Baby, I loved You first! [Harry Styles Ff]

2.

Hunter amikor a vonat beért az állomásra segített levenni a csomagomat, majd ragaszkodott hozzá, hogy Ő vihesse le a vonatról is.
-Köszönöm a segítséget.:-mondtam mosolyogva
-Bármikor.-mosolygott-Amúgy bármikor hívhatsz ha valami van, nem találsz valamit vagy ilyenek, hisz én ismerem a környéket. Persze akkor is hívhatsz ha csak egy kis társaságra vágysz.-mondta
Mobilt cseréltünk, majd beírtuk egymásnak a telefonszámunkat.
-Vigyázz magadra.-ölelt meg Hunter, majd elindult.
Még egyszer vissza nézett, én sután integettem, aztán eltűnt a szemem elől.
Nagy levegőt vettem, majd én is elindultam a kijárat felé. Ott leintettem egy taxit és bediktáltam a címet.
Hamar odaértünk a megadott úti célhoz. Kicsit lepukkantabb volt a környék mint, ami a képeken volt.
Felmentem a harmadikra ahol a lakás található. A lakásból hangos zene hallatszott ki, ami azért elég bizar volt. De biztos a főbérlőm az..
Megigazítottam a ruhámat, majd kopogtam. Körülbelül hatszor kellett kopognom mire ajtót nyitottak.
Amikor az ajtó kinyílt egy félmeztelen pasival találtam szemben magam.
-Oh Hello. Segíthetek valamiben? Vagy te jöttél nekem segíteni?-kacsintott rám.
-Öhh...nem. Azért vagyok itt mert ez az én albérletem.-nyomtam az orra alá az e-mailt, amiben megegyeztünk a főbérlővel, hogy ma itt találkozunk és a cím is stimmelt.
-Itt valami félreértés lesz, cica. Mi a hét elején költöztünk be a párommal.-közölte velem.
-Azt én is látom hogy valami félreértés van, de hogyan oldjuk meg?-kérdeztem de már kezdtem elveszíteni a türelmemet.
-Felhívom a főbérlőt.-mondta a még mindig félmeztelen pasi, majd eltűnt a lakásba én meg mint valami hülye ott álltam tovább az ajtó előtt.
Körülbelül 5 perc múlva visszajött a pasi és csodák csodájára magára vett egy pólót.
-Azt mondta fél óra és itt van.-mondta
Épp megakartam köszönni, de mire mondhattam volna becsukta az ajtót előttem én meg ott maradtam a lépcsőházban egyedül. Hát az biztos hogy ez a pasi nem a kedvességéről híres.
Letelepedtem a lépcsőre és félórán keresztül néztem ki a fejemből, mire végre megjött a főbérlő.
Azonnal odajött hozzám.
-Jó napot, telefonon beszéltünk az albérlettel kapcsolatban.-fogott velem kezet.
-Igen tudom, de akkor miért lakik más az Én albérletemben?-kérdeztem
-Elfelejtettem szólni hogy az albérletét, már kiadtuk, mert ez a pár többet kínált érte-mondta nekem meg leesett az állam.
-Hogy érti azt hogy elfelejtett szólni. Az ember azt felejti el hogy ki kell vinni a szemetet vagy hogy becsukja az ablakot, nem azt hogy szóljon valakinek hogy nincs hol laknia, főleg nem olyan valakinek aki előre kifizetett 3 hónapot.-mondtam most már magamból kikelve.
-Kérem ne legyen ideges, természetesen visszakapja a pénzét és ha szeretné akkor segítek új albérletet találni minél hamarabb.- nyújtotta át a pénzemmel teli borítékot.
Kikaptam a kezéből a borítékot, majd elindultam a bőröndömmel lefelé, de azért még visszaszóltam.ű
-Kösz, de magától már nem kell semmi.
Hát megáll az eszem kibérelek egy rohadt albérletet, kifizetem három hónapra előre erre a nő közli velem hogy már kiadta másnak és elfelejtett szólni.
Először az jutott eszembe hogy most haza megyek, aztán rájöttem hogy nem fogom feladni az első akadálynál, bármekkora is az akadály. Így hát fogtam a bőröndömet és leintettem egy taxit.
Ott megmondtam a sofőrnek hogy vigyen egy olcsó motelhez.
Fél óra elteltével egy nyugodtabb környéken voltunk ahol egy aranyos kis motelnél tett ki. Bementem a recepcióhoz, majd egy hétre kibéreltem egy szobát. Egy kedves néni megmutatta merre van a szobám, majd jó éjszakát kívánt, mivel már kicsit késő volt.
