Művész Lélek #2 (Befejezett)

♡17.♡

Nagyon sok boldog szuletes napot Lucas. O is huszon eves lett. Iccenem ❤
Nagyon imádunk pingvinem es igen mar kinott ebbol de nekem akkor is a pingvinem marad. Imadom minden kis porcikajat mint ahogy a tobbu sztorymnal is emlitettem. Orulok hogy anno elkezdte feltolteni a covereker mert ha nem kezdi el , talan az egesz banda nem is letezen. Imadom a hangjat es kb ugy mindenet. Arzistol mindenestol imadom. A csajjal sose volt bajom mert igazabol leszarom hogy Lucas kivel van. Boldog es az a lenyeg.
Szeretunk Lucas ,te vékony lábu, magas ,szoke, ragyogo kek szemu angyal.

BOLDOGAT LUCAS ROBERT HEMMINGS! ❤

Nem is huzom tovabb az idot. Jo olvasast.

...

Ma nem kellet bemennem szóval gondolkozhatok Lucas ajándékán. Jesus mennyire nem ismeren a saját pasim.

...
Teltek múltak a napok de rohamos sebességgel.
Mégis mi a túrót adjak Lukenak aminek örülne?! Holnap lesz a szülinapja és nem vettem még semmit. Szóval vegyük csak számba mit is szeret. Rock, hajzselé, kutyák,..bah...macskák, zene, gitárok, éneklés. Bingó! Valami zenével kapcsolatos kéne ,vagy aminek köze van a zenéhez.
Istenem de balfácán vagyok! Gondolkozz már Fletcher! A karkötőket is szereti. Talán...Na héló! Láttam egy börkarkötőt aminek a két végét egy hangjegy fogja össze. Nem túl csicsás de nem is kis dolog. Legalább is szerintem. Hisz szereti a zenét és a karkötőket. Szóval csapot -papot otthagyva ,felkaptam a bakancsom és a pénztárcám meg a bérletem és már indultam is a buszmegbe ,hogy bemenjek a városba.

Nos egy órás buszozás után meg is érkeztem és hál istennek nem volt messze a bolt a buszmegtől szóval nem kellet sokat gyalogolnom. Be is térte a boltba ahol egyszer láttam a karkötőt és szerencsémre még senki se vette meg szóval most le is csaptam rá. Villámgyorsan kifizettem és már mentem is kifele a helyről. Úgy voltam vele ha már itt vagyok akkor sétálok egy kicsit és hát bementem a kávézóba ahol dolgozom de ezuttal mint vendég. A pulthoz le is ültem ahol Luke ügyködött pont velem szembe de észre se vett még.

-Szia.-köszöntem halkan majd rám is emelte tekintetét. Elmosolyodott.

-Szijja Ash. Mit szeretnél?-csinált úgy mintha vendég lennék akit csak látásból ismer de azért közbe huncutúl mosolygott.

-Egy kávét elfogadnék.-hajoltam kicsit előrébb.

-Akkor várjál kicsit.-kacsintott rám majd hátra ment de két perc múlva hozta is a kávét. Megkérdeztem ,hogy csinálta és pont úgy ahogy szeretem. Bár nagyon ritkán iszok kávét.

-Meddig leszel?-tettem fel a kérdést.

-Még...várjál.-itt a csuklóján lévő karórájára nézett.-Olyan 15 percig és most Zoe fog zárni szóval ja. Mehetünk majd együtt ha megvársz.

-Megvárlak.

...

15 perc elteltével mentünk is de persze Luke nem bírta ki és mikor üres volt a hely,persze ,hogy nekem esett. Berángatott a pult mögé ahol leültetett és a lábaim közé állva falta ajkaim. De még mielőtt Zoe visszajött még gyorsan egy puszit adott aztán lemásztam a pultról és már mentünk is kifele.
Legszívesebben kézen fogva sétálnék vele és úgy megcsókolnám de sajnos a mai társadalom nem képes elfogadni ha a saját nemedhez vonzódsz.

...

Másnap valami fantasztikusan kelltem most úgy komolyan. Lucaséknál éjszakáztam és gondolhatjátok ,hogy nem csak aludtunk. Reggel megint hamarabb kellt dr most csodák csodájára nem az anyjával találkoztam hanem a bátyjávak Jack-kel. Nagyon hasonlít Lukera. Komolyan először ledöbbentem a hansonlóságon. De vele is elbeszélgettem. Mit ne mondjak elég zavarba ejtő volt. Na de miután onnan hazamentem ,kerestem valami tiszta ruhát ami most olyan darabokból állt amiket Luke imád rajtam. Vagyis ezt mondta. Ma van a születés napja és igazán kijár neki, hogy legalább neki jól nézzek ki. Szóval felvettem a fekete extra tapadós csőfarmerem és hozzá egy olyan felsőt aminek a hónaljánál jó méretes a kivágása szóval enged alá belátni. Nem mintha lenne mit mutogatnom. Homlokomra kötöttem egy fehér bandanát és felvettem a tőle kapott nyakláncot és karkötőt. Cipőnek a sötétbarna fűzős bakancsom. Fogtam a telóm és zsebre vágtam. A bérletem is és mentem is.

Mikor beértem akkor első dolgom volt hátra hívni Lukeot. Furcsálta mert nem szoktam ilyet de nem hagytam ,hogy megkérdezze. Fogtam magam és az ölembe felkapva tapadtam ajkaira. Lültettem a fal melletti pultra és úgy faltuk tovább egymás ajkait. Imádom ,hogy nem ellenkezik és még csak meg se lepődött, hanem mosolyogva viszonozta. A tarkómnál beletúrt hajamba, bár amennyire a bandana engedte. Most én akartam lenni a dominánsabb ami be is jött. Nem hagytam ,hogy ő irányítson. Levegő hiányába inkább áttértem nyakára amit apró puszikkal halmoztam el.

-Ma átjössz?-nyöszögte. Erre a kérdésre eltávolodtam kicsit ,hogy a szemeibe tudjak nézni.

-Nem akarom ,hogy a szüleid...-kezdtem bele de ő egy puszival belém folytotta a szót.

-Ne aggodj miattuk. Imádnak és még mielőtt eljöttem volna meg is kérdezték ,hogy jössz e te is. Calt meg Mikeyt is elhívtam szóval nem kell félned.-adta a választ egy aranyos kis mosolyal. Istenem annyira édes! Igen. Ashton Irwin szerint van olyan személy aki édes.

-De gondolom menni akarsz majd bulizni is és hát...én meg nem igazán vagyok...-megint a szavamba vágott.

-Emiatt se kell agyalnod. Ezt is ki találtuk már. Nos úgy terveztük ,hogy 11-kor mennénk és ha szeretnéd hazaviszünk. De veled is szívesen töltöm az estém.-kezdte el puszilgatni a nyakam.

-Nem. A te szülinapod és nem akarlak vissza tartani.

-De biztos nem baj?-néz rám csillogó szemekkel.

-Miért lenne baj? Csak én vagyok ilyen izé ,hogy nem szeretek bulizni. És azt szeretném, hogy a szülinapodon jól érezd magad.-nyomtam puszit az orrára.

-Szeretlek.-lehetel ajkaimra.

-Én is téged.-végül megszüntettem a kis távolságot ami kettőnk közt uralkodott.

-Luke ,kéne egy kis....Wáo!-halottok meg Zoe hangját mire egyből szétrebbentünk.

Csak ott állt a lány egy "WTF!" fejjel. Az arcomat ellepte a pír és ha jól láttam akkor még Lucasnak is. Istenem! Lebuktunk ,bár ennek nagy volt a veszélye de most annyira elmélyültem mindenbe ,hogy nem is halottam a lány lépteit.

-Ti komolyan...mi a szar?-jött közelebb-Ugye csak álmodom?

-Nem...-szólalt meg Lucas.

-Együtt is ...vagytok, úgy?-kíváncsiskodott a lány. Egyre jobban csak elsülyedtem. Nem azért mert szégyenlem Lucast mert erről szó sincs. Csak.. egyszerűen félek ,hogy el fog ítélni.

-Zoe...kérlek ne...-kezdett bele Lucas de ekkor Zoe ajkán egy egyre szélesedő mosoly jelent meg. Furcsálva figyeltük de aztán csak elkezdett pattogni vigyorogva.

-Úristen ,tuttam! Tuttam ,hogy vam valami! Uristen szerintem nagyon aranyosak vagytok.-ölelt meg mindkettőnket. Csak lepetten néztünk rá de aztán inkább ráhagytuk.-Nyugi nem mondom el senkinek. Most viszont kettesbe is hagylak. Jó szórakozásr tubicáim.-kacsitott ránk mire egyből pír szökött az arcomra.

-Ez fura volt.-nézett rám Luke.

Mire szólásra nyitottam volna a számat ,a telóm kezdett rezegni. Kihalásztam és megnéztem a hívást. Kimi hívott szóval természetes ,hogy felveszem.

-Szia! Mi újság?-köszöntem barátnőmnek.

-Crish...-hangja szipogós volt. Arcomról egyből lefagyott a mosoly.

-Mi a baj?-kérdezte hallkan Lucas. Intettem neki ,hogy mindjárt válaszolok.

-Csak..csak gyere át...!-szipogta.

-Rendben máris megyek.-nagyon aggodtam és nem gondolkoztam. Leszartam ,hogy gyakorlatilag most rugatom ki magam de a barátaim most fontosabbak.

-Mi a baj?-Lucas gyengéd érintése rázott ki a hirtelen jött pánikomból.

-Kim.-ennyit mondtam de láttam rajta ,hogy nem kell magyarázkodnom.

-Menj csak. -puszilta meg arcom.

...

Annyira jó ,hogy mostmár három dolog miatt is agodhatok. Lucas szülinapja, a munka és Kimi. A mai napom nagyon összejött.

***

Helyesirasi hibak miatt bocsanatot kerek