Egy "átlagos" lány

Féltékenység (11)

Sokat aludhattam megint, mert reggel volt, mire felébredtem.Belenéztem a tükörbe, és wooow!Az arcomon már csak halványan látszottak a ragyák.Jó, bevallom, látszottak, de már sokat múltak.Gyorsan leszaladtam a lépcsőn, amiben el is estem, de most nem foglalkoztam vele, mert MEHETEK A SZOMBATI BULIRA!Reményeim szerint...a szüleim tévét néztek, közben pedig csirkét ettek.Reggelire.Ez így elég furcsa szokás, de legalább mindig megmosolyogtatnak a különlegességük miatt.
-Nézzétek!!!
Ők ugyan felém néztek, de nem láttak semmit.Csak néztek, lassan már egy fél perce. -Semmit se vesztek észre rajtam?
-Pizsamába vagy? -kérdezte anya.
-Megfésülködtél? -kíváncsiskodtak egyszerre.
-Nem és nem, az arcomat nézzétek, tádá!
-Van arcod, azt látjuk. -mondta apa.
-Ahj. -csaptam a tenyeremmel a fejemre. -Nem az!Elmúltak a ragyáim a krémtől!
-Jé, tényleg! -esett le nekik.
-Szóval, ma mehetek suliba?Légyszi, légysziiii! -tettem a kezem imádkozó tartásba.
-Hát, az orvos azt mondta, hogy ma még nem. -közölte velem anya.
-De nééd, teljesen jól vagyok!
-Nem, ma még nem mehetsz!Miért akarsz annyira menni?
-Mert nem akarom, hogy mindenki azt higgye, hogy a suliból lógok, de viszont bulikba megyek.
-Buli?Milyen buli?
-Ja, hogy te még nem is tudsz róla....szombaton lesz, az egyik osztálytársam bulija.
-Fiú vagy lány?
-Fiú, Kornélnak hívják.
-Tessék?Te Domivak vagy együtt, nem mehetsz egy fiúhoz!Azzal megcsalod Domit!Te megőrűltél?
-Anya, anya, várj, félreérted.Domi is ott lesz.
-Akkor majd versenyeznek rajtad?Úristen...
-Nem, ahj, teljesen félreérted.Kornélnak szombaton lesz egy bulija, amin mindenki ott alszik.Az egész osztályból, majdnem.Orsi, Flóra, Virág, Emily, Cony, Benji, Danny, Martin és Domi is ott lesz, az egész felsőbb osztály és még pár gyerek a tizedikből.Ennyi.Mások nem.Lesz ott chips, cola, gyümölcslé, finom sütik..
-Jaaa, úgy már más!Elengedlek, de csak egy feltétellel. -tette fel a mutatóujját. -Ha nem iszol alkoholt.
-Hm...jó, megígérem.
-Lesz ott alkohol amúgy?
-Neeeem, biztos neem. -blöfföltem.
-És ott lesznek a szülei?
-Igeeeen, perszeee. -hazudtam.Megint.
Amikor egy gyereknek nincs más lehetősége, hazudik, különben lehet, hogy nem engedik el a szülei.Én most hazudtam, kétszer is, de nem volt más választásom.Vagy hazudok és megyek, vagy igazat mondok, és tölthetem otthon az estémet duzzogva, miközben a barátaim egy buliban jól szórakoznak, és ráadásul Dominak nem lesz kivel táncolnia.Azt pedig nem szeretném, hogy kényszerből táncoljon egy más lánnyal, amit később biztos megtudnék valamelyik barátnőmtől.
-Oké, akkor felhívom Kornélék szüleit, oké?
-Nem, nem, az igazán nem szükséges, de azért köszi.
-Szeretnék meggyőződni, arról, hogy biztos minden rendben lesz-e.Kérlek add meg az anyukája telefonszámát.
Erre már nem ellenkezhettem, mert akkor biztos nem engedett volna el.Kikerestem a névjegyekből "Martin anyá-t" és írtam neki egy üzenetet, amíg anya elment wc-re.
Szia, csak azért írok, mert ha hív az anyukám egy telefonszámról, kérlek mondd azt, hogy te vagy Kornél anyukája, és még azt is, ha kérdezi, hogy lesz-e ott alkohol, arra nem-et válaszolj, arra a kérdésre, hogy ott lesznek-e Kornél anyukájáék arra kérlek mondd azt, hogy; igen, ott leszünk, természetesen.Mondd azt is, hogy hozzak chipset és fantát.Köszi, ha megteszed.Puszi; Mary.
Miután elküldtem, csak reménykedni tudtam abban, hogy telefonközelbe van, és látja, amit írok neki, mert ha anya kijön a vécéből, és megadom neki "Kornél anyukája" telefonszámát, és Martin anyukájának fogalma sincs erről az egészről, akkor buktam mindent.Kérlek sikerüljön.A feliratot a névjegyzékből átálítottam "Kornél anyu"-ra, hogy még véletlenül se bukjak le.
-Itt vagyok, megadhatod. -fogott egy tollat és egy papírt a kezében.
-Nem egyszerűbb, ha telefonon bepityeged, és rányomsz a hívásra? -ezt a mondtatot rögtön meg is bántam, mert ezt okos ötletnek találta, de így kevesebb időm volt, hogy Martin anyukája meglássa a "tervemet".
-Ez az? -mutatta felém a vezetékes telefon képernyőjét.