De én még nem bírtam elaludni. Elsőként is felhívtam anyát és elmondtam neki hogy minden a legnagyobb rendben, persze ez hazugság volt, de ha elmondanám neki az igazat, tuti eljönne,hogy hazarángasson. Miután letudtam az anyámat elővettem a laptopom és elkezdtem munka után kutatni, kb. egy óra keresgélés után abba hagytam és elhatároztam hogy lemegyek enni.
Lementem majd a büfébe vettem magamnak két szendvicset és leültem az asztalhoz enni. A kedves néni aki megmutatta, hogy merre van a szobám oda jött hozzám.
-Aranyom segíthetek valamiben még?-kérdezte kedvesen.
-Nem hiszem, hacsak nem tud valami állást a közelbe.-mondtam letörten.
-Ami azt illeti ma éppen ide fele tartottam, amikor eljöttem a helyi kávézó mellett és láttam hogy ki van írva hogy pincérnőt keresnek, szerintem még nyitva vannak elnézhetnél arra.-mosolygott kedvesen.
-Szó szerint megmentette az életemet.-öleltem át a nénit.
Villám gyorsan felszaladtam a szobámba és átöltöztem valami csinosabba.
A néni elmondta még hogy hol találom a kávézót, majd indultam is.
Tényleg nagyon közel volt gyalog tíz perc. A kávézó körül meseszép növényes kert volt és az egész nagyon szép volt. Maga a kávézó fehér volt, lila ablakokkal és lila székekkel. Nagyon hangulatos volt.
Benyitottam és rögtön a pulthoz sétáltam, ahol egy fiatal nő állt, nem lehetett nálam sokkal idősebb, maximum pár évvel.
-Jó napot, a főnökkel szeretnék beszélni.-mondtam kedvesen
-Szia én vagyok az.-mondta
-Te? Mármint nem bántásból csak még elég fiatal vagy. Elismerésem hogy ilyen fiatalon saját kávézód van.-mondtam őszintén.
-Köszi, sok nehézség árán de sikerült. Ez volt az álmom. Miben segíthetek?-kérdezte barátságosan.
-Hallottam hogy pincérnőt keresel és szeretnék jelentkezni az állásra.-mondtam határozottan.
-Van tapasztalatod?-kérdezte
-Nincs-mondtam őszintén.
-Tudsz kávét főzni?
-Igen.-bólogattam.
-Mikor tudnál kezdeni?-kérdezte
-Akár holnap is.
-Oké fel vagy véve.-mosolygott
-Tényleg?!? Oh köszönöm. Ígérem nem fogod megbánni.-mosolyogtam egyfolytában
Még megbeszéltük a részleteket, a fizetést meg az egyenruhát. Nagy szerencsémre az egyenruha jól nézett ki és még jól is állt rajtam szóval ezzel nincs baj. Ezenkívül figyelmeztetett, hogy gyakran jönnek ide hírességek, hisz ez egy eléggé felkapott környék lett mostanság és kérte hogy viselkedjek velük úgy mint a sima vendégekkel és ne viselkedjek hisztis őrült rajongóként.
Miután ezeket megbeszéltük, megköszöntem még egyszer a munkát majd elindultam vissza a motelbe.
Megkerestem az idős nénit és neki is megköszöntem, hogy szólt az állásról és persze elmeséltem neki hogy megkaptam.
Lezuhanyoztam és végre eljutottam az ágyig is. Hát ez a nap tényleg elég fura volt. Elsőnek ott van Hunter, aztán az elcseszett albérlet és végül a munka. De ezek után valószínűleg csak még több nehézség jön, hisz lakást kell keresnem hisz nem lakhatok végig motelben, nincs ennyi pénzem és nem is annyira kényelmes. Ezenkívül holnap kezdek a kávézóban és semmit nem tudok a pincérkeedésről, szerintem csak megsajnált és azért vett fel, de nem érdekel akkor is meg fogom tanulni és nem adom fel.
Régen azt mondta nekem egy hozzám nagyon közel álló ember, hogyha valamit feladunk az olyan mintha nem is akarnánk vagy nem érdekelne minket és attól leszünk erősek ha addig csináljuk amit akarunk amíg csak lehet. És tényleg igaza van és pont ezt fogom csinálni.
Sajnos ez az ember már nincs közel hozzám, és nem én döntöttem így ő sétált ki az életemből, nekem pedig el kellet, sőt kell engednem, mert attól hogy siránkozok azért mert elment nem fog visszajönni és talán jobb is így ha nem látom többet. Bármennyire fáj is muszáj elengednem és nélküle folytatnom az életemet...