Fire in the Winter

Ne kötözködj!

Nem hitt a fülének, amikor meghallotta Tyriontól, hogy Kisujj meghalt. Nem tudta, miként is kéne éreznie most, hogy régi riválisa halott. Ők, akik annyi éven át versengtek azon, hogy ki ülteti a legjobb királyt a Vastrónra, akik mindig egymással szemben álltak, és akik mindent tudtak- nem lehetetlen, hogy egyedüliként, mostmár nem voltak ketten. Csak Varys maradt.
- Felség!- szólította meg az eunuch Észak Királyát. - Lady Stark hollót küldött, miszerint Lord Baelisht a deresi istenerdőben érte a halál.
- Igen- felelte a férfi,- hallottam felőle. Most nyilván felvetődik a kérdés, hogy kit illetnek az Ujjak, hiszen Lord Baelishnek nem volt gyermeke.
- Pontosan, Felség.
- Az Ujjak a Völgy lovagjainak fennhatósága alá tartozik, ami tudtommal Daenerys királysága. Miért tőlem kérdezed az örösödés kérdését?
- Azért- mondta Varys, és látszott rajta, hogy kényelmetlen számára a kérdés,- mert a Sárkányok Anyja nem fogad látogatót, mióta a Vörös Asszony Királyvárban van. Csak és kizárólag önt, és Lady Melisandrot fogadja.
Mi a nyavalya van veled Dany?-gondolta Jon.
-Nos, köszönöm Lord Varys, igyekszem minél előbb a dolgok végére járni.

                   O.        O.        O.

- Nem- jelentette ki Dany.- Ki van zárva!
- Miért?- kérdezte Jon.
- Csak!
- Ez hülyeség!- kelt ki magából Észak Királya. - Képes volnál kihúzni magadat és engem is az összes uralkodói kötelességünk alól azért, mert ez a legújabb dilid?
- Hogy mim?- háborodott fel az Ezüstkirálynő.
- Jól hallottad! Butaság, amit éppen csinálsz, és nem mellesleg eszméletlen nagy felelőtlenség.
- Az a "dilim"- nyomta meg Dany a szót,- hogy kivételesen hallgatok valakire, aki nyugalomra intett a szülés előtti időszakra, mert tudja, hogy milyen következménye lehet egy vetélésnek az én helyzetemben.
- És komolyan úgy gondolod, hogy ha nem leszek itt, akkor majd nyugodt sorod lehet itt? - mutatott körbe.- Daenerys! Ez Királyvár. Itt senkinek nincs nyugta.
- De törekedni lehet rá- mutatott rá a nő, és csípőre vágta a kezeit.
Elszabadultak a tincsei, és hiába nézett mérhetetlenül harciasan, alacsonyabb volt Jonnál, és így nehezen tudta volna ráhozni a frászt a Fehér Farkasra.
- Nem tudlak meggyőzni, ugye?
- Nem!
Jon kifújta a sokáig benntartott levegőt, és lágy csókot nyomott Dany ajkaira. - Borzalmasan makacs vagy.
- Köszönöm!- mondta Dany, és egy incselkedő mosoly kíséretében a férfi mellkasához bújt.
Nem szóltak egymáshoz még néhány pillanatig, próbálták kiélvezni, hogy nincs senki körülöttük, és hogy semmi sem zavarja őket.
- Van egy hírem- szólalt meg végül Dany.
- Mi az?- kérdezte Jon, még mindig nem mozdulva.
- Melisandr azt mondja, hogy nem egy, hanem két babát várok. Azt mondja- nézett bele Dany Jon mély barna íriszeibe,- ikreink lesznek.
- Tényleg?
- Igen. Bár azt nem tudja, hogy milyen neműek lesznek, de azt igen, hogy ketten vannak odabent.
- Nos, legalább nem unatkoznak- nevetett fel Jon, és már nyoma sem volt iménti haragjának. - Viszont- tért el a tárgytól,- meg kéne mondanod, hogy ki lesz az Ujjak új ura.
- Az Arynnok segítettek nektek Deresnél?
- Tulajdonképpen igen.
- Akkor az övék, mert hűek voltak a koronához, és segítséget nyújtottak Észak jogos örökösének.
- Nem én vagyok a jogos örökös.
- Segítettek, vagy nem?
- De.
- Akkor ne kötözködj!- mondta, és mindketten elmosolyodtak.

Nem tudta akkor még egyikük sem, hogy nem sok okuk lett volna az örömre.