21. Fejezet

181 22 8
                                    

Fejem tompa mikor felkelek, ezen már meg sem lepődöm. Amióta a tisztásról elrohantam és addig futottam, míg be nem ájultam egy árva fa alá és másnap felkeltem, egyből ez a tompaság fogadott. Azóta múlni nem akaró, és az egész testemre kihat, mintha már nem is élnék, csak léteznék. Két nap telt el, most megint hétfő van. Nem láttam őt két napja, de én örülök neki, így nem emlékeztet arra, hogy mit vesztettem el.  Mégis ki a faszt akarok becsapni? Mazochista vagyok, újra látni akarom őt, újra érezni akarok még, ha csak fájdalmat is. A legrosszabb, hogy egész végig hittem benne vagyis reménykedtem. Az életben nem a csalódás és a tehetetlenség a gyilkos, hanem a kibaszott remény, mert csak a legvégén ejt pofára és rugdos még kétszer jól oldalba. Nem a sikervágy miatt állunk fel a padlóról, hanem a remény érdekében, hogy sikerüljön. Faszomat az egészbe, eddig az élet ahol tehette belém rúgott, utána még jól le is köpött.

                       ♤♤♤♤♤♤♤♤
                             
Bevágom magam a padomba és bámulok ki az ablakon, várom, hogy vége legyen ennek az idegtépő napnak. Olyan vagyok, mint akinek összetört a szíve, és mindent feketében lát, de hát bassza meg, össze is tört, sőt ki is tépték. Pedig lószar se volt, csak a kibaszott remény, mi?
Az önsajnálat melankóliájából fütyülések és elismerő huhogások rántanak ki. Az ajtóra nézek, hirtelen azt hiszem káprázik a szemem, inkább reménykedem benne. Na megint az anyádat, fasz remény. Kathryn lép be magassarkú bokacsizmában és szarrá szaggatott gatyában, ami alól jól láthatóan neccharisnya villan ki. Bordó, falatnyi póló van rajta, ami menés közben felhúzódik, így látni lehet a lapos hasát. Az ajkain vadító bordó rúzs, a haja hullámokban omlik alá. Szeme totál feketével van kihúzva, onnan világít a kék szeme. A fiúk le sem bírják venni róla a szemüket, utána fordulnak és bámulják a lányok irigykedve és gyűlölködve tekintenek rá. Kathryn ajkán pimasz, kihívó mosoly ül. Ashly ront rá, amint tesz két lépést az ajtóból.
-Hogy öltözhettél fel így?-kérdezi folytottan, a legtöbben nem hallják csak, akik nagyon közel állnak, én is csak farkas mivoltomnak köszönhetem.
-Nagyon könnyen-mosolyog Kathryn továbbra is.
-Amúgy is, mit érdekel?-csap le rá egyből egy gonosz félmosoly kíséretében.
-Várj, értem-és látványosan körbe néz-nincs itt a kicsi utánfutód-vigyorog gonoszan.
-Mindketten tudjuk, hogy miért mertél vele kezdeni-adja meg a végső döfést Kathryn, és telibe talált, mert Ashly hátrébb lép, mint akit arcon csaptak. Még egyszer visszapillant rá, aztán kiviharzik a teremből. Utána rohanok. De előtte vetek még Kathrynre egy csalódott pillantást.
-Tényleg szívtelen vagy.-ezzel otthagyom, de a fejemben még hallom érzéketlen hangját.
,,Végre rájöttél".
Mikor kilépek a teremből még pont elkapom, ahogy Ashly bemegy a lány wc-be, benyitok, látom, ahogy a tükörnél támaszkodik és törölgeti a könnyeit.
-Ne hallgas rá, tudod, hogy nem önmaga-próbálom vigasztalni, ami elég szarul megy. Gyorsan elhadarom, hogy mi történt két nappal ezelőtt. Ashly nem lepődik meg.
-Kathryn mindig csak az igazat mondja, most sincs ez másképpen-mondja Ashly szomorúan.
-Ezt most nem értem. Csak szimplán gonosz volt.
Ennyire hülye lennék? Úgy látszik igen.
-Az lehet,-válaszol Ashly a kérdésmre-de nem olyannal bánt, ami nem lenne igaz. Soha nem azzal szúr oda. Az igazság mindig jobban fáj.-mondja szomorúan és lesüti a szemét.
-Csak az fáj, hogy ő a legjobb barátom, és ő vágja az igazságot a fejemhez, neki nem róhatok fel semmit, mert ő jobban tisztában van a saját hibáival, mint bárki más. -néz fel egy szomorkás mosollyal a szemei vörösek a sírástól és hulla sápadt. Gratulálok Kathryn, kurva jó barát vagy.
-De amúgy ezeket, hogy értette Kathryn?-kérdezem vigasztalóan.
-Érző vagyok-emeli fel a fejét, a szemében szégyen csillan.
-Úgy értette, hogy tisztán ki tudom olvasni Josh érzéseit.
A szája lekonyul és újabb könnyek csillognak a szemében. Magamhoz ölelem, kissé remeg, de kezd megnyugodni. Kathryn, erre már nincsenek szavak, nem az vagy akinek hittelek. A fejemben újra visszhangot vernek a szavai:
,,Végre rájöttél"

Szemekbe Zárt Érzelmek (Átírás alatt)Where stories live. Discover now