67. rész

68 2 0
                                    

- Te maradhatsz még. Nekem még a hajamat is meg kell szárítanom, ami nem pár perc – mondom neki, miután már megtörölköztem, és fölöltöztem

- A hajszárításban nem segíthetek? – kérdezi kihajolva a kádból

- De. Úgy gyorsabb lenne. Neked nem kell megszárítani?

- De majd azt is – mondja, majd kiszáll a kádból, és elkezd törölközni

- Szóval ezért vagy ilyen segítőkész? – kérdezem felé fordulva rúzzsal a kezemben

- Részben – mondja egy szál alsógatyában

- Igen?

- Igen – mondja, majd odajön félmeztelenül és meg akar csókolni, de én elfordulok, majd bedugom a konnektorba a hajszárítót és a kezébe adom

Nem szól egy szót sem, csak a vállamnál fogva megfordít, majd bekapcsolja és elkezdi szárítani a hajam. Akár egy fodrász, olyan jól csinálja.

- Fordulj – mondja, én meg elfordulok jobbra – másik irány – szólal meg megint, így én a másik irányba is elfordultam

- Tudsz hajat fonni? – kérdezem miután végzett, és még nem kezdtem el az övét szárítani

- Igen – válaszol, majd már nem mondott semmit, mert elkezdem szárítani a haját

De nem csináltam sokáig, mert Niall túl magas, így lekapcsoltam a szárítót, és egy sámlit vettem elő, majd ráálltam és úgy folytattam. Körülbelül 5 percet vett igénybe az, hogy az ő haját megszárítsam, az enyém pedig 20 percet. Így amikor megfogtuk a bőröndöket és elindultunk le, 5 óra lett.

- Akkor befonod a hajam? – kérdezem meg tőle, miután visszaraktam a szárítót és a sámlit is

- Persze. Hogy szeretnéd?

- Úgy, ahogy te tudod, és ami kényelmes egy ilyen hosszú utazásra

- Rendben – mondja, majd megfordít és elkezdi

- Hajgumi? – nyújtja előre a kezét pár perc után, mire kezébe adom – Kész! – mondja, majd még egy percig gyönyörködik a munkájában, majd megszólal – nézd meg! – mondja, majd a kezembe ad egy tükröt

A tükröt megfogva fordultam meg, majd olyan magasra nyújtottam, hogy láthassam a befont hajamat. Ami, nagyon jó lett.

Megfordultam és egy rövidnek szánt csókot adok neki

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.

Megfordultam és egy rövidnek szánt csókot adok neki. Majd lemegyünk. Ekkor már negyed 6 volt.

- ÉLJEEN! – kezdenek el őrjöngeni a többiek, amikor megláttak minket a lépcsőn – Sikerült 1 óra alatt lejönnötök – „dicsér meg" minket Louis

- Bocsi, de nem vártunk meg a kajával titeket – szólal meg Karina

- Nem baj – nyugtatom meg – negyed óra és mehetünk – mondom, majd megfogom Niall kezét és elindulunk a konyhába

Kint már el volt mosogatva. Csak 2 teríték volt az asztalon. Így azokhoz leültünk, és elkezdtük enni a szendvicseket, amik középen voltak. A többiek számoltak azzal, hogy Niall nem csak 2 szendvicset fog enni, így nem 4 volt középen, hanem legalább 5-6 darab. Így amikor én végeztem 2 szendvicset és tele voltam, Niall akkor ette a harmadik szendvicsét. Amikor meg elraktam a száraz edényeket, akkor kezdhettem a 2 tányért mosogatni, mert akkor végzett.

- Segítesz törölgetni? – kérdezem, amikor beraktam a piszkos edényeket a mosogatóba és éppen kezdeni akartam

- Persze – mondja és kezébe veszi a konyharuhát

Miután végeztünk a mosogatással és pakolással, kimentünk a többiekhez, akik még mindig a tv előtt ültek.

- Letelt a negyed óra – megyünk oda melléjük

- Akkor induljunk – mondja Liam, majd lekapcsolja a tv-t, és elindul öltözni

Mi meg követtük a példáját. Megfogta mindenki a saját csomagját, és elindultunk a kocsik fele. 2 kocsival megyünk, mert útközben fölvesszünk anyuékat mi, Karináék meg az ő anyukáját. De... még így sem tudtunk elindulni, mert amikor bezártam, és mentünk volna beszállni a kocsikba, hirtelen tele lett az udvarunk, és nem bírtunk eljutni a kocsikhoz. Az udvar az osztálytársainkkal volt tele, meg a barátainkkal. Így 10 percig még nem szálltunk be a kocsikba, mert elköszöntünk tőlünk. Amikor mindenki elment, és beszálltunk a kocsikba, ránéztem Karinára. Ő is, hozzám hasonlóan, a sírás küszöbén volt. Így amikor beszálltam Niallal hátra (Liam elöl), és bekötöttem magam, rádőltem a vállára és elbőgtem magam. Apuék munkahelyénél megálltunk, és apu előre, anyu meg hátra, vagyis mellém szállt be. Egyből észrevette, hogy ki van sírva a szemem, így az volt az első kérdése.

- Mi történt? – kérdezi aggódva, mire apu hátrafordul

- Semmi – válaszolok szűkszavúan, még mindig Niall vállán pihentetve a feje

Erre mind a ketten Niallra néznek, aki válaszol nekik.

- Ott voltak a ház előtt az osztálytársaik, meg a barátaik, és elszomorodtak.

- Mi ez a többes szám? – kérdezi anyu

- Karina is ugyanilyen állapotban van – válaszol

Pár perccel később Karináék háza előtt álltunk meg, ahol Karina anyukája szállt be az ő kocsijukba.

Hagyj nyomot magad után! <3

Csak egy koncert volt... (Befejezett)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang