A hercegnő és a rockherceg ♥️ hemmings •Befejezett•

13.

//Nina//

-Az volt a legjobb,amikor anyudék,gyerekekről kezdtek el beszélni!

Candice nagyon,de nagyon beszélgetős hangulatában van... Tegnap értünk haza a „csodás" kirándulásból. Azóta ki sem raktam a szobámból a lábam. Se kedvem,se erőm nem volt kimenni. Így bent maradtam és olvastam,majd Candice hírtelen berontott,leült elém,s elkezdett beszélni.

Elmondta,hogy Calum adott neki egy „C" betűs medált,majd a tegnapi reggelinél álltunk meg.

-A miről? – kérdezetem vissza meglepődve.

Ez nekem kezd sok lenni. Gyerek...a tegnap előtti este. Mi lesz még?  A végén kiderül,hogy nem is vagyok hercegnő? Ez nem történhet meg ugye? Ugye?

-Ez még semmi. – nevetett fel. – Amint ezt kimondták,Luke szó szerint kiköpte a kajáját.

- Mi van? – kezdek el idiótán mosolyogni.

- Jól hallottad. Azt mondta CSAK „félrenyelte". – mutogatta a macska körmöket.

- És ezt anyáék előtt?

- Jaja. De úgy látszik elhitték,nem lett semmi. Persze mi,a többiek majdnem elröhögtük magunkat,mert tudtuk,hogy az nem egy egyszerű félre nyelés volt. – mosolygott.

- És visszatérve,hogy jött szóba a gyerek?

- Alexander apukája,felhozta,hogy milyen szép gyerekeitek lennének. – rántotta meg a vállát,én pedig bólintottam. – Mi a baj? Kezdesz elfehéredni.

- Se...semmi.

- Nina...

- Nincsen semmi. – teszem fel a kezemet védekezően.

- Figyelek... - telepedett le,mellém.

- Oké,elmondom. De ne mondd el senkinek!

- Nem mondom el senkinek! Kis ujj begyszó! – nyújtotta a kis ujját,majd hasonlóan és is ez enyémet.

- Szóval... - sóhajtok egyet és elkezdem. – Tegnap előtt,elmentünk Alexanderrel...

- Igen...?

- És aznap este... Alex leakart velem feküdni. – még egyszer utoljára ránézek, és beletemetem a fejem a kezeimbe. Meglepődött nem is kicsit. Átkarolja a vállamat,majd megszólal:

- Ugye nem akarod elmondani Luke-nak?

- Nem tudom,el kéne. De félek attól mit szólna hozzá.

- Én nem tudom... - szólal meg Candice. – De szerintem jobb ha elmondod,minthogy mástól tudja meg.

- Igazad van. – felállok az ágyról,megigazítom a ruhámat,a hajamat ezzel együtt a tiarámat (nem titeket :D –„írói megjegyzés").

Visszanézek Candice-ra,aki elismerően bólint, én pedig elindulok. Próbálom sietősre venni a lépteimet,de sehogy sem sikerül. Végül oda értem a szobájuk elé.

Kopogj be Nina! Csak kopogj be. Kipp-kopp. Sikerülni fog. Felemelem a kezem és hozzáérintem az ajtóhoz. Egy pár másodperc múlva az ajtó kinyílik,és Mikey áll előttem.

-Oh,szia Nina! – mosolyog.

- Szia,Luke-kal szeretnék beszélni...szólsz neki?

- Ja,egy pillanat. – megfordul,és elkezd kiabálni. – Lucas! Told ide a seggedet!

Ezzel visszafordul hozzám,elkezd mosolyogni.

-Mindjárt itt lesz! – mondja.

- Oké. – mosolygok.