Fire in the Winter

Repülés

Miután a Bran által mutatott vízióknak végeszakadt, Jon és Daenerys még álltak egy kicsit, és csak ölelték, tarották egymást. Jon Dany testét, Dany Jon lelkét. Nagyon fájó volt így látni azokat, akiket már az előtt elveszítettek, hogy totyogósok lettek volna.
Daenerys tért előbb magához, és felnézett Jon barna szemeibe. Félresimított egy, a férfi szemébe lógó hajtincset, majd arcon csókolta, és szomorkás mosolyt erőltetett az arcára.
- Indulnunk kéne, a látottakat út közben is ráérünk feldolgozni- mondta, mire Jon egy bólintással jelezte egyetértését, és némán ment Rhaellához.
Gyors búcsút vettek a deresiektől, felmásztak a sárkányaik hátára, és maguk mögött hagyták a várat.

                    O.      O.     O.

Onnantól egész nap repültek. Jon és Dany hallgatásba burkolózott, és csak sárkányaikkal osztották meg gondolataikat.
Estére a Folyóvidéken voltak, és úgy döntöttek, hogy ott éjszakáznak. Jon gyorsan felállította a magukkal hozott sátrat, Daenerys pedig vacsorát készített elő, melyet még Deresben csomagoltak össze a számukra.
Csendben voltak szinte végig, épp csak a legszükségesebb dolgokat mondták ki hangosan.
Már lefekvéshez készülődtek, mikor Dany Jon mögé lépett, és hátulról ölelte meg a férfit.
-Sajnálom- mondta.
- De mit?- kérdezte Jon. - Éppen annyit veszítettél, mint én. Sőt, többet is. És mind miattam.
Ezzel ellépett Dany elől, és bár ő lezártnak tekintette a beszélgetést, a felesége nem.
- Eszedbe se jusson önmagadat hibáztatni, Jaehaerys Targaryen!- csattant fel a nő, és a megszólítás meglepte Jont, hiszen soha nem hívják a születési nevén. Odafordította a fejét Daenerys felé, jelezve, hogy rá figyel. - Pontosan tudod, hogy se te, se én nem tehetünk arról, hogy kinek születtünk, arról pedig végképp nem, hogy a bátyám nem tudott féket rakni a lógókájára!
Erre a mondatra Jonból kitört a nevetés, majd Dany is megeresztett egy mosolyt, mikor rájött, hogy min nevet a párja. Odalépett férjéhez, leguggolt hozzá, és megsimította az arcát.
- Szeretlek, és hidd el, senki nem gondol így Rhaegar és Lyanna elvesztésére, úgyhogy te se tedd.
Jon hálásan nézett Danyre, majd az ölébe húzta, hogy megölelhesse.
- Menjünk aludni! Hosszú lesz a holnapi út- mondta Daenerys.

                     O.    O.   O.

Másnap kora hajnaltól levegőben voltak, és csak dél után egy kicsivel szálltak le, akkor is csak azért, hogy egyenek.
Ez után egészen estig repültek, és nem sokkal sötétedés után meg is érkeztek az Arya által megadott helyre. Apró tábor volt, és Arya Daenerys képében osztogatta az utasításokat. A királynő némiképp meglepődött, hogy saját magát látja, de amint ez megtörtént, Arya ismét a saját arcàt viselte.
- Nem tudtam, hogy élő ember arcát is képes vagy magadra ölteni- tett elismerő megjegyzést Dany.
- Eddig én sem tudtam, ön volt az első, akinél kipróbáltam- válaszolt a Stark-lány.
Ezután a testvéréhez sietett, megölelte, aztán Daeneryst is mélóképpen köszöntötte. Átvették a másnap érkezési rendjét, ami meglehetős nemtetszést váltott ki a Fehèr Farkasból.
- Miért akartok feltétlenül külön menni?- kérdezte.
- Azért, mert az olyan lesz, mintha Tyrionnak igaza lett volna, azután meg majd teljes lelki nyugalommal fogjuk tudni megtenni a bejelentést- magyarázta neki Dany. - Holnap reggel indulunk, szóval ne késs el!

                      O.      O.      O.

Másnap kora reggel kelt a két lány, és lóhàton, a Bolhavégen keresztül mentek be a fővárosba.  A hajnali csendben gyorsan átértek a városon, és hamar elérték a Vöröstornyot. Bár nehézkesen, de bejutottak, és Arya vezetésével néhány percen belül, már a trón teremben voltak, ahol Dany el is foglalta az őt megillető helyet. Arya pedig óvatosság képpel felöltötte egy szolgáló arcát.
Nem sokkal később sétáló lábak, majd beszélgetés hangjait hallották meg,  Tyrion Lannister lépett a helységbe Varys mellett. Megütközve pillantották meg királynőjüket, és mélyen meghajoltak.
-Felség!- szólt Tyrion. - Örömmel veszem visszatérted, de remélem nem veszed tolakodásnak, ha megkérdezem merre jártál?
- Deresben- jelentette ki nemes egyszerűséggel Daenerys, mire Arya elfojtott egy halk nevetésfèlét.
- És kit láthatunk az oldaladon?- kérdezte Varys.
- Az oldalamon egy hűséges szövetséges, és egy remek barát áll. Kérlek- fordult a lányhoz,- mutasd meg nekik valódi arcodat!
Így is lett, és a két férfi döbbenten ismerte fel a nővé cseperedett Lady Starkot.
- Arya Stark- szólt Tyrion úgy, mintha ízlelgetné a nevet.- Atyád halála óta nem hallottunk felőled, s most anyád és bátyád gyilkosa halott. Te végeztél Walder Freyjel?
Aryát mosolygás rá késztette a megállapítás és a tény, hogy hat esztendőre eltűnt a világ elől.
- Azt elismerem, hogy nem jártam a fővárosban Atyám halála óta, de el nem tűntem. Mindig tudtam, hogy mi történik Wsteros nemes urainak köreiben, hiszen Harenhallban én szolgáltam fel atyádnak az étkeit és mindig ott voltam a tanácskozásokon is. Ezután mentem Bravosba, hogy új ember lehessek, hogy bosszút állhassak a családomért.
- Remélem lelked megbékélt, Lady Stark- mondta az eunuch.
Arya épp válaszolt volna, de egy férfi lépett a terembe, és Észak Királyát jelentette be, miután hangos csizmazörgés következett, és Jon kíséretével együtt lépett be. Fejet hajtott Daenerys előtt, majd elkezdtek közeledni egymáshoz. A közeledésnek egy csók lett a vége.

Kedves mindenki! Borzasztóan sajnálom a sok kihagyást, de egyszerűen semmire nincs időm😭 puszikállak Titeket!😘