Chapter 1.

533 30 2
                                    

-CARTEEEER!!!!!-hát persze... Ne hagyj aludni...-MÁR FÉL EGY VAN ÉS MÉG MINDIG NEM KELTÉL FEEEEL!!!!!-ugrál az ágyamon a nyomesz legjobb barátnőm és szomszédom, Emma-SIETNÜNK KELL HA AKARUNK JEGYET SZEREZNI-MARPEDIG AKARUNK-ARRA A KI-BEBASZOTT KONCERTREEE!!!!
Na itt telt be a pohár. Felültem a puha párnáim közül, lerántottam LB-m magam mellé és püfölni kezdtem az első tárgyal ami a kezembe került, egy párnával.
-Az még oké hogy, bemászol az ablakomon és beengeded a napfényt. Az is még elmegy, hogy felébresztessz. De hogy volt merszed ki-bebaszottnak hívni a 5SOS koncertet te lotyó!!- ledobtam a párnát és csikizni kezdtem amitől csak még hangosabban síkítozott és röhögött.
-Nem akarom tudni hogy mit csináltok de halkabban!!-kiabált be a bátyám, Tom.
Nem is foglalkoztunk vele. Emma a nagy csikizés közepette elvörösödött fejjel megigérte nekem, hogy örök szolgám lesz és hogy kölcsön adja a lila Vans cipőjét, és ez nekem elég is volt így békén hagytam szegénykét.
Gyors összeszedtem magam, fogtam a tárcám meg a telóm és el is indultunk az arénához jegyet venni. Mivel gördeszkával mentünk, viszonylag gyors volt az út. Viszont amikor oda értünk...
-Ne mááár!!-kiabáltunk egyszerre. A jegypenztárra pont előttünk írták ki, hogy a jegyek elfogytak.
-Sajnálom Emma... Ha hamarabb felkelek akkor már lenne jegyünk...-rosszul éreztem magam.
-Semmi baj csajszi!-karolt át Ems. Majd máskor kapunk egy saját magánkoncertet!-nevetett.
-Eszünk egy fagyit?
-Miért ne!
Én csokisat kértem, Ems pedig epreset. Leültünk egy padra és elbeszélgettünk az élet nagy problémáiról ami jelen helyzetben az volt hogy nincs jegyünk. Csalodott volt. Láttam a szemében. És hiába mondja hogy nem haragszik tudom, hogy igen.
Sokáig ücsörögtünk ott. Aztán haza indultunk. Útközbe külömböző szituációkat találtunk ki arról, hogy hogyan lógunk majd be a koncertre, hogyan ütjük le a fiúkat és hogyan tuszkoljuk be őket egy fekete furgonba, majd várunk addig, amíg valamelyikőnknek lesz jogsija.
Amikor az utcánkba értünk még átmentem Emmahoz. Megnéztük JB koncertfilmjét amit végig énekeltünk, ( nem ítélkezni ) majd megnéztük a Nagyfiúk mindkét részét.
Észre se vettük hogy már milyen késő van.
-Nem alszol itt?
-Nem jó ötlet... Holnap hétfő, ha hétfő akkor suli, ha suli akkor korán kelés, ha korán kelés akkor aludni kell, ha itt alszok... Akkor tuti hogy mi nem alszunk.-a végén mind a ketten felnevettünk.
-Jogos..-húzta a száját Em-Holnap megyünk együtt suliba?
-Persze!
Megöleltük egymást és átmásztam az ablakon a saját szobámba.
Nem akartam felébreszteni senkit, ezért csak szépen lassan kiosontam fürdeni, aztán vissza a szobámba.
Kár hogy ilyen lusta vagyok... Most miattam nincs jegyünk. Pedig tudom hogy Emma és én is mindent megtennénk azért, hogy találkozhassunk a fiúkkal. Mindig is kiváncsi voltam arra, hogy milyenek lehetnek igazából... Valyon milyen lehet Arzayleanak...? Biztos király dolog egy olyan cuki és helyes pasi barátnőjének lenni mint Luke...
Ránéztem a falamon lévő poszterre. De jo is lett volna őket élőbe látni...
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Nem tudok aludni! Már vagy egy órája csak fetrengek és semmi! Semmi!
Meguntam és inkább kimásztam a tetőre, csillagokat nézni. Nem volt hideg, még éjszaka se. A hideg szó kicsit viccesen hangzik itt, California-ba.
Milyen szép a hold... Olyan ragyogó és előkelő... Mindha tudná, hogy most több százan bámulják őt egyszerre, az alvatlanság miatt.
Hirtelen egy hullócsillag repült el felettem. Sok filmben láttam már hogy ilyenkor kívánnak, tehát miért ne!
-Bárcsak Arzaylea helyébe kerülhetnék egy kis időre, hogy megismerjem a fiúkat!
Fél szemem kinyitottam. Semmi. Ugyan ott ülök a tetőn.
-Hát persze...-motyogtam magamba.
Bemászok az ablakon és lefekszek aludni. Holnap reggel suli... Legalább is... Ezt hittem...

I wish... [L.R.H.]Место, где живут истории. Откройте их для себя