Egy lány élete, aki szereti a focit

Meglepetés

Mostanában elég sokszor a telefonom csöngésére ébredek, hát ez ma sem volt másképp. Mikor ránéztem a képernyőre, egy kicsit meglepődtem, de aztán jó kedvvel vettem fel a telefont.
- Szia. Zavarlak?
- Szia - mondtam egy kicsit még rekedtes hangon- hát most keltem, de mondd nyugodtan.
- Uuu bocsi. - mondta kicsit szomorúbban. - Csak azért hívlak, mert elszeretnélek vinni valahova. Úgyhogy öltözz, mert kb fél óra és ott vagyok.
- Hát, rendben. - mondtam, majd le is tettük a telefont. Gyorsam megreggeliztem, felöltöztem és mikor mindennel készen lettem, pont megszólalt a csengő. Gyorsan fölkaptam a cipőm és már futottam is a kocsihoz.
- Szia.- öleltem meg a mellettem ülő fiút- Hova megyünk? - kérdeztem.
- Gondoltam tarthatnánk egy ilyen "tesós" napot. - mondta Bence mosolyogva. A kocsi út alatt egy csomót beszélgettünk, mikor kinéztem az ablakon azt láttam, hogy egy Mekinél vagyunk. Gyorsan ettünk egy kicsit. Ezek után megint neki indultunk autóval. Közben nagyon sokat beszélgettünk. Elmesélte, hogy szakítottak a barátnőjével, mivel a csaj megcsalta. Én pedig meséltem neki Arnóról és az edzőtáborról, amit végig hatalmas mosollyal az arcán hallgatot. Mire befejeztük a storyzgatást már meg is érkeztünk. Egy park mellett voltunk, ahol még soha sem jártam. Bencével kiszálltunk, majd Bence bekötötte a szememet. Én eléggé megijedtem, de hagytam neki. Egy ideig vezetett, ám a követkető pillanatban már csak azt vettem észre, hogy Bence nincs sehol. Hiába szóltam neki nem válaszolt. Már vagy 100-szor kiabáltam neki, amikor azt mondta valahonnan a távolból, hogy leveheten a kendőt. Amint a kendő lekerült a fejemről, egy hatalmas focipályánál találtam magamat a barátaimmal és ami még jobban meglepett, hogy Doni, Lilla és Arnó is itt volt. Egyszerűen nem jutottam szóhoz, csak ott álltam. A következő pillanatban már Bence termett mellettem.
- Hey Anna. Itt vagy? - kérdezte kicsit félve.
- Öhm... igen persze. - majd ezek után a szemébe néztem és megöleltem - Köszönöm. - suttogtam a vállába egy kicsit bekönnyezve. Mindenkit megöleltem szépen sorban. Utoljára Arnó maradt.
- Jó újra látni. - mondta mosolyogva. Én csak néztem rá. Ezek után Doni zavarta meg a "beszélgetésünket".
- Gyertek használjuk ki ezt a hatalmas focipályát. - mondta mosolyogva. Mindenki elindult és játszottunk egy jót. Én Dáviddal és Arnóval voltam. A másik csapat Bencéből, Lizából, Doniból és Lillából állt. Igen Liza is itt volt. Bár sokat nem beszéltünk, de ezek szerint mégis számítottam neki. Két meccset játszottunk az elsőt Bencéék nyerték, a másodikat pedig mi. Közben sokat beszélgettünk és hülyültünk. Mikor elfáradtunk leültünk a fűbe, ettünk és beszélgettünk. Ezek után Bence odajött hozzám egy borítékkal.
- Ezt az edződ küldi. Mivel mondtam neki, hogy mit csinálunk délután, így azt mondta, hogy nem kell menned edzésre, viszont ezt adjam oda neked.- mondta hatalmas mosollyal a szájan. A boríték feladójánál a magyar labdarúgó válogatott címe látszott.- Na bontsd már ki! - mondta mosolyogva. Félve nyitottam ki a levelet. Majd elkezdtem olvasni.
- Na mi van benne? - kérdezte körül-belül mindenki egyszerre.
-Hát...