-Várj...megnézem..-húztam az időt. -Itt jó, itt is, ja, itt van benne egy hiba, nézzük...
-Te most húzni akarod az időt? -mióta olvas a gondolataimban?Már egy igazi anya szinte. :)
-Nem, dehogy, miért húznám?Ja, itt nincs is hiba, oké, tessék, hívhatod.
Rányomott a hívás gombra, nekem pedig rögtön el kezdett izzadni a tenyerem, és izzadni kezdtem.Amikor izgulok, de valami rossz miatt, ezek a tünetek."Kornél anyukája" ki volt hangosítva, úgyhogy hallottam mindent, de előbb elbújtam, hogy anya ne lássa azt, hogy izgulok.
Anya:,-Szia, te vagy Kornél anyukája?
Martinanya: -Szia, hát ööö, nem, rossz számot hívtál...
Ekkor is írtam egy üzenetet Martin anyukájának, hogy elolvassa az előbbit, és azt is, amit most írtam, ami ennyi volt: Mondd azt, hogy te vagy Kornél anyukája!!!!
Martinanya: Várj egy picit....(eltelt úgy 15 másodperc)...de hülye vagyok, igen, én vagyok az, csak tudod, elgondolkoztam, mert épp elcsúsztam egy banánhéjon, és most fáj a fenekem......
Igeeen, ezek szerint bevált a tervem!!!Látta az üzenetemet!!!Ez egyszerűen csoda!!Mondjuk egy kicsit jobb sztorival is előállhatott volna, mint a fenekes, de most ez is megtette.A beszélgetés többi részét nem hallgattam végig, mert már untam, vagy egyszerűen nem tudtam figyelni, mert repestem az örömtől.
A messenger "8.osztály" csoportba egy ilyen üzenetet írtam; Sziasztok!Mehetek a buliba, reményeim szerint, már csak egy kicsi idő kell, hogy meg tudjam, biztos ez!
Kornél: Na, az jó!
Mary: ELMÉLETILEG most az anyukám beszélget a buliról az anyukáddal...
Kornél: Mi van?Nem is lesznek itthon, és anya most főz, nem telefonál...te lány, miben settenkedsz itt a hátam mögött?:D Az anyukád mit hisz, kivel beszék, és amúgy igazából kivel beszél??
Mary: Hát, ööö, ez elég hosszú sztori, majd elmondom, de azt hiszi, az anyukáddal beszél miközben Martin anyukája fedez, hogy elmehessek a buliba, szóval jól állunk! ;)
Martin: Mi?Az én anyukámmal?Héé, Mary, szegényke...
Mary: Nyugi, könnyen beleeggyezett, mármint vette az adást üzeneten keresztül, nyugodj meg, nagyon kedves, biztos nem haragszik rám.
Martin: Jó, csak nekem ne jöjjön, hogy zaklatod. :DDD
Anya bejött a szobámba, és boldogan közölte, hogy jöhetek!!Meg azt is, hogy nagyon kedves "Kornél anyukája".Haha :D
Írtam Martin anyukájának egy köszi levelet, hogy tudja, hogy elmehetek a buliba.Még mindig reggel volt, de volt egy órám, hogy eldöntsem, megyek-e suliba.Anya már majdnem kilépett az ajtón.
-Anya, várj!!Légyszíves, hadd menjek suliba!Nagyon szeretnék!Tényleg jól fogok viselkedni, megtanulok mindent, meg amúgy is le vagyok maradva.
-Jólvan, mehetsz, de nekem aztán ne hozz rossz jegyeket!
Megöleltem, és végre nem taszított el magától, hanem viszonozta az ölelésemet.Én pedig péntek reggel elkezdtem bepakolni és összekészülni.Hamar meglettem, és apa be is vitt a suliba.Már háromnegyed nyolckor ott voltam az iskola kapuja előtt, ahonnan még két napja úgy jöttem el, hogy sírtam, mert mindenki kinevetett az arcom miatt, kivéve Domi, ő volt a remény.És most itt állok az iskola kapuja előtt szép arccal, mindenféle alapozóval kisminkelve (így már nem látszott semmi ragyám, szerencsére), kipihenten, frissen, illatosan és boldogan.A suli folyosón már senki sen nevetett rajtam, maximum azt mondta, hogy: Na, mivan, elmúltak a ragyáid?, Mi az?1000 réteg alapozó van rajtad?De szerencsére csak két ember mondta ezt.Pár fiú, akik nyomulósak voltak, ilyen mondatokkal áldottak meg: A szoknya jobban állna, picim! vagy Bejössz velem a mosdóba? vagy Hiányoztál, cica!
Ezeket bőven elengedtem a fülem mellett, mert nem érdekeltek.Engem csak a barátaim érdekeltek, mert már nem láttam őket 2 napja, ami másnak átlagos, hiszen a hétvége is két nao, de én azt is nehezen viselem el nélkülük.Nekem Ők a támaszom és egyben a családom is.
Amint beléptem az osztályterembe, nagyon más volt a helyzet, mint ami elképzeltem.Domi sírva futott felém, egy ölelésre várva.Erősen megöleltem, de már egedni akartam az ölelésből, mert már túl erős volt, és meg szerettem volna tudni, mi történhetett Domival, amiért ennyire sír.Közben mindenki minket nézett, ahogyan ölelgetjük elég erősen egymást Domival.Ő sír, én egy olyan "nem tudom, mi a helyzet, de egyben jól esik az ölelése" fejet vágok.