, hogy villámgyorsan felöltözöm. Talán nem kellett volna, mert a hirtelen mozgástól megszédültem és elterültem a földön.
-Auu.-fájlaltam a testrészeimet.
Lou hangosan nevetett rajtam, míg Harry azonnal aggódva odaugrott hozzám.
-Basszus Nessa, jól vagy?-kérdezte miközben felsegített.
-Nyugi Harry semmi bajom.-mondtam majd kihúztam magam a kezei közük, mert nem szerettem volna, hogy azt higgye minden rendbe van köztünk csak azért, mert tegnap kedves voltam. Még mindig haragszom rá.
Fancsali képet vágott, de készségesen elengedett.
-Sietek készülődni.-mondtam és már be is zárkóztam a fürdőbe.
Nagyon gyorsan letusoltam, majd megcsináltam a hajam, sminket nem tettem fel, hisz minek úgy is medencézünk.
Kimentem egy törölközőbe a szobámba és magamra vettem a fürdőruhámat.

Mikor késznek nyilvánítottam magamat, lementem. Nagy csönd volt, végig sétáltam a házban és sehol senki. Ezek szerint kint vannak a kertben, így hát a következő utam oda vezetett.
Kinyitottam a hátsó ajtót és azonnal megláttam őket, ők nem vettek észre a nagy dumálásban, ezért közelebb mentem hozzájuk. Mikor már majdnem ott voltam a medence szélénél Niall észrevett.
-Vanessa, istenem de megváltoztál.-rohant felém és a kezébe kapott, majd ölelgetni kezdett.
-Te is hiányoztál Haspók.-nevettem- Viszont te semmit nem változtál.- mosolyogtam.
-Na Niall ne sajátítsd ki.-'duzzogott' Liam, majd oda jött és átölelt.
-Szia Liam, te viszont jól meg változtál.-mondtam.
-Ja más lett a hajam.-ugratott.
-Meg most már nem vagy olyan kis nyeszlett.-nevettem.
-Az is közre játszik.-vigyorgott.
Letelepedtem a nekem szánt napozó ágyra. Várjunk csak hiányzik valami, vagy inkább valaki.
-Srácok, hol van Zayn?-kérdeztem kíváncsian, hisz nem láttam a fiúk között. Nem mintha nagyon hiányozna, sosem bírtam, mivel mindig rám nyomult, ha a srácok nem voltak velem. És nem egyszer halottam, hogy szidja őket. De a fiúk szeretik, szóval nem mondtam soha semmit nekik.
-Kilépett a bandából, úgy két hónapja.- mondta szomorúan Harry. Talán hozzá állt a legközelebb.
Köpni nyelni nem tudtam. Kilépett? De imádta a bandát. Liam látta az értetlenséget az arcomon és folytatta.
-Egyéni karrierbe akart kezdeni és azt mondta, hogy a banda ezt hátráltatja, így kilépett.-mondta.
-De azért a kapcsolatot tartjátok, nem?-kérdeztem vidítás képpen.
-Nem egyikünkkel sem beszél, mert nehezítjük a dolgait.- válaszolta Niall csüggedten.
-A szemét, segg.-mondtam, mert már nem bírtam magam türtőztetni. Hogy lehet ilyen paraszt? Ezek a srácok végig mellette voltak, ő meg csak úgy lelép.
Arra lettem figyelmes, hogy a srácok nevetnek. Valószínű a kijelentésemen. A nevetésük annyira ragályos volt, hogy én is elkezdtem nevetni.
-Hát ez az a mondat, amit mindegyikünk gondol, de egyikünk se mondott ki eddig.-nevetett Lou.
-Szerintem nem beszéljünk többet Zayn-ról, inkább érezzük jól magunkat.-ajánlottam nekik.
-Egyetértek.-mosolygott Niall.
Mindegyikünk felemelte a poharát és koccintottunk. Miután lenyeltem, rájöttem, hogy ebben nem csak gyümölcslé van, hanem egy kis alkohol, de annyira nem zavart, hisz most lazítok.
-Uhh játszunk én még sohát- lelkendezett Lou.
-Szerintem ez nem jó ötlet.-húztam el a számat. Mindig megszívom ezt a játékot.
-Akkor felelsz vagy merszet.- kontrázott Niall.
-Az még rosszabb.-nyafogtam.
-Választanod kell.-mondta Lou.
Milyen kis erőszakosak.
-Legyen az én még soha, ha nagyon választanom kell.-adtam be a derekam.
Harry mindenki poharát feltöltötte, hogy tudjunk inni, ha nem igaz ránk.
-Oké én kezdem.-mondta Lou. -Én soha nem fürödtem meztelenül egy szálloda medencéjében sem.-mondta majd rajtam és Liam-en kívül mindenki ivott.
-Komoly srácok?-kérdeztem a kis nudizóktól.
-Most mi van? Szeretjük a szabadságot.-nevetett Harry.
-Rajtam a sor.- mondta Niall- Én még soha nem randiztam orvostan hallgatóval.-mondta.
Csak én és Niall ittunk.
-Te is randiztál már ilyen sráccal?-kérdezte Liam tőlem
-Igen, igazság szerint pont tegnap.-pirultam el.
-Huh hajrá.-biztatott Niall, viszont a többiek furcsán méregettek.
-Én jövök.-tereltem a témát.- Én még soha nem részegedtem le ettől a játéktól.
Mindenki ivott. Hát igen szép kis társaság.
-Harry jön.-mondta Lou
-Én még soha nem feküdtem le senkivel-mondta mosolyogva Harry.
A fiúk nevetve ittak. Én meg csendbe ültem és szorongattam a poharam és azon gondolkodtam, hogy hányféle képpen nyírom ki Harry-t.
-Vanessa nem csalunk.-mondta Lou.
-Nem csalok.-mondtam kínosan.
Hirtelen néma csend lett. Nem nagyon értették a helyzetet.
-Várjunk csak, te még soha nem feküdtél le senkivel?-érdeklődött Lou.
-Nem.-mondtam és azt kívántam bárcsak ne lennék itt.
-A fiúk fogyatékosok voltak a sulidban?-kérdezte Niall.
-Nem csak nem volt olyan srác, akivel úgy gondoltam hogy érdemes.-sütöttem le a szemem.
-Jaj srácok hagyjátok már. Nem gáz, ha nem feküdt le az első sráccal, aki szembejött. Szerintem szép, hogy a megfelelő emberre vár.- sietett a megmentésemre Harry.
Hálásan mosolyogtam rá, bár ő generálta a bajt, viszont értékelem hogy segíteni próbált. És látszólag sikerrel is járt, mivel haladtunk tovább.
-Oké végre én jövök.-lelkendezett Lou- Én még soha nem smároltam, olyannal aki éppen jelen van.
Csak én és Harry ittunk... Mindenki kérdően nézett ránk.
-Ha senki nem kamuzik a társaságból, akkor az azt jelenti, hogy egymással smároltatok.-gondolkodott hangosan Niall.
-Még a gimiben történt.-legyintettem.
-Ennél már csak az lenne kínosabb, ha egymás első csókjai lettetek volna-nevetett Liam.
Erre a többiek is nevettek, csak én és Harry nem.
-Most ugye szívattok?-kérdezte Lou.
-Nem, Nessával csókolóztam először.-mondta Harry.
-Én pedig vele.-mondtam.
Kábé öt percig csend volt, senki nem szólt semmit. Már éppen mentem volna el, amikor Lou megtörte a csendet.
-Na meséljétek már el. Esküszöm nem tudom elképzelni, a mostani helyzetet tekintve.
Harry sóhajtott egyet, majd elkezdte mesélni.
-Talán én voltam 17, Nessa pedig 16 amikor elmentünk egy buliba, ahol valami srác eszméletlenül rányomult.-mesélte
-Nem bírtam levakarni, folyton követett és próbált elrángatni magához.-folytattam. -Ezért azt mondtam, hogy Harry a pasim.
-Ezt a srác nem hitte el, azt mondta hogy én csak a haverja vagyok.-vágott közbe Harry.
-Erre Harry megkérdezte tőle, hogy szerinted két barát csinál ilyet, majd megcsókolt.-fejeztem be a mesémet.
-Aztán mire befejeztük a srác lelépett.-mondta Harry.
A fiúk tátott szájjal figyeltek minket, gondolom emésztették a hallottakat. Végül Liam szólalt meg.
-És nem is történt semmi több?-kérdezte
-Nem!-vágtuk rá egyszerre, ami elég gyanús volt.
-Hozok még piát.-vettem el a kancsót és már rohantam is be a konyhába.
Beérve a konyhapultot megmarkolva próbáltam magam lenyugtatni, amikor is halottam, hogy a konyhaajtó csukódik.
-Nessa....-kezdte Harry.
-Utálom ezt a játékot.-fordultam vele szembe.
-Ne aggódj nem tudták meg.-mondta.
-Nem tudom miről beszélsz. Nincs titkolni valóm.-hazudtam. Hogyne tudnám miről beszél.
-Ohh szóval nem tudod, hogy a srác azért ment el mire végeztünk, mert vagy 10 percig csókolóztunk és utána a kis házban folytattuk a házatok kertjében, és hogy utána nem beszéltünk egy hónapig.-mondta, majd ott akart hagyni.
Visszarántottam, majd neki nyomtam a falnak és kicsit eltévesztettem a távolságot, mert az arcunk centikre volt egymástól.
-Persze, hogy emlékszem.-suttogtam.- De már más a helyzet és nem szeretném, hogy bárki megtudja. Szóval tartsd kérlek titokban.-engedtem el, de még mindig közel álltam hozzá.
-Ne aggódj a titkom, marad az az este, még akkor is ha az volt életem legjobb csókja.-mosolyodott el halványan, én meg persze elpirultam.
-És ami az egy hónapot illettei, az teljes mértékben a te hibád.-mondta
-Micsoda?-hökkentem meg.
-Már nem számít.- hagyott magamra a gondolataimmal.
Szerintem az ő hibája, hisz került engem, bár én sem kerestem a társaságát. De nem hibáztathat, csak a barátságunkat akartam megmenteni. Muszáj volt elkerülnöm, mert kezdtem úgy érezni, hogy beleszeretek és nem akartam. Az a csók túl sokat jelentett nekem, azóta se volt senkivel sem olyan jó, sajnos be kell vallanom, még Hunterrel sem. De nem léphettem felé, mert a legjobb barátom volt, nem tudhatta meg, hogy szeretem és most se fogja megtudni. Magammal viszem a sírba, hogy szerelmes voltam belé......