Mi leszek ,ha nagy leszek? #Befejezett

E

-na jó,asszem én hagylak titeket.-ment ki szöszi a szobából .

Úgy tűnt ,mindha feltekeny lenne.Utánna szóltam , de már késő volt.Kiment...Fel futott valami lépcsőn és be vágta az ajtót.De jó... megint nem csináltam semmit,de ő utál...Meg szakad a szívem ,hogy rosszba vagyunk és amikor esélyt kapok, hogy ki béküljek vele,azt is el szúrom...grat nekem.Nem tudom miért nem akar látni.De nem hiszem, hogy féltékeny.Miért pont most lenne az? Hisz egész eddig egy csomó barátom volt.Nem értem... Azt sem értem miért ment el...miért hagyott egyedül. És még anyumról sem tud...

BAROMIRA HIÁNYZIK EZ A HÜLYE SZŐKE!

Lehet hogy Marcival próbálom kipótólni az utánna maradt űrt...és ez önzőség.
Marci látta hogy a síró görcs kerülget .

-figyi R. sztem lépjünk...úgy látszik egyedül akar lenni.-jött oda és a vállamra tette a kezét.

Finoman meg símogatott és szomorú mosolyal vegig mért.
Bólintottam és el mentünk. Furcsa érzésem támadt.
Marci háza felé igyekeztünk, lattam rajta, hogy mondani akar valamit, mert a száját harabdálta.

-Baj van?-néztem nagy zöld szemébe.

-hát... ő izé-tutrT,bele fekete hajába és így cuki kócos lett.
Meg érkeztünk ezért ki nyitotta előttem az ajtót és be nyitott.

-el mondod mi a gáz ,vagy nézzük még egy kicsit egymást? -húztam fel egyik szemöldököm és le huppantam a kanapéra.A pasi lassan le ült mellém.

-nah figyi...ez baromi ciki lessz ,de nem húzhatom tovább a dolgot-tűrt bele fekete hajába.

Rezgett egyet a telefonom, nem akartam bunkó lenni.De ezt az üzenetet meg kellet néznem.

-bocsi csak...

-nyugottan -vágott szavamba.

.Doki írt.Ezt irta:
Szia Remény.Anyukádon végeztünk pár vizsgálatot.És jó hírem van: sokkal jobb az állapota.Lehetséges, hogy nemsokára fel ébred a kómából.Akár már jövő héten is! De ne bízd el magad drágám.Mert semmi sem bizros.Csak kaptunk egy kis reményt Istentől . :)

Nagyon boldog lettem.