Szemekbe Zárt Érzelmek (Átírás alatt)

9. Fejezet

Mikor felmegyek a szobámba egyből az ablakhoz telepszem le, de persze ő nincs ott. Miért is lenne? Újabb tíz perc  őrjítő várakozás telik el, amikor látom, hogy bejön az ajtaján, a szemei egyből viszonozzák a pillantásom, ő is az ablakhoz megy és lehúzza a redőnyt egy kár örvendő mosollyal kísérve. Hát kösz, ez nagyon jól esett,de valahogy ezen csak nevetni tudok az nem ő lenne ha letelepedne az ablakába és szerelmes pillantásokat váltanánk. Mondjuk azt már előbb el tudom képzelni,hogy az ablakomnak vág egy molotov-koktélt. Megint tíz perc telik el, amikor megszólal a telefonom és véget vet a megszállott bámulásomnak, mintha csak attó,higy nézem felhúzódna az a kibaszott redőny. Facebook üzenetem jött és megint csak hálát adok,hogy zárva tartom az ablakot, nem hiszem,hogy anyu örülne ha lyukat ütnék a kertbe mikor fejjel előre kizuhanok. 

Katharyna: Tényleg kösz, hogy haza hoztál.

Na ezen nagyon meglepődök.Erre számítottam a legkevésbé. Gyorsan visszaválaszolok.

Zane: Nincs mit, csak legközelebb ne nyálazz össze, miközben cipelem a csinos kis fenekedet. ;-)

Megszokásból átpillantok és igen már ott ül ő , átöltözött és  egy Slipknot-os póló van rajta, ez is over size .

Katharyna: Legközelebb majd oda figyelek.-Mikor átpillantok  továbbra is a telefonjára bámul,nem látom a reakcióját.

Zane: Lekötelezel. Szereted is a Slipknot-ot vagy csak úgy hordod?-Tudom a választ,de nem akarom,hogy itt maradjon abba a beszélgetésünk. 

Katharyna: A suliban lévő picsákkal ellentétben én nem csak divatból hordok valamit. Szóval ja, szeretem őket.-kissé összeráncolja a szemöldökét, mikor átpillantok.

Ja jól gondoltam. Csak valamiért szeretem felidegesíteni.

Zane: Ja, én is bírom őket. Melyik a kedvenc számod tőlük?

Katharyna:Spit It Out. Neked?

Zane:Dead Memorise.

Katharyna: Azt én is szeretem.

Zane:Kérhetek valamit?-Nem hagyhatom annyiban a  ma történteket.

Mikor átnézek látom, hogy mindkét  szemöldökét felhúzza.

Katharyna:Ja, mondjuk.-Ez is valami.

Zane: Egy kicsit egyél többet. Ashly
nagyon aggódik , beszélt rólad.

És nem csak Ashly aggódik, de ezt persze nem írom oda. Mikor átnézek látom, hogy száját összeszorítja és bűnbánóan néz le a földre, szerintem csak épp, hogy nem buggyannak ki a könnyei. 

Katharyna:Jó megpróbálok. Cserébe én is kérek valamit. Lehetne,hogy köztünk marad az a hányós affér?

Basszus. Pedig el kéne mondanom Ashlynek. Vagy átmenni és megmondani a családjának vagy legalább a kis öregnek. De most kért meg rá, hogy ne. Szóval meg kell tartanom magamnak. Nem áshatom el magam egyből a szemében, meg kell őt jobban ismernem és azt akarom,hogy ő is megismerjen. Egész beszélgetés alatt nem esett szó a szememről. Se az övéről, de úgy látszik, hogy már nem is fog. Pedig azt hittem ez lesz a kérése,hogy magyarázzam el neki,hogy mit volt ez az egész, mert azért a farkasok sem szokták fényes nappal villogtatni a szemüket, ha csak nem akarod, hogy a falkád levadásszon és kiforgasson a bundádból, mert előbb harapják át a torkod, mint, hogy egy kísérleti boncasztalra kerülj már ha mázlid van.