NO LOVE JUST SEX

19.

VACSORA KÖZBEN

Justin

- Szóval, akarod tudni, hogy hová megyünk pontosan? - Kérdeztem Selenától kajálás közben.

- Hát, ha elmondod.. - Ugyan már Justin mit vártál? Hogy ujjongani fog az örömtől és kényszeríteni fog, hogy elmond neki hová mentek? A lelkiismeretem megint megszólalt, de most is igaza van, mint mindig. Azt hiszem többet kéne rá hallgatnom.

- Nekem mindegy, lehet meglepetés is. - Ahogy ő, úgy én is.

- Na akkor mond el inkább, nem csípem a meglepetéseket. - Hát ezt már mellette sikerült észrevennem.

- Nincs nagyon messze, kb. egy órás az út. Az egyik lakásomba megyünk. -

Selena

Basszus hány lakása van ennek a srácnak? Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem örülök a kirándulásnak. Végre kikapcsolhatok. Igazából hazudtam Justinnak. Egyáltalán nem volt jó Angliában, összesen két napot voltam ott. Hétfő-kedd.. Szerda-vasárnap otthon húztam meg magam. Ki sem léptem a házból, nem akartam feltűnést kelteni, mondjuk nem is volt nagy kedvem elhagyni a szobámat. Amikor elmentem meglátogatni az én drágalátos családomat, mindjárt az volt az első, hogy nem vártak a reptéren. Amikor végre eltaláltam hozzájuk, úgy tettek, mintha örülnének, aztán másnap reggel becseszték, hogy jó lenne ha lassan haza mennék, mivel Ciara sulijából sokszor van vendégük. Ez normális, mindig is benyaltak mindenkinek. Na és hogy nem szeretnék ha én ott lennék olyankor, amikor ezek a vendégek ott vannak. Basztam rá az egészre, haza jöttem. Hogy mit csináltam öt teljes napon átt? Sírtam, mi mást is csinálhattam volna. Elgondolkodtam a szavaikon.. Tudatlan, buta vagyok.. Nem vittem semmire és nem is fogom. Csődtömeg vagyok. A család égése. Jó, hogy nem tagadtak ki. Nekem mostantól nincs családom, én lemondtam róluk. A ház már úgy is rám van íratva, ha haza fognak akarni jönni, már nem lesz hova, számomra nem léteznek, meghaltak. Kiskorom óta el akarok tőlük szökni, csak sosem tudtam hogy megoldani, most itt a remek alkalom, amivel én élek, köszönöm. Miattuk sokszor öngyilkos is akartam lenni, ennek a fele sem tréfa, sajnos..

- Oké alig várom. - Selenaaa.. Alig várod? Igen? Komolyan? Ezt most miért mondtad hangosan?

- Hidd el, hogy én is. - Meg kellene tanulnom csendben ülni, ez így nem lesz jó.

- Mikor indulunk? - Próbáltam témát váltani, vagyis témánál maradtam, csak kicsit más irányból közelítettem meg a dolgokat.

- Ha akarod akár most azonnal. Este is van ott mit csinálni. - Rám kacsintott, pontosan tudom mire gondol.

- Hát jó, miattam mehetünk, de akkor még haza kell mennem, mert még be kell pakolnom pár holmit. - Csodálkozva nézett rám. Basszus, elfelejtettem, hiszen én ma jöttem haza Angliából, szerinte. Mindenki szerint.. Selenaa gyoorsaaan találj ki valamiiit!!!

- Hiszen most jöttél haza Angliából. Gondolom sok holmit vittél oda, ami még rajtad sem volt. -

- Anglia gyönyörű hely, egy nap többször is átöltözködtem, komolyan mondom, nem maradt semmilyen tiszta rucim. Pár perc az egész. Addig te is menj haza, bepakolsz, majd eljössz értem, így jó? - Na, ha akarok tudok!

- Oké, pincéééér, kérnénk a számlát. -

- Azonnal uram. -

- Tessék! 87,54$ lesz. - Hogy miii?? Hiszen alig ettünk, mi került ennyibe? Habár Justinnak ez apró pénz. Tényleg, nem is tudom hol dolgozik, de majd csak elmondja, én nem fogok érdeklődni, még azt hinné, hogy...

- 100$, rendben van, borravaló. - Justin hangja ébresztett fel a gondolataim világából. Hogy mennyi borravalót ad? Hát ez a gyerek nem baszakszik.