Egy "átlagos" lány

Féltékenység (1)

Hétfő van.A reggelemet most nem részletezném, úgy telt mint mindenki átlagos reggele.Az oztályterembe beérve viszont mindenkinek telefont láttam a kezébe, miközben a facebook-ot nyomogatja, és ezek az osztálytársaim voltak.Nem kérdés, reggel sokan szoktak telefonozni, de inkább a legtöbben beszélgetnek.Emili a nyakamba ugrott.

-Mary, Mary, Mary, ezt nem fogod elhinni!!!!

-Neked is jó reggelt Emili.Mit nem fogok elhinni?

-Tudod, van Kornél. -eléggé izgatott volt.

-Igen, tudom, mert Kornél az egyik legjobb barátom.

-Piás bulija lesz szombaton, mert a szülei nem lesznek otthon!- mondta, már szinte fulladozva.

-És ő ezt megünnepli? -kérdeztem kicsit összezavarodva.

-Miért, te nem ünnepelnéd meg, hogy egy hétig csak tied a ház?

-Nem igazán, de neki nincs tesója?

-De, de van, 15 éves és Fajsz a neve...általánosban kicsit csúfolták, gondolom tudod, miért.

-Igen, de egy 14 éves le fogja rázni a 15 éves testvérét?

-Valahogy majd megoldja, ne felejtsd el, szombaton 8-tól Kornélnál buli, pia, tánc, zene és pasik! 

És ezzel elrohant, hogy Flórával is közölje a jó hírt.Buli?Jöhet.Pia?Egy kevés.Tánc?Naná!Zene?Ez az életem!Pasik?Van egy, Danny.Egyébként azért lógott mindenki a face-n, mert a 8. osztály csoportba üzengettek Kornél bulijárol mindenféle szmájlikat.Igazából közepes tanuló vagyok, nem egy zseni, de nem is egy utcasöprő.A suli nem volt vészes, szerencsémre senki sem feleltetett.Virággal megbeszéltem, hogy suli után elmegyünk a KFC- be.

-Akkor mehetünk? -kérdeztem Virágtól, mert valamit a táskájában nagyon kereshetett.

-Van nálad pénz? -kérdezte aggódóan.

-Nem hoztál pénzt?

-De, csak nem találom...tudsz kölcsön adni?Légyszi, Mary, nagyon megköszönném!

-De akkor nem tudom megvenni azt, amire annyi pénzt hoztam, mert az pont annyiba kerül.

-De ne csináld már!Képes lennél arra, hogy ott nézzem, ahogy eszel?

-Ahj, najó, de csak azért mert szeretlek!

-Ó, ki szeret és kit? -lépett oda hozzánk Martin.

-Fogd be! -lökte meg Martin fejét Virág, amire mind a ketten röhögőgörcsöt kaptak, ugyanis Martin beesett a padok közé, és magával rántotta Virágot is, így aztán egymáson feküdtek.

-Mostmár tudom, ki szeret és kit. -mondtam önelégült vigyorral az arcomon.

-Mary! -üvöltötte Virág.

-Jó bocsi, csak Martinnak akartam visszavágni. Jesszus!

-Mi az? -kérdezte a vörös fejű Virág.

-Ne fordulj meg!

-Miért?

-Mert.....Martin......feje.... -és erre megfordult.

-Áááááááááá!!Valaki!!!Orvos, mentő, vagy mi a franc az!Sürgősen jöjjön ide!

Martin feje ekkora már tiszta vér lett, mert beütötte a pad sarkába, amitől valószínűleg....betört.Az összes osztálytársunk oda futott hozzá mindenféle vizes papírzsepikkel. szalvétával, valaki még egy fehér(!) pulcsit is odaadott neki, ami, bevallom őszintén, nagyon szép volt.Gyorsan hívtam a mentőket.

-Hálóóóó!!! -üvöltöttm bele, mert gyorsan felvették.

-Ne üvöltsön kérem!Mondja be a nevét és a telefonszámát!

-Kiss Mary, 06302456719!

-Köszönöm.Mi történt? -kérdezte nyugodtan.

-Maga mégis hogy tud ilyen helyzetekben nyugodt maradni!?

-Hölgyem, én mindennap legalább 100 ilyen hívást intézek, higgye el, volt már magánál is pánikosabb ember.És kérem ne ordítson, mert lerakom.

-Ne, ne, kérem, bácsi, csak azt ne!

-Jól van, jól van, elmondaná, hány sérült van, mielőtt még meghalna valaki?

-Persze, egy.

-Értem, milyen súlyos a sérülés, és hogyan történt?

-Martin bevágta a fejét egy iskolapadba, és nagyon vérzik neki, már egy vértócsa van körülötte!

-És van a közelében valaki?

-Az egész osztály!

-Máris mennek a mentők, ha ilyen súlyos a helyzet, de előbb egy címet kérnék.

-Belga utca 13.Köszönöm.

-Igazán nincs mit, viszlát!

-Szia....izé, viszlát! -és leraktam, igaz, sose szabad ilyenkor nekem leraknom elsőnek, de mst mindegy volt.

Visszamentem a társasághoz, és ránéztem Martinra, aki akkor már eszméletlen volt.