Szeretlek Hadnagy (18+) *Befejezett*

5. fejezet

~Levi szemszög~

Az ágyon ülünk. Eren mellettem én szorosan mellette. Végül Eren közeledni kezd. Annyira közel vagyunk egymáshoz, hogy már érezni lehet meleg lehelletét ajkaimon.
-Hadnagy...-néz a szemembe mire azonnal rám veti magát.
Erősen belemarkol az ingembe és lágy csókot nyom az ajkaimra, amit ellenkezés nélkül fogadok. Pár percre elhajol tőlem, majd végig nyalja az alsó ajkamat. A levegő egyre forrósodik körülöttünk, végül kigombolja a középső három gombot az ingemen, és elkezd simogatni. Az arcomhoz hajol és suttog valamit a fülembe...

És felébredek.
Lassan felülök és az alvó Erenre pillantok. Az álmomban rám mozdult. De én se tiltakoztam az ellen...
Megvonom a vállam, majd kimászok az ágyból. A szekrényből kiveszem az egyenruhához tartozó fehér inget, fekete hosszú ujjú fölsőt illetve a fekete színű nadrágot és rendbe teszem magam. A felnyírt hajam átfésülöm, majd alaposan a szemembe söpröm. Felkapom a táskám és az alvó Eren felé lépek. Hason fekszik, a mindkét lába oldalra van húzva, keze feje alatt, arcával oldalra néz. Szája nyitva, így látni ahogy folyik a nyála. Eleresztek rgy halvány mosolyt, a kezemmel megsimítom a haját.
-Aludj csak Eren-suttogom, majd elindulok.
A diáktanács elnökeként hamarabb be kell érnem, ilyenkor tudom nyugodtan megcsinálni a dolgaim.
Odaérek a teremhez, bemegyek, leülök a helyemre és kiveszem a táskámból a mappáim, amiben a diaktanács lapjait tartom és elkezdek dolgozni.
-Halihó!-nyit be az ajtón osztálytársam, Hanji.
-Hanji, miben tudok segíteni?-kérdezem a lánytól aki szórakozottan néz rám, majd leül az asztalomra.
-Hát csak gondoltam benézek drága osztálytársamhoz...
-Aha-forgatom a szemem.
-Najo, átlátsz rajtam, Levi. Igazából azért jöttem, hogy elkérjem a matek házid.
-Hogy tudtam...-ráncolom a szemöldököm majd ismét belemélyedek a papírmunkába.
-Hogy tudod mindig ráncolni a szemöldököd?-hajol közelebb az arcomhoz, amit én undorodva fogadok és próbálom eltolni.
-Szerintem nem tartozik rád-felelem hűvösen.
-Oké, nem abbahagyom. De akkor kapok matek házit?
-Felejtsd el.
-Azt akarod, hogy egyest kapjak?-könyörgő szemeket mereszt rám.
-Hanji, ez nem hat meg-nézem unottan, majd témát vált.
-Hallottam, hogy korrepetálod Jaegert. De mi is a teljes neve?-kérdezi Hanji, mire unottan válaszolok.
-Eren. Eren Jaeger-mondom enyhe lágysággal a hangomban.
Hanji mindent sejtő arccal rám néz és motyog valamit.
-Amikor-kezdi,miközben leveszi a szemüvegét és megtörölgeti.-Kimondtad a nevét a hangodból rá lehetett jönni, hogy másként tekintesz rá mint a többiekre.
Beletúrok a hajamba és fejrázással válaszolok, hogy nekem Eren ugyanolyan mint a többi. Vállát megvonva hadja el a termet. Végre egyedül. A papírmunkába mélyedve gondolkodok Hanji szavain. Hiszen ha a tegnapit nézzük, hogy minden indok nélkül szájon puszilt és én minél közelebb akartam húzni magamhoz már elég bizonyítéknak számít. Főleg ezzel a mostani álommal...
Már nem is tudom mit gondoljak. Hiszen a kölyök tuti jól szórakozik rajtam. Gondolom...

Elkezdődik az első óra, ami matek volt. Hanji kétségbe esve próbálja pótolni a házit, ami persze nem jön össze.
-Hanji Zoe!-szól erőteljesen Erwin Smith, a matek tanár.
-I-igen tanár úr?-kérdezi Hanji dadogva
-Mit írunk?
-S-s-se-semmit...
-Akkor felírnád a házi feladatot a táblára?
Hanji bizonytalanul indul meg a tábla felé, amim sokan jót mosolyognak, de vannak akik csendben, rezzenéstelen arccal nézik a jelenetet.
-Rendben Hanji, kezdheted.
Kezébe veszi a krétát, ami egész órán a kezében marad. Nem tudja megcsinálni, de a tanár úr nem hagyja annyiban a dolgot, és csak azért is vele csináltataja meg. Végül a csöngő szakítja meg a kínzást, amikor mindenki egyszerre indul meg a folyosóra.
Felkapom a matek cuccom és indulok a szekrényemhez, ami természetesen Eren szekrénye mellett van. És csodák csodájára ők is ott vannak. Erennel összenézünk, de egybők elkapja a fejét, amint érzi, hogy vörösödni kezdd. Nagyon remélem nem beszélt senkinek a tegnap délutánról. Ki tudja, hogy mit gondolnának rólam. Nálam fiatalabbakat molesztálok, ami nem lenne igaz.~Levi szemszög~

Kinyitom a szekrényem, berakom a matekot, kiveszem a rajzot majd becsukom.
Majd elindulok Erenék mellett, úgy mintha észre se venném őket. Ami persze nem sikerül.
-Hadnagy-szól Eren zavartan mire odafordítom a fejem.-Holnap töri dolgozat lesz. És azon gondolkodtam hogy...
-Segítsek felkészülni?-nézem a földet majd rá.
-Igen kérlek.
-Tch-beletúrok a hajamba és bólintok.
-Jó, akkor suli után-mondja majd a kis társaságával elindul.

Remélem tetszett😊
Ha jó volt csillagozzatok😉