Szeretlek Hadnagy (18+) *Befejezett*

9. fejezet

Alig telik el fél óra a fürdő ajtaja kivágódik. Odakapom a fejem és annyit látok, hogy a hadnagy jön a ki a hatalamas gőzfelhő közepéből. A haja vizesen lóg a szemébe. Idegesen kapja felém a fejét és megindul. Szó nélkül figyelem, megáll előttem, összefonja a karjait és szemöldökét ráncolva néz rám.
-Hol a hajszárító?-kérdezi a vizes haját tapogatva amitől az arcomat elönti a pír.
-A kis szekrényben-mondom mire elindul az említett tárgy felé, kikapja a hajszárítót és visszamegy a fürdőbe.
Miután túlteszem magam az isteni látványon (de most kom *Q*) ismét a kezembe veszem a telefont és üzenek Arminnak.

Me: Halika Arminka😂
Armin: Hahahaha. De vicces vagy Erenke.
Me: Tudom😏 De amugy megyunk a hadnaggyal.
Armin: Oke. Akkor olyan 11 korul talizzunk a nagykapuban😆
Me: Oks.

Visszateszem, és ledőlök az ágyra. Kicsivel később a hadnagy is kivánszorog a rohadt meleg fürdőszobaból, és leül a saját ágyára. Ugyanolyan jól néz ki mint mindig. Egy fekete térdein kiszagatott nadrág, egy fekete halálfejes felső és fekete egyszínű cipő. Oké, lehet hogy sok a fekete, de neki ez pokolian jól áll.
-Te egész nap pizsamában akarsz lenni vagy hajlandó leszel végre felöltözni?-dobja felém a kérdést nem túl kedves hangnemben, de amikor a szemébe nézek akkor látom benne azt a melegséget amit rajtam kívül senki nem lát.
Kiveszek a szekrényből egy hasonló nadrágot, majd nem olyan mint amilyen a hadnagyon van, egy szürke pólót és egy kicsit erősebb színű vastag pulcsit. Mert azért csak január közepe van. Hideg, nyirkos idő. Csakhát hó nincs. Pedig jó lenne. Negyed óra alatt el is készülök. Fél tizenegy körül jár az idő, lassan el is indulhatunk. A hadnagyra pillantok, aki éppen a telefonján játszik. Átülök mellé és megnézen, hogy mivel ügyködik. Color switch. A jelenlegi népszerű játék. Nekem is volt, csakhát letöröltem. És nem azért, mert olyan béna voltam benne. Miután végig játszottam fölöslegesnek tartottam, hogy tovább foglalja a helyet. Még egy darabig nézem ahogy kínlódik, majd kezem a combjára teszem és nyugodtan ránézek.
-Hadnagy, ideje lenne indulnunk. Arminnal 11-re beszéltük.
Aprót biccent, majd kislisszol a kezem alól és a cipőjét kezdte felvenni. Egy fejete magasszárú cipő, nekem is hasonló van. Miutá felkapjuk a cipőinket elindulunk le, a nagykapuhoz. Néha-néha oldalra pillantok a mellettem sétáló hadnagyra, aki szinte mindig morog valamit az orra alatt. Odaérünk a nagykapuhoz, és még van 5 perc 11 óráig. Arminék meg sehol nincsenek végülis még van idejük ideérni. A hadnagy (megint) morog valamiért.
-Miért morogsz?-nézek rá kérdőn mire felvont szemöldökkel néz vissza rám.
-Nem morgok.
-Akkor miért vágsz a szokottnál is dühösebb fejet?
-Nem vagyok dühös. Csak mára takarítást terveztem.
A hadnagy nem tűri a koszt a szobánkban. Miden hétvégén alaposan kitakarít, de mivel most velünk jön így erre nem lesz alkalma. Egyik kedvenc időtöltésem az, amikor nézhetem amikor takarít. Ez még azelőtt is így volt, mielőtt "beleszerettem" volna. Hiszen olyan aranyoos(:3).
Néma csöndben várjuk Armint és Mikasat, akik késnek 5 percet.
-Késtetek!-mondom büszkén, mivel most először valahova időben odaérek. És ez nagy dolog ám.
-Jól vanna-mondja Armin zavartan.-Volt egy kis probléma...
-Na mondjad csak!-kíváncsian nézek rá, a hadnagyot látszólag nem nagyon érdekli a dolog így nem is foglalkozik vele.
-Csak annyi, hogy Jean is velünk akart jönni, de Mikasa nem akarta.
-Pedig...-szólal meg a hadnagy és Mikasara néz.-Nagyon tetszel neki, Ackerman.
Mikasa gyilkosan néz a hadnagyra aki állja a tekintetet.
-Szerintem téged senki nem kérdezett törpe-ingerülten a hadnagyra förmed.
-Én csak kimondtam a véleményem. Nem igazán érdekel ki figyelt rám és ki nem-mondja a hadnagy lazán, ami nagyon zavarba hoz. Az arcom teljesen vörös lett.
-Eren, a törpe miert van itt?-néz rám Mikasa hisztisen amit nagyon utálok (-.-")
-Mert én szerettem volna ha itt van velünk!-a hadnagy mellé állok, és átkarolom a vállát, ami nagy meggondolatlanság számomról.
Nem kell sok, az arcom elönti a pír, a kezem a hadnagyhoz ragad.
Mikasa már-már a határain van, Armin próbálgatja megnyugtatni persze eredmény nélkül. Mikasa fortyog a dühtől, és hála a hadnagynak, aki veszi a lapot és lekapja magáról a kezem. Mikasa látszólag megnyugszik, majd kínos csönd áll be közénk. Végül a csönd megtörője Armin, aki javasolja hogy induljunk el. Mi persze egyből rávágunk egy okét, csak a hadnagy morog az orra alatt egy neki mindegyet.
-Armin, hova megyünk?-kérdezem amikor már elhagyjuk a főteret is.
-Van egy kis meglepetésem.
A meglepetés szó hallattán felcsillan a szemem.
-Milyen meglepetés?
-Emlékszel? Pár hete kaptam egy utalványt a manga és anime boltból, hogy bármit megvehetsz 50%-kal olcsóbban?
Bólintok. Kezdem érteni, hogy miről beszél...
-És gondoltam én úgyis csak kidobnán szóval inkább neked adnám.
Hálásan nézek legjobb barátom felé aki büszkén mutogat a zsebe felé, jelezve hogy ott vannak az utalványok.
Odaérünk a bolthoz. Mint valami őrült rohanok be az üzletbe ahoo máris megragadok egy rakás mangát illetve csomó csomó animés DVD-t. A többiek alig érnek be az ajtón én máris felvásárolom az egész boltot.
-Oké Armin mutasd az utalványokat és fizessünk-mondom majd elégedetten indulok a pénztár felé, ahol egy huszas éveiben járó hölgy áll.
Armin lazán odasétál, lerakom a cuccokat a pénztárhoz majd Armin elkezd kotorászni a zsebeiben. 5 perc keresgélés után falfehéren néz maga elé.
-Mi a baj kis fiú?-kérdezi a hölgy mire Armin lefagyva néz rám.
-Otthon hagytam az utalványokat.
Ott lett végem. Teljesen kiborulok. Utalvány nélkül az egész semmit nem ért. Végül a macskafüles hadnagy derít jobb kedvre. De komolyan macska füles hajpánt van a fején, ami a szokottnál is aranyosabbá teszi. Amikor az eladó meglátja csillogni kezdd a szeme, majd magához hívja.
-Te ott!-mutogat a hadnagy irányába.
-Én?-kérdez vissza a hadnagy csodálkozva, majd megindul a pénztár felé (a macskafülek még mindig rajta vannak).
-Olyan helyes vagy!-feleli a hölgy rákvörös fejjel mire a hadnagy nem kicsit megilletődik.-Mi a neved?
-Le-Levi-válaszolja a hadnagy még mindig megilletődve.
-Van barátnőd?
-Nincs-válaszolja hűvösen, ami valamiért megnyugtat.
-És nem szeretnél?
A hadnagy itt elgondolkozik egy kicsit, majd megvonja a vállát.
-Nekem sincs barátom...Nem próbáljuk meg együtt?
-18 vagyok-mondja a hadnagy a 25-nek kiníző hölgynek.
-A szerelemben a kor nem számít.
-De részemről igen.
-Oké, még megbeszéljük a randit-rákacsint a hadnagyra aki továbbra is csak hűvösen mered maga elé.-Tudjátok mit? Ezeket megkaphatjátok 60, nem 70%-kal olcsóbban!
Arminnak egyből visszajön a színe és már fizet is. Végül távozunk az üzletből. Az eladó azért még visszakiabál nekünk, hogy várja a hadnaggyal a randit. Ezután elmegyünk kajálni, majd játszótérre (amit Arminnal és a hadnaggyal nagyon élvezünk😂) végül vissza a koleszba.

Remélem tetszett😊
Ha jó volt csillagozzatok😉

Huha, ez lett a leghosszabb resz😅
1087 szó😅
Amúgy a részek már megvannak csinálva a jegyzetben. Oda irom oket. Most tartok ugy a 16. resznel. Azert ilyen rovidek😅
Ma meg valoszinuleg lesz resz, addig is mindenkinek legyen szep napja, es aki most ebedel azoknak Ittadakimasu😁
Bye bye❤