Szemekbe Zárt Érzelmek (Átírás alatt)

6. Fejezet

,,Lerongyolok és kinyitom az ajtót. A szám tátva  marad, amikor meglátom, hogy ki áll az ajtóban."

-Jó estét! Ifjú úr-szólal meg egy  kis öreg az ajtóban. Első ránézésre nagyon hasonlít egy komornyikra. Érzem ahogy az arcomra kiül a meglepettség , szerintem még a számat is eltátom.  Valahogy nem erre számítottam, vagyis inkább arra nem, hogy egy hatvanas éveiben járó fószer,aki épp úgy néz ki mint, egy angol lakáj becsönget.
-Jó estét-köszönök vissza kissé még mindig meglepetten, ezt csak egy kis mosollyal díjazza,gondolom hozzá van szokva . Amikor jobban megnézem, látok nála egy nagy tálat, terítővel letakarva. Hamar feltűnik,hogy nagyon bámul,mintha a kinézetemből rájönne, hogy ki vagy mi vagyok.Egy pillantás elég neki és a szemében megértés csillog.
-Szeretnénk üdvözölni önöket ezzel a tál süteménnyel.-kezdi vidáman, a hangjában sok év visszhangját hallom,pedig hatvan év nem olyan sok,inkább az amit az alatt a hatvan év alatt átélt és megtapasztalt.-  Csokis keksz remélem ízleni fog. A kisasszony nagyon szereti, mindig ilyet süt-fecseg tovább  az öreg. De már a szemében látszik a színtiszta értelem és intelligencia ez csak egy csekély bájcsevej, olyan embernek tűnik aki egyik pillanatban a tea helyes felszolgálásáról cseveg a következő pillanatban meg kvantum fizikáról.
-Nem rabolom tovább az idejét ifjú úr. -Kezd elköszönni szerintem tudja,hogy egy szót sem bírok kinyögni.-Jó éjszakát. És vigyázzanak magukra.-néz mélyen a szemembe és próbál valamit a tudtomra adni-  After Hill City néha elég veszélyes tud lenni. De szerintem nem lesz semmi gond.-és egy kacsintás kíséretében miután a kezembe nyomta a tálat,elegánsan megfordul és kihúzott háttal elindul vissza a szomszédba. 
Ezen kicsit meglepődök köpni nyelni nem tudok. Úgy mondta, mintha tudná, hogy mik vagyunk,hogy számára ez nem rejtély és még csak nem is fél. Ez nagyon ,de nagyon fura,nem sokan tudnak a másik világról,hisz még mi is akik benne élünk alig tudunk bármit is. De, ha ilyen öreg lakik a szomszédban, akkor nem hiszem, hogy Kathryn is itt lakik bár elég sokszor hallottam egy motor hangot,de mire kinéztem az folyton eltűnt. .Szerintem josh felültette és ha tényleg felültettet az vért kíván,velem senki sem szórakozhat bűntettelenül . Mert akkor miért nem a szülei jöttek át? Miért a kis öreg? Vagy annyira elfoglaltak a szülei,hogy mindent a komornyik intézne?Nem hiszem.  Josh biztos átvágott, hogy jót röhögjön rajtam. Ezt még meg keserüli. Mikor eszembe jut,hogy  be kéne mennem és be kéne zárni az ajtót és nem ott állni mint egy fasz,akkor egyből a konyhába megyek,ahol anyu még a vacsorával bíbelődik és le rakom a pultra az ínycsiklandozóan jó illatú sütit. 
-Milyen süteményt hozott?- Nem kérdezi ki volt, mert úgy is hallotta,közben mg kavarja a szószt a gázon.
-Csokisat-vigyorgok teli szájjal,kezemmel még mindig a tálban tartva,tényleg kurva finom és nem csak az illata.  
-Ne vacsora előtt egyél belőle-dorgál meg anyu,de látom,hogy vigyorog szerintem ha épp nem lenne elfoglalva a főzéssel akkor ő is könyékig süllyedne a tálban.
-Nem mintha nem lenne ,még hely az isteni vacsinak-nevetek fel és egy puszit nyomok az arcára, erre már ő is hangosan felnevet magát.
-Még félóra és kész.-mondja az órára pillantva és viccesen rám csap a konyharuhával, jó őt végre ilyennek látni.
-Oké, addig felmegyek.-Igyekszem,palástolni az érzéseimet, nem akarom,hogy megint szomorú legyen,hogy én ennyire örülök tőle egy mosolynak is. 
-Jól van, menj csak.-zárja le a beszélgetésünket, az arcán látszik egy kicsit,hogy még se olyan jól rejtegetem az érzéseimet.. Mikor elhaladok a nappali mellett, látom, hogy Eric a TV előtt alszik a kanapén valami mese megy éppen. Nagyon aranyos,ahogy alszik,pont mint egy kis farkas, összegömbölyödve a karja és a lába maga elé húzva szorosan a felső testéhez.

 Szobámba érve kinézek az ablakon és valami furcsaságot veszek észre,valami megváltozott. A szemben lévő ablakon fel van húzva a régi fajta redőny, az elmúlt két napban soha nem volt. Biztos a kis öreg húzta föl. De ezen kívül nem látok semmi érdekeset. Pedig szinte átlátok teljesen, ha fel lenne kapcsolva a villany akkor az egész szobát belátnám,így csak egy két bútor sziluettjét. Ilyenkor még jobb vérfarkasnak lenni sokkal jobb látás, hallás és szaglás. Az ablakkal szembe pont az ajtó van. Remélem a kis öreg nem kukkoló. Belegondolva a nevét sem tudom,mert nem mutatkozott be,pedig el tudtam volna képzelni,hogy elmond valami angol nevet és közben mélyen meghajol.De így marad neki a kis öreg név. Elterülök az ágyon, és gondolkozom, hogy mit kezdjek magammal a jövőben. Kéne egy csaj. Egy ideje egyedül vagyok, nulla társasággal. Nem mintha társalgás miatt akarnék egy  csajt és nyilván ilyenekre ,,
Mini,, még véletlenül sem kapható és egy férfinak vannak szükségletei. Végig pörgetem a memóriámban a ma látott lányokat. Volt egy-kettő tűrhető és egy-kettő kiemelkedő. De mégis egy kék szempár furakszik a tudatomba pedig pont most nem kéne, és bele gondolva szinte még csak rám se nézett, nem úgy, mint a többi, akik végig bámultak. Csak nem mertek oda jönni,szóval nem lesz itt probléma csak max kék szeműt választok,hogy garantáltan ne hagyjon cserben a farkam. Szóval talán majd holnap. Gondolataimból a telefonom pittyegése szakít ki. Megnézem, Facebook értesítés. Még pedig Ashly Booss ismerősnek jelölt.Ez nagyon fura, ez a nap csak csupa kibaszott meglepetés.  Utána látom, hogy Josh is. Gyorsan visszaigazolok. Ashly képei átlagosak. Van egy mappa tele táj képekkel, amiket gondolom ő fotózott. Nem rosszak, van tehetsége. Miközben tovább nézem a mappáit, találok egy ,,Kathryn" nevezetűt. Miközben megnyitom egy kicsit gyorsabban kezdd el verni a szívem. Gyorsan lebaszom magam, mert ez kezd nagyon hátborzongató lenni és frusztráló,nem engedhetem,hogy a farkam átvegye a kibaszott irányítást. Az albumban legalább 15 kép van. És mindegyik róla. Az első egy erdőben készült, egy nagy szikla tetején ül és távolba mered a haja kiengedve és épp egy szellő billenti meg őket. A legtöbb az erdőben van, de soha nem a kamerába nézett. Mintha nem is tudná, hogy fényképezik, vagy nem akarja, hogy fényképezzék. De nagyon szép, tükrözi, hogy milyen valójában,nem olyan,amit a külvilágnak mutat. Van pár olyan, amik egy üvegházban készültek. Mindenféle zöld növény között. Ő egy nagy asztal előtt áll, azon egy nagy könyv és arra mered. Az asztalon körülötte mindenféle levágott növény. Komolyan, mint egy boszorkány ezt még kimondani is rossz a világunkban a boszorkányoktól mindenki tart. De, amin nagyon meglepődök, van selfie is, de ott se a kamerába néz, hanem inkább elbújik Ashly nyakában. Nagyon cuki hatást kelt. De mégis a kedvencem egy sötét szobában készült és a holdra bámul fel, az arcát megvilágítja a Hold fénye az embernek a lélegzete is el a látványtól, amit nyújt. 
-Kész a vacsora- szól anyu lentről, és ez ment meg attól,hogy a nyálam elcsöppenjen. 
-Jó megyek-és már futok is, nagyon éhes vagyok és muszáj menekülnöm magam elől.
                          ♤♤♤♤♤♤