Királyom ( Befejezett)

1. fejezet

Tipikus gazdag úr!-bökte oldalba Iori új barátját- Fogadni mernék nekünk kell még öltöztettni is!
- Nem hinném Iori. Talán már nem olyan fiatal ez a Kaname úr, de ha ránk bíznák a feladatot a tiéd lehet.. -kuncgott majd ő is oldalba bökött.
Kis viccelődésünket egy lovaskocsi es harsonák szakították félbe. Nyílegyenesen kihúztuk magunkat mert a nagybátyánk olyan élesen nézett minket, hogy majd' a szívünkbe állt egy penge.
Az említett lovaskocsi megállt. Hatalmas fekete kocsi volt. Es a lovak, a lovak még szebbek voltak. Gyönyörű fekete szőrük persze alig látszódótt mivel telljes páncél öltözetben voltak. De még így is szép volt. Gyönyörködésemet egy ajtó és egy Fekete haj rontotta el. Éreztem , hogy a szívem kihagy vagy 3 ütemet , s mikor észhez tértem újra dobogni kezdett. Ahogy mondtam fekete hajú, kissé izmos férfi szállt ki a kocsi ajtajai közűl.  Kékes ruhában volt néhol drágakövekkel ékesitve. Hiába volt messze , de még így is láttam arca milyen sima, és mondthantom sem kell de jóképű....

Hát igen. Ő lessz az új királyunk. Mivel apja elhalálozott (Isten nyugasztallja a jó öreget) ezért a fiát haza hozták ,hogy itt uralkodjon mint trónörökös.
Eléggé eldugott helyen vagyunk. A külföldiek csak úgy ismerik mint Lasulo. Ez pontosabban egy hatalmas sziget amit benépesített az ember. Vannak szokásaink. Na és itt jövök én képbe és jó barátom Misaki. Az eggyik szokas, az hogy ha új király érkezik két ifjunak hűséget kell neki fogadnia  és szolgálni életük végéig. Jó nagybátyám engem ajánlott es legjobb barátomat Misakit. Mivel más nem válalta a feladatot bele kellett törődnünk ez van. Persze a Nagybátyámat meg megnyúzom ezért de az még ráér.

______________________________

A kastélyban hatalmas ünnepséget rendeztek a Király tiszteletére. Étel , ital minden mi szem szájnak ingere. De nem mertem enni. És nem is volt időm mivel drága nagybátyám már azzal nyaggat hogyan kell végigcsinálnom a ceremóniát ahol hűséget esküszöm.
-Szóval mikor ondja állj fel akkor....
-igen igen tudom
tudom nem kell 10001-re is elmondanod. Misakit miért nem zaklatkd ezzel?
-mert Misaki érti a dolgát veled ellentétben Iori.
-Jobban bízol benne mint bennem?
-erre nem válaszolok -kacsintott Misaki felé és széles mosolyra húzta a szályát- sok sikert gyerekek!

Felharsantak a jól ismert harsonák , bezengték a hatalmas termet. De még akkor is lehetett hallani öket mikot minden harsona a földre kerűlt. Az emberek leültek vagy a falhoz hátráltak így kis helyet hagyva a terem közepén. A Király elfoglalta helyét és várt. Misakival lefagytunk egy percre. Nagybátyám megadta a "kezdő lökést". Szívem hevesen vert minden eggyes lépéssel közelebb mentem a trónhoz.
Megálltunk a trón elött vagy egy méterrel és térdre ereszkedtünk. Nem mertem a király szemébe nézni így kissé lehajtott fejjel mondtam a betanúlt szöveget.
" Én királyom
Ettől a perctől
Én és hű társam"
Innen már nem az én szövegem vólt. Misaki is vegigmondta "kis mondókáját".
-Álljatok fel! -csendült egy szinte mennyből érkező hang.
Beleremegtem ebbe a hagba.
Lábaim mindtha nem is az enyémek volnának mozogtak maguktól és alló helyzetbe kerűltem. Kis csörrenést hallottam. A király a nakamba akasztott egy láncot és most elöször nézhettem lágyan mosolygó arcába és égszínkék szemeibe melyek rám mosolyogtak valahol íríszén keresztűl.