A Budapesti One Direction koncerten vagyok több tucat rajongóval. Élvezem. Hol sírok, hol nevetek Louis hülyeségein... és leszólít egy idegen, aki kicsit hasonlít Niallra, de ezt az ötletet elvetettem, mert nem lehetséges, meg más a haja.
- Szia – köszön
- Ööö... szia – köszöntem vissza
- Mizu? – kezd el „csak úgy" beszélgetni
- Semmi különös és veled?
- Velem se sok, éppen egy nagyon kedves és aranyos lánnyal beszélgetek – mondja én meg elpirulok
- Amúgy... hogy hívnak?
- José... és téged?
- Ráchel
- Szép név
- Köszi... de ha már ennyi mindent megbeszéltünk, hallgassuk a fiúkat
- Oké!
~2 perc múlva~
- Hééé – szólok – hol van Niall? – és erre a kérdésemre nem válaszol, mert Harry is Niallt keresi... és ekkor „Joséra" irányul a reflektor.
- NIALL! NIALL! GYERE IDE – és erre José elmegy mellőlem, de engem is magával húz. De megállítom:
- Hééé! Te nem José vagy! – mondom mosolyogva.
- Nem! – válaszol, majd elfordul, leveszi a parókáját és visszanéz rám.
- NIALL! GYERE MÁR! – szól rá Harry. Ekkor Niall még mindig fogja a kezemet és maga után „visz".
- Sziasztok – köszönti a rajongókat – Be szeretnék nektek mutatni egy nagyon kedves lányt. Ráchel! Mutatkozz be!
- Sziasztok! – síri csend.
- Na! Hadd halljak egy kis tapsot! – szól Niall, és erre már tapsoltak nem mintha annyira vártam volna, inkább elpirultam.
YOU ARE READING
Csak egy koncert volt... (Befejezett)
FanfictionEz a történet egy 17 éves lányról szól, akit Ráchelnek hívnak. És CSAK EGY KONCERT VOLT, ahol megtalálta élete szerelmét. Ha szereted az izgalmas, vicces, romantikus történeteket, akkor mindenképpen olvasd el ezt a "könyvet". Főleg ha Directioner va...
