I wish... [L.R.H.]

Chapter 14.

Gyorsan szedtem a lábam lefelé a lépcsőn. A kocsiban Luke elől ült. Rám se nézett. Amikor a fürdő előtt kiabált, lehetett hallani a hangján egy kis sértődöttséget. És mind ez azért mert csak annyit mondtam, hogy köszönöm?! Ugyan már! Csak hiszti...
Egyik oldalamon Mike, másikon Calum ült. Az utóbbi boldogan ecsetelte, hogy múltkor a stúdió takarítószertárában milyen jót dugott egy full idegen csajjal, míg a másik oldalamon ülő fiú a hajamat tapizta, s közben boldogan énekelte a My Little Pony főcímdalát. Éreztem magamon az idegességet. A kocsiban a légkör szörnyen feszült volt. Még a rádió se szólt. Egyedül Michael nyávogását lehetett hallani. Tudtam, hogy Arzi mesterkedik a fejemben, de egyszerűen nem bírtam tartani magam. Épp befordultunk a stúdió utcájába, amikor betelt a pohár.
— ABBA HAGYNÁD VÉGRE?!?!?! — kiabáltam Mike-ra, aki abban a pillanatban inkább hasonlított egy öt évesre, akitől a nagytesója elvette a nyalókáját, mint egy éredt felnőtt férfira. Na jó. Az érett szó egy picit túltás...De hát na.
A kocsi lefékezett, mire mindenki egy emberként kezdett el kifurakodni a kocsiajtókon. Egyből a mosdót vettem célba. Szó nélkül trappoltam végig a folyosón. Frissen főzött kávé illata keringett mindenütt, és annak ellenére, hogy a reggeli kávém elmaradt, s a feszültségemet jól feloldaná egy bögre fekete arany, fontosabbnak tartottam azt, hogy beleverhessem a fejem a hideg csempébe. Berugom magam előtt a női mosdó ajtaját, majd a csaphoz sietek. Ahogy a tükörképem tekintete találkozik a sajátommal, mintha Arzaylea-t látnám. Ez megrémiszt. Beletúrok sötétbarna hajamba és megpróbálok méllyeket  lélegezni. De valahogy még mindig ugyan olyan frusztrált vagyok, a tükörbe meg csak egy debilt látok, aki úgy veszi a levegőt mint egy láma, s úgy járkál fel-alá mint egy strucc.
Akkor jöhet a B terv!
Visszafutok a csaphoz, megnyitom és annyi hidegvizet fröcskölök a pofámba, hogy az esti fürdéssel már foglalkoznom sem kell. Azzal viszont nem számolt az az okos fejem, hogy a sminkem a szememről lekerül az arccsontomra. Egy kicsit Ke$ha-nak éreztem magam azzal a vakolattal, a hajamról nem is beszélve. Szerencsére pont fel volt töltve a szappantartó, így egy zsepi segítségével, na meg némi vízzel elkeztem leszedni a szempillaspírált az arcomról... Hú ez de hülyén hangzik...
Nagyban vakarom a fejemről a festéket... Hát nem belemegy a szemembe a szappan. Egyből könnyezni kezdek, de csak nem jön ki belőle.
Nyílik az ajtó.
— Jaj mi a baj?! — rohan hozzám egy korom beli, sellőkék hajú lány.
— Ezt hogy érted? — kérdem — Nincs semmi baj — csak most veszem észre, hogy a B terv mégis csak bejött.
— Drágám engem nem csapsz be! Elfolyt smink, könnyek. Ki bántott meg? — simogatja gyengéden a hátam. Mégis mit mondjak neki?! "Hát igazából ez nem is az én testem és az akié a test elég erőteljesen próbál kiszabadulni és miatta lekiabáltam egy ártatlan gyerek fejét" Nem... Ezt tuti nem mondom neki.... Na most találj ki valamitCarter!
— Én csak... Összevesztem a barátommal... — és nem hazudtam. Szép volt Cart!
— Édesem... Semmi baj! Biztos megbékél! Oh! És amúgy Heather vagyok! — tudom meg végül a lány nevét.
— Én meg Arz — kezetrázunk.
— Akkor te vagy Luke barátnője? — döbben le.
— Igen — mosolyodok el.
— Hát akkor meg minek sírsz?! Luke békél meg a második  leghamarabb az egész brigádból.
— Ki az első?
— Michael-cica! — nevet fel — Na gyere! Leszedem ezt a fejedről — ajánlja fel segítségét.
Miközben helyre rakja a fejem jól elbeszélgetünk. Kiderül, hogy Heather ül a pultok mögött, amikor a fiúk felvesznek egy új dalt. Megtudom azt is, hogy régi álma, hogy DJ legyen. És még egy fontos információ kislisszant Heathy száját: fülig szerelmes Mike-ba, de sehogy se tudja magát rávenni a kezdeményezésre. Lassan a sminkem is elkészült, mi meg szinte máris legjobb barátok lettünk. Amikor kiléptünk a folyosóra ismét megcsapott a kávéillat.
— De innék most egy kávét... — sóhajtok fel.
— Gyere! Akkor igyünk egy bögrével! — kezd el húzni.
Megcsináltuk a kávénkat, majd leültünk az ott lévő kényelmes kanapéra.
— Poén, hogy igazából csak pisilni mentem ki — kuncog fel.
— A fiúk nem fognak keresni? — húzom fel a szemöldököm.
— Á dehogy! Fel se fog nekik tűnni, hogy már egy órája pisilek  — nevet fel.
Végre egy értelmes nőnemű, akit a barátomnak mondhatok, és aki szóba mer állni Arz-val.