A hercegnő és a rockherceg ♥️ hemmings •Befejezett•

24.

       

//Nina//

*2 hét az esküvőig*

Lassan lépkedek a folyosón az étkező felé. Candice a hátamat fogja, így lépkedünk. Ha nem tartana sok eséllyel elesnék. Múlt hét óta a rettenetes influenza egyre rosszabb lett. A hányás nem múlt el, sőt még hozzá csatlakozott a fej- és a hasfájás is. Rettenetes, de a mai tortakóstolásra muszáj mennem. Két hét múlva az oltár előtt fogok állni a fehér ruhámba, nem hagyhatom, hogy a torta rossz legyen. Semmi nem lehet rossz, mindennek tökéletesnek kell lennie.

Candice kinyitotta előttem az ajtót, egy mosolyt próbáltam csalni az arcomra, ne csak a sápadt Ninát lássa mindenki.

Alexra pillantottam, aki egyből felállt, a mellette lévő széket pedig kihúzta nekem.

- Köszönöm.

Mondtam, és helyet foglaltam. Anyám is itt volt, a szakáccsal beszélt, aki nem sokára öt-öt szelet tortával tárt vissza. Természetesen mindegyiknek más íze volt.

Az első volt előttem, ami csokis volt. A villámat beleszúrtam, a kis falatot pedig lenyeltem.

- Hol van a legközelebbi mosdó? – nézek aggódva anyámra, majd Candicere.

- Az ajtó mellett balra – biccent a hátam mögötti ajtóra, mi pedig egyből elindulunk.

A torta, vele együtt a reggeli is a külvilágra jött. A számat egy kis vízzel kimostam, majd nagyokat sóhajtva mentünk vissza.

- Ilyen borzalmas volt, kisasszony? – áll mellém a főszakács.

- Dehogy, csak a hülye influenza – legyintek egyet, és egy kisebb mosolyt ejtek felé.

- Nina drágám – szólít meg anyám. – gyere, sétáljunk egy kicsit.

- Rendben – bólintok egyet, majd anyám után én is kilépek.

A benti fülledt levegő helyett, sokkal jobb idő volt itt, kint.  Anyám megvárta, míg senki sincs a közelünkbe, óvatosan megfogta a kezem, és magához húzott.

- Mi a franc bajod van kislányom? – húzza fel a hangját. – Mindjárt itt az esküvőd, ebből ki kell gyógyulnod. Hacsak...

- Próbáltam, egy hete gyógyszereket eszek, alig mást – felelem.

- Ha ennyit hánysz, akkor fogynod kéne, ehelyett, gömbölyödsz – mutat rám.

- Nem tehetek róla.

- Esetleg...

- Mi van anya?

- Mi van, ha terhes vagy?

A kérdés hallatán megdermedtem. Az arcom a fehér legvilágosabb színét vehette fel. Terhes? Én?

- Lehetetlen – rázom meg a fejem.

- Ugyan csak? Alexxel... voltatok együtt?

- A fenébe – fogom meg a fejemet. – Nem lehetek terhes, fiatal vagyok még.

- Még semmi se biztos, drágám – néz anya a mellettünk elmenő kertészre. – Holnap elviszlek Mrs. Stanton-hoz, majd ő kideríti.

Bólintok egyet.

Én, terhes vagyok?

**

- Candice, nem lehetek terhes Alextől! – fogom a fejemet a szobámban.

- Lefeküdtél vele? – bólintok. – Akkor, minden lehetséges!

Egy ideig ráztam a fejem. Gondolkodtam, majd bevillant.

- Ne, ne, ne.

- Mi van? – néz rám értetlenül.

- Én, én... Luke-kal is lefeküdtem.

- Komolyan? És nem is mondtad!

- Candice, most nem ez a lényeg.

- Jó oké, de akkor most kié a gyerek, már ha van gyerek – bök a hasam felé.

- Fogalmam sincs. De, ne mondd el Calumnak.

- Megígérem.

//Mikey//

- Dögölj már meg te! – ordítom a tv-nek, mert, hogy az ellenfél vezet.

- Halkabban nem lehetne? – jön le Lucas az emeletről.

- Nem.

- Akkor add ide a másik konzolt – bök a mellettem lévőre.

A szabad kezemmel megfogtam, majd oda dobtam neki. A meccs végére felhoztam az állást.

- Nyertem! – ugrok fel.

- Nyertünk! – áll fel Luke is.

- Nélkülem Lucas, nem mentél volna semmire.

- Végülis, te rúgtad be a nyerő gólt, mi?

- Persze, hogy én voltam – mutatok magamra. – Te nem csináltál semmit.

- Csajok, befejezitek a veszekedést? – szólal meg Ashton a konyha pultról.

- De nem érti meg, hogy nyertem! – mutatok a tv-re.

- Téged még egy lány is legyőz – forgatta meg a szemét a göndör.

**

- Két hét – motyogja Luke a bárszéken ülve.

- Mi lesz két hét múlva? – kérdezem tőle.

- Semmi, semmi – rázza meg a fejét.

//Candice//

A telefont nézegettem, amikor észrevettem a hívást, ami Calumtól érkezett.

- Végre tudunk beszélni – mosolyog rám.

- Hiányzol – suttogom.

- Mi történik veletek?

- Sok minden, amiről nem szabad tudnotok.

- Szóval hazudozunk? – húzza fel a szemöldökét.

- Igen – nyújtom ki a nyelvem.

//Nina//

A délutánt görcsölve ültem végig, sőt az elmúlt egy hetet is. Alex megtudta, hogy terhes vagyok, ahogyan én is. Anyám elvitt az ultrahangra ahol megmondták, hogy valakit hordozok a szívem alatt. Már csak kérdéses ki az apuka.

Lukenak tudnia kell, de fogalmam sincs, hogyan fogom neki elmondani, hisz soha többé nem fogom látni...