Mi leszek ,ha nagy leszek? #Befejezett

Y

*Remény *
Csippás szemeim ki nyíltak.Elég homályosan láttam. De azt fel fedeztem hogy baromira nem otthon vagyok.
Meg rémültem és fel pattantam az ágyról ,mire egy másik szobából két ismerős hangot fedeztem fel.Veszekedtek azt hiszen. De nem vagyok benne biztos mert halkan beszéltek. Gondolom azért hogy ne keltsenek fel.

-mikor hoztad ide? Miért? -hallotam Marci hangját.

-az utcán találtam rá hajnali 4 kor! Amúgy is,nincs a tulajdonodba hogy ne lehessen el szakítani tőled!-kiabált halkan...Dani.Mi a frász?Egyre jobban kezedett érdekelni, hogy hol vagyok.És mi történt este.

-pff.Legalább fel vehetted vólna elöbb azt a retkes telefont! Nem hiszem el hogy nem láttad a 40 nem fogadott hívást.-szolt vissza Marci idegesen.
Télleg agódhatott ertem?De édes.

-csumi.-sétáltam ki lazán a konyhába, Dani idegesen a hajába turt.

-Felkeltetted!-nézett szöszi a vele szembe áló fiúra.

-meg üthetem? -nézett rám Marci.

-hé fiúk nyugi van!-mentem át köztük és el löktem őket egymástól-hol a faszomba vagyok?-ültem le egy székre

-nálam.-szólt Dani-kérsz kávét?-kérdezte udvariasan.Bólintottam.

-én is kérek-ült le mellém Marci.

-te nem kapsz!-szolt vissza gyerekesen Dani.Azt hiszem féltékenységet fedeztem fel arcán.
El kezdete csinálni a kávémat. El sem hiszem, hogy Dani áll elöttem.Élet nagyságban.Húha .Menő kis kecóba költözött.
-és te?-néztem Marcira

.Mindent elmeséltek. Lehet hogy egymas szavaiba vágva.Meg kötekedtek közbe egy kicsit.De a sztori a végére tiszta lett.
Be drogoztak.Szöszi meg talált.Haza hozott.Marci meg keresett.Minden tiszta.
Nagyjából. Azt hiszem soha többé nem akarok el menni bulizni.Senkivel,sehova...