Baby, I loved You first! [Harry Styles Ff]

22.fejezet

A csók most nem mélyülttel, mint legutóbb, mivel Harry elhúzódott és idegesen a hajába túrt.

-Ne haragudj Nessa. Nem tudom mi van velem.-mondta majd felpattant.

-Semmi baj...-kezdtem volna.

-De igen is van!-emelte fel a hangját.-Nem akarom kihasználni a helyzetet és azt se tudom mit, miért teszek.-mondta.

-Harry nyugodj meg.-szóltam rá.

-El kell innen mennem.-mondta, mintha meg se hallotta volna, hogy hozzá beszélek. Felkapta a kabátját és el is indult, rohantam utána kifele az ajtón, miközben kiabáltam utána, de elhajtott az autóval, mire odaértem.

Ez most komoly? Egyedül hagyott itt a világ végén? Na jó nyugodjak meg, ez egy villa a parton nem a világ vége. Biztos csak kiszellőzteti a fejét és jön vissza, ilyenkor ez jót tesz. Addig simán el tudom foglalni magam, a nélkül, hogy beleőrülnék az agyalásba.

Gondoltam addig összeütök valamit, az legalább eltereli a gondolataimat. Már majdnem kész voltam a vacsorával mikor, halottam, hogy csengetnek, rohantam is az ajtóhoz és szinte feltéptem.

-Harry...-kezdtem, de csalódnom kellett.

-Szia Picuri.-köszönt Lou. Félre álltam, hogy be tudjon jönni.-Harry hívott, hogy jöjjek át, hogy ne legyél egyedül.

-Miért hova ment? Nem is jön vissza?-kezdtem neki a vallatásnak.

Lou leült a kanapéra, majd intett, hogy üljek le mellé.

-Nem tudom, hogy hova ment, nem mondta. De szerintem ma már nem jön haza, mert nagyon feldúlt volt. Amúgy biztos nem hagyott volna egyedül.

-Szuper.-duzzogtam.-Ennyire nem akar velem lenni.

-Eddig te nem akartál vele lenni, most meg az zavar, hogy Ő megy el. Mi a franc történt?-kérdezte. Tehát Harry nem mondott neki semmit el, ezek szerint.

-Úgy halottam, hogy nagyon jól sikerült az esküvő és a bejelentés is. A rajongók is támogatónak tűnnek.-magyarázta.

Szuper legalább a szerep sínen van és semmit nem érzékeltek a balhénkból. Úgy döntöttem elmesélem a dolgokat Lou-nak.

-Csókolóztunk.-mondtam, mire Lou szeme kétszeresére nőtt.

-Mi? Ez hogy történt?-kérdezte

-Hát elsőnek az esküvő után, miután jól összebalhéztunk, megcsókoltam a szobában, majd miután eléggé hiányos öltözetbe találtuk magunkat, leléptem és jól leittam magam.-meséltem.

-Te rávetetted magad?-nevetett.

-Na jó ez egy kicsit túlzás.-háborodtam fel.-És amúgy is utána sikerült mindent megbeszélni, hogy csak elragadott minket a hév és, hogy csak azért volt, mert régen szerelmesek voltunk titokban egymásba.

-Tudtam.-mondta én meg kérdően néztem rá.-Már akkor tudtam, túl jóban voltatok, és soha egyik csajával se törődött Harry úgy, mint az állítólagos "legjobb barátjával". És nagyon szenvedett, mikor elváltatok. De akkor sem értem, hogy ezért, miért most húzta fel magát.-mondta Louis.

-Hát most nem ezen húzta fel magát...-húztam el a szám.-Hanem elkezdtünk beszélgetni egymással őszintén és megcsókolt, majd lelépett.-magyaráztam.

-Ha veszekedtek csók a vége és ha nem akkor is. Nem lehet, hogy van köztetek valami?-kérdezte

-Az Ő nevében nem tudok beszélni, de én teljesen össze vagyok zavarodva. Fura ez az egész helyzet.-mondtam.