I wish... [L.R.H.]

Chapter 3.

>•<ASHTON SZEMSZÖGE>•<

Arzika jön le a lépcsőn... Pedig de reméltem, hogy az éjszaka folyamán megfullad. Ritkán mondom egy lányra, hogy egy ribanc boszorkány, de ő az.
-Jó reggelt Arz!-köszöntünk kórusba.
Ránk se nézett. Hülye picsa.
-Azt mondtuk jó reggelt Arzaylea!-mondta Mike kicsit se kedves hangon.
Leért a lépcsőn és értetlenül nézett ránk. Majd a háta mögé pillantott. Mindha nem lenne biztos abba, hogy neki mondták.
-Oh! Jó reggelt!-végül csak sikerült köszönni...
Mint minden reggel, most is kénytelen voltam feltenni a kérdést, hátha megszállta a Szentlélek vagy nem tom...
-Arz csinálsz nekünk reggelit?-gyerünk mondj igent!
-Fiúk megmondtam már vagy százszor, hogy Arz nem a cselédünk és nem fog...
-Persze! Szívesen csinálok reggelit! Mit kértek?-Mosolyog?! Ez tud ilyet?!
-Pa-Palacsintát...-dadog Cal. Úgy tűnik ez nem csak nekem furi.
-Rendben!-mondta majd elindult a mosókonyha felé.
-Arz a konyha arra van. Az a mosókonyha...-mondta Mikey.
-Oh! Hát persze! Tudtam! Csak hát... Kéne egy konyharuha... És multkor ki lettek mosva tehát...
Bement majd kijött a kezébe egy ruhadarabbal, és elindult a konyha felé.
-Furi... Luke megjött neki?-kérdi Cal.
-Nem hiszem... De igen... Tényleg furi...-vakarja a tarkóját Luke.
-Jaj hagyjátok rá! Inkább örüljetek neki, hogy kapunk kaját!-szól közbe Mike majd belemélyül a videójátékokra való koncetrálásba.

A twitterem böngészem, de ahogy látom a többieknek sincs érdekesebb dolga. A konyhából folyamatos csörömpölés hallatszik ki. Mit kotyvaszt az a nő?!
-Arz éhezem!-kiabál Calum.
-Már kész is!-jön be a lány kezébe két tányérral. Leteszi és már fut is a másik kettőért.
-Tessék! Jó étvágyat!-mondja-Én megyek rendet rakok a konyhába!
-Mi a szar?!
-Én is így gondolom Mike...-jegyzem meg.
-Luke te eszel bele legelőször!-kiabál Calum.
-Igen Luke! Ha méreg van benne akkor inkább te halj meg!-kiabál Mike is.
-Most mit vagytok ilyenek? Nem mérgező!-mondja majd beleharap-Finom.-a szeme kikerekedik-Úr Isten de finom!-majd tömni kezdi.
Nekünk se kell több. Mindenki neki esik. És tényleg kurva jó!
-Mióta tudsz ilyen jó palit csinálni?-kérdi Luke.
-Még két éve tanultam, a bátyámtól, California-ba.
-Nem úgy volt, hogy nincs testvéred?
-És hogy austin-i vagy?-támadták le a fiúk.
-Deeee... Csak hát... Tudjátok van egy unokatestvérem... Herbert, és ő olyan közel áll hozzám, hogy a testvéremnek hívom.-ez kamu lesz... Átlátok rajta... Nagyon is átlátok...
-Így már világos!-mondta Luke, miközben már azon volt, hogy hogyan csórja le Cal tányérjáról a palacsintát.
-És a szülővárosod?-kérdem.
-Oh... Hát amikor tanultam a bátyámtól-hangsúlyozza ki-akkor épp California-ba nyaraltunk.
Ez egesz hihető... De akkor sincs itt valami rendben.
Minden esetre... Nekem tetszik hogy ilyen kedves lett tehát legyen csak furcsa...
-LUKAS ROBERT HEMMINGS!!! AZ AZ ÉN PALACSINTÁM!!!-kiabál Calum miközben Luke az ő tányérjával futkos.
-Luke! Elég lesz!-állt elé Arz-Add a tányérad és kapsz még! Ne vedd el szegény Calum-ét!
-Jó rendben!- Luke visszaadta a palacsintát Cal-nak.
-Én izs zseretnék még palazsintáth!-kiabál Mikey teli szájjal.
-Neked is hozok Mickey!-mondta Arz és megborzolta Mike haját.
Nagyjából másfél óra múlva, mindenki kidőlve fetrengett a kanapén.
-Palesz mérgezést kaptam!-nyöszörgött Calum.
-Ezt. Még. Akkor. Is. Megeszem!-mondta Luke, miközben remegő kézzel próbálta lenyomni a torkán az utolsó falatokat is.
-Szerintem jobb lesz ha arrább gurulunk mielőtt Luke ide taccsol!-mondta Cal és Michael-el együtt másztak át a két fotelbe.
-Életembe nem ettem még ennyit.-jelentem ki.
-Én se!-mondták egyszerre a fiúk.
Végül pedig, mind a négyen szépen bealudtunk a nappaliban